Vetőszalag készítése

2016-05-30 09:01:43 | Módosítva: 2016-05-30 09:02:52

Számos apró magvú zöldségnövényünk van, melyek magjait nehéz a megfelelő távolságra vetni egymástól. Így a kikelő növényeket ritkítani kell, ami pazarlás, és plusz munka. Ennek elkerülésére mutatunk be pár trükköt.


Az apró magok vetésénél gyakori probléma, hogy azok túl közel kerülnek egymáshoz, így kikelésük után zavarják egymást a fejlődésben. Egyrészt a tápanyagokat egymás elől veszik el, másrészt, ha fizikailag is kapcsolatba kerülnek, akkor deformálódnak. Ilyen a retek, a sárgarépa – ha túl sűrű a vetés, akkor nem lesz értékelhető termés sem. De a salátától kezdve a káposztaféléken át sokféle fajt találunk, melyek magjai nagyon aprók. Ezek vetése ráadásul nem csak tavasszal esedékes, hiszen sok növényt termeszthetünk másodnövényként, vagy egyes levélzöldségeket – mint a salátafélék vagy a zsázsa – akár egész évben folyamatosan, szakaszokban vethetünk annak érdekében, hogy mindig legyen szüretelni való levél.

Alapesetben az elvetett és sűrűn kikelő növényeket ritkítani kell annak érdekében, hogy a földben maradó példányok megfelelően fejlődhessenek tovább. Ez a ritkítás azonban magpazarlás, hiszen az elvetett és kikelt növények akár 50-70 százalékát is ki kell szednünk ritkításnál azért, hogy a megmaradók térállása megfelelő legyen. Ezt a problémát háromféleképp lehet megelőzni.

Kézi vetőgép

Ne az üzemi, traktor vontatta gépre gondoljunk, már ezer forint körül kaphatók olyan fecskendőszerű vetősegédek, melyek egyenként adagolják a magot, nekünk csak a megfelelő helyre, egymástól optimális távolságra kell pottyantanunk azokat. Ezek a kis készülékek nagy segítséget nyújtanak a megfelelő térállás kialakításában.

Kevert vetés

Az apró magvakat szokás kávézaccal, nedves homokkal együtt vetni. Ennek a lényege, hogy amikor ezt a keveréket pergetjük ki a vetősorba az ujjaink közül, akkor nem csak mag hullik, hanem a használt segédanyag is, így ritkább lesz a magvetés, kevésbé kell majd ritkítani kelés után. A dolog lényege, hogy kb. olyan szemcseméretű és tömegű segédanyagot használjunk, mint a vetőmag. Ez persze teljesen nem fog sikerülni, hiszen a homokszemek tömege is eltér a vetőmagétól. A megoldás, hogy a folyamat közben is gyakran keverjük meg a vetőmag-segédanyag keveréket, így megelőzhető hogy a tömeg és méretkülönbségek miatt elkülönüljön a homok a magtól.

Vetőszalag toalettpapírból

A készen kapható vetőszalag, vagy vetőcsík esetében a magot egy biológiailag könnyen lebomló anyagra ragasztják előre megszabott, optimális távolságra. Ám ilyen vetőszalagot magunknak is készíthetünk. Tekerjünk le WC papír csíkot, ez lehet a leendő sor hosszával azonos, de ne legyen hosszabb 2 méternél. Helyezzük sima asztallapra, óvatosan permetezzük meg a papírt vízzel, úgy hogy nedves legyen, de ne tocsogjon – különben szétszakad. A víz maga lesz a ragasztóanyag. Igazítsuk a papírcsík közepére a magvakat a megfelelő tőtávolságra. Az igazításhoz segítségünkre lehet egy gyufaszál, csipesz vagy bármi, amivel igazítani tudjuk a magot.

Hajtogassuk hosszában össze a kész csíkot úgy, hogy az első harmadát ráhajtjuk a középső harmadra pl. balról, összenyomjuk, és ismét megnedvesítjük, majd erre hajtogatjuk a harmadik harmadot jobbról. Ezt ismét óvatos benedvesítés kövesse. A két végét megfogva U alakban meghajlik a szalag, és máris vihetjük az előkészített ágyásba. De óvatosan fel is tekerhetjük a WC papír karton gurigájára. Ez a módszer akkor jó, ha amikor készítjük a vetőszalagot, mindjárt fel is használjuk, azaz egyből földbe kerül. A WC papír kiváló nedvszívó, így a megfelelő térállás biztosítása mellett arra is jó, hogy nedvesen tartsa a magokat a csírázásig, meg utána is, ameddig el nem bomlik.

Vetőszalag ragasztóanyaggal

Amennyiben a vetőszalag készítése és annak elvetése között hosszabb idő – napok-hetek telnek el, úgy ragasztóanyag szükséges a vetőszalag készítéshez. Természetesen ne barkács ragasztót használjunk, mert az úgy megköt, hogy a mag soha nem tud tőle kicsírázni.

Az ideális ragasztóanyag ehhez a házilag készített csiriz. Ennek összetétele a következő: fél dl liszt + 2 evőkanál meleg víz. Az összetevők arányát esetleg meg is lehet változtatni, hogy elég sűrű, de még jól felvihető masszát kapjunk. Itt szintén WC papírból vágjunk egy tetszőlegesen hosszú, kb. 3-4 cm széles csíkot, és a megfelelő távolságra tegyük a csirizpöttyöket, majd rá egy-egy szem magot. Miután a csiriz megszáradt, a vetésre kész szalagot feltekerhetjük, és tárolhatjuk. Amennyiben többféle vetőcsíkot készítünk, érdemes feltüntetni a vetőcsíkon, hogy milyen növénynek, és mely fajtának a magját tartalmazza.

Így használjuk a vetőcsíkot

Húzzunk a kapa hegyével 1-2 cm mély, 5-6 cm széles barázdát. A vetőszalagot helyezzük a barázdába. Öntözzük meg a csíkot, majd takarjuk laza földdel, végül még egyszer öntözzük meg. Kikelésig tartsuk nedvesen a talajt. A boltban vásárolt vetőcsíkok lefektetése annyiban tér el a házi gyártásútól, hogy ott a csíkokból általában három van egyben, azaz „vetés” előtt ezeket a perforáció mentén szét kell tépni – de ez a használati utasításban is szerepel.


Vetőszalag, amire a magokat házilag ragasztjuk fel – nálunk ilyen nincs forgalomban


Gyárilag készített vetőszalag, melyet előbb szét kell szedni a perforációnál


Toalettpapírra, csiriz ragasztással mi magunk is elkészíthetjük


A csirizpontokra szemenként kerüljenek a magok


A vetőszalagok „vetése”


A vetőszalagos vetést kelés után nem kell ritkítani – ha jó térállásra ragasztottunk


Palántaneveléshez újságpapírból is hajtogathatunk cserepeket

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vetőszalag, vetőcsík

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Klíma őszi karbantartása

Az idén is meleg volt a nyár és az otthoni klímakészülékek szinte folyamatosan tették a dolgukat. Ám hogy működésük később is zavartalan legyen, az őszi napokban érdemes elvégezni a...


Így gondozzuk a gyepünket ősszel

A nyár végével megszaporodnak a feladatok a pázsitunkkal, legalábbis akkor, ha azt szeretnénk, hogy téli álma után legszebb formájában lássuk viszont – és ugyan ki ne szeretné ezt? Ebben a...