Rendben van fejünk felett a tető!?

A régi cserepek idővel elöregednek – ez más tetőfedő anyagokra is igaz – gyakoribb javítást igényelnek, mint az új anyagokkal fedett tetők. Azt sem árt tudni, hogy a régi cserépfedéseket legalább 15-20 évenként ajánlatos átrakatni. Ennyi idő alatt ugyanis sok cserép kifagy, eltörik, és a lécezés is gyakran alapos javításra szorul. A nagyobb javítások jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, ezért érthető, ha ezt – ameddig lehet – halogatjuk. Ám az elöregedett cserepek egyre könnyebben repednek, végül már előnyösebb, ha a tetőre részben, vagy teljesen új cserépfedés kerül. A még használható régi fedőanyag esetleg a tető egy kevésbé látható részén még felhasználható.

Több esetben a fedélszék lécei sem hibátlanok, az idő és a beázások miatt eldeformálódhatnak, a szegezésük elrozsdásodik, ezért lécek, gerendák elmozdulhatnak, s ez akár a fedés behajlását is okozhatja. Egy öreg tetőszéknél a törött, hasadt tetőlécek gyakoriak, s ezek cserére vagy megerősítésre szorulnak. Az egyes cserepek, és a gerincfedések kilazulása, elmozdulása is beázást okozhat. Az ilyen beázások a cserép helyére igazítása, habarcsolása nélkül a szarufákat is kikezdhetik, ami idővel a gerenda korhadásához vezethet. Ezért nagyobb viharok, felhőszakadások után, de tavasszal, ősszel mindenképpen ajánlatos egy alapos tetővizsgálatot tartani. Az esetlegesen elmozdult cserepeket azonnal a helyükre lehet igazítani, és a töröttek kicserélése sem okoz ilyenkor különösebb problémát.
Régi tetőknél gyakori hiba az is, hogy az élgerinc cserepei idővel lecsúsznak, mert a szegezés elkorrodálódott, vagy mert nem mindegyik cserepet rögzítették a gerincszaruhoz. Az sem ritka, hogy a korhadásnak indult szarufába ütött szegek már nem rögzítik kellően a cserepeket. A habarcsolásuk sem mindig megfelelő, mivel az eltelt idő alatt már kifagyott, vagy esetleg javításakor a habarccsal is rögzített cserepeket nem nedvesítették be alaposan, és ez is beázásokat okozhat. Ezt azonban csak a tetőről lehet megállapítani, s kijavítani, mégpedig minél előbb.
A törött cserepek helyére mindig csak a régivel azonos méretű és teljesen hibátlan darabokat szabad használni. Erről régi cserepeknél két ujjal megfogva, kalapáccsal óvatosan megütve lehet meggyőződni. Az ép cserép csengő hangot ad, pótlásra alkalmas. A pótlásra szolgáló ép darabokat pedig élére és egymás mögé állítva szokás tárolni a padlástér egy félreeső részében.
Amennyiben a tetőfedés megérett a teljes átrakásra, a szakember dönt arról, hogy mennyi és milyen új cserép kell a felújításhoz. Ez esetenként szakaszosan is elvégezhető, így a költségek nem nőnek az égig. A tetőfedő határozza meg azt is, hogy a fedélszéken annak állapota szerint milyen egyéb javítások, tetőléc, esetleg szarufa cserék, lemezfedés cserék szükségesek.
A teljes tetőfelület átrakásakor a munka a gerinccserepek bontásával kezdődik, és a cserepezési munkával ellentétesen történik. A bontást a bal felső sarokból kezdik, s haladnak folyamatosan jobbra. Mindig csak 1-1,5 m szélességű sávot bontanak végig a gerincig, majd a cserepeket megtisztítva, átválogatva, újakkal kiegészítve folyamatosan visszarakják. Hirtelen esőnél a bontást így könnyen lezárhatják.
Sok régi épületen műpala lemezekkel fedték le a tetőt. Ezeket is a szarufákra szegezett lécezésre, vagy deszkázatra erősítették. E tetőlécek azonosak, 24x50 mm méretűek a cserepes fedésekhez használtakkal. Sűrűségüknek a fedésnek és a takarásnak megfelelőnek kell lenni. Általában vízszintes sorokban, két szélén szegezve és a lemezek biztosítására viharkapcsokkal a lécezéshez és az alatta levő lemezekhez rögzítve fogatják le mindegyik darabot.
Gyakori hibája az ilyen fedéseknél, hogy az egyes lemezek a szegezés korrodálódása miatt már nem rögzítik megfelelően a műpala lemezeket. A szél vagy erős vihar is feltépheti a héjazatot, mert nem használtak viharkapcsot, esetleg már tönkrement, és egyes lemezek eltörnek, elcsúsznak a helyükről. A gyenge, deformálódott lécezés akár a tető behajlását is okozhatja. Ezt a hibát esetenként új lécek alászegezésével lehet korrigálni. Bár ezek a tetőfedések nagyon időtállóak, a hibás műpala lapok cseréje és a gyenge lécezés javítása elég nehéz, mivel a tetőfedő anyagokat szegekkel rögzítették a tetőszékhez. Javításkor általában nagyobb tetőfelület felbontására van szükség.
Teljes tetőfelújításkor érdemes az olyan megoldásokat is figyelembe venni, amelyekkel pl. a régi azbesztpala fedések bontása, és annak költsége elkerülhető. Ezekre ugyanis új lécezés erősíthető, amelyre könnyű, ám időtálló, korszerű tetőfedőanyag kerülhet, pl. acélcserép, acélcserepes lemez, síkpala. Ezt a felújítási rendszert egyébként hullámpala és bitumenes lemezfedéseknél is lehet alkalmazni.
A régi tetőszerkezeteken nemcsak a fedőanyag és a tetőszék állaga romlik fokozatosan, kellemetlen beázásokat okozhatnak az elváló épületbádogos szerkezetek is. Nagyon sok épületen a sérült, már lezárhatatlanná deformálódott tetőkibúvókon csurog be az égi áldás, máshol pedig a kémények, s más tetőáttörések lemezelése mellett jut a tetőtérbe a csapadék. Ezek kijavítása legalább olyan fontos, mint az előző hibák korrigálása.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: cseréptető, cserép

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőfedés: mikor, milyen fedést alkalmazzunk?

A tetőfedés feladata a csapadék felfogása, elvezetése, illetőleg a fedés alá jutásának megakadályozása. Új építményünk fedésekor, vagy régi házunk felújításakor fontos kérdés, hogy milyen...


Cserépkályhák

A cserépkályha építéssel kapcsolatban sok tévhit terjeng, ezért a tervezgetőkben joggal fogalmazódnak meg kérdések. E kérdések megválaszolására Nagy Zoltán okleveles mérnököt, kályhatervezőt,...