Fák a kertben

2016-06-01 10:10:46 | Módosítva: 2016-06-01 10:25:12

A kertben találhatók fák, már méretükből adódóan is azok a növények, melyek leginkább meghatározzák a kert képét, és a közvetlen környezetükben azt a funkciót is, amire a kertrész használható. Egy magas törzsű fa alatt kialakítható pihenőhely, játszórész a gyerekeknek, de egy nagy fenyő alatt, mely egyből a föld színétől elágazik, ez nem megoldható. Ez csak egy példa a sok közül, hogy ha kertünkbe fát ültetünk, azzal évtizedekre meghatározzuk a látvány mellett a használhatóságot is. Egy hosszú évekre szóló döntés előtt pedig nem árt mérlegelni.


Milyen gyorsan nő?

Főleg egy új kert létesítése esetén – amikor még semmi nincs a kertben – lényeges, hogy milyen hamar lesz árnyékot adó méretű az ültetett fa. Általánosságban elmondható, hogy a puhafájú fajok gyorsabban nőnek, de hamarabb lesznek vágásérettek, míg a keményfájúak lassabban nőnek, de akár száz év múlva is a helyükön lehetnek. Ezért egy újonnan létesülő kertben úgy célszerű fákat válogatni, hogy a rendelkezésre álló hely függvényében ültetünk egy két gyorsabb növésűt (fűz, nyár, juharféle), és olyat, ami lassan nő, de hosszú életű (tölgy, dió). Az akácnak számos díszváltozata van, melyek gyorsan nőnek, és hosszú életűek, hátrányuk, hogy az akác alatt szinte semmi nem él meg.


Az első években nagy növésű egynyári növényekkel (ricinus, napraforgó, díszkukorica) is pótolhatjuk az árnyékot, vagy évelőkkel, mint a nagy növésű keserűfüvek. Ha így válogatjuk össze a növényeket, akkor csak a megfelelő időpontban kell meghozzuk a döntést, hogy néhányat kivágjunk közülük, hiszen ennek híján ezek egymás konkurenciái lesznek termetesebbé válásukkor, és az egyiknek sem jó.

Végleges magasság

A díszfák méreteit három mérőszámmal szokás megadni, ez a „koronaátmérő 20 éves korban”, „koronaátmérő teljesen kifejlődve”, és ”magasság teljesen kifejlődve”. Mindhárom méterben van megadva, és iránymutatásnak jó ugyan, de ezeket a paramétereket sokféle tényező befolyásolhatja. Egy magányosan álló fa sokkal gyorsabban nő, mint ha csoportba lenne ültetve. Egy kert közepén lévő fa szintén gyorsabban fejlődik, mint a ház fala mellé ültetett. Magas tápanyag tartalmú, jó vízgazdálkodású talajba ültetett fa szintén gyorsabban ér el akkora magasságot, amivel már árnyékolni tud, mint egy homok-, vagy agyagtalajon élő. A homoktalajnak kicsi a tápanyagtartalma, és a tápanyag megkötő képessége, az agyagosnak rossz a vízgazdálkodása – ezért lassul a növekedés.

Szóval sok mindent kell figyelembe venni, és nem biztos, hogy a fa elvi mérete és növekedési üteme minden körülmények között irányadó. De ideális esetet nézve, ha összehasonlítjuk a 20 éves korra várható koronaátmérőt, az mutatja legjobban, hogy az adott fafaj, milyen gyors növekedésű. A teljesen kifejlett kori méretek ilyen összehasonlításra más kevéssé alkalmasak, hiszen a fák általában az első 20 évben növekednek a legintenzívebben, utána is folytatódik a növekedés, de az egyes ágak elhalása miatt ott már a teljes növekmény aránya kevesebb. Néhány példa koronaátmérő méretekre 20 éves korban: zöld juhar 9, vadgesztenye 8, nyugati ostorfa 10, faeper 8, kanadai nyár 18, rózsás akác 4, fehér akác 8. Ez összességében jól mutatja, hogy bármilyen fát is ültetünk, 20 év múlva már értékelhető mérete lesz árnyék szempontjából. Az előbb említett puhafájúaknak hamarabb is, főleg ha egyből nagyobb méretű, többször iskolázott példányt szerzünk be. Faméretek!

Sokszor gond ha „koszol”

A fáknak a lombhullása és más „koszolós” dolgai sokakat zavarnak, ám ez ellen tenni keveset lehet tenni, hiszen ez az életritmusuk része. A nyárfák ellen az utóbbi években hajtóvadászat indult, mert nyár elején vattaszerű repítő szőrökkel ellátott magjait hetekig hordja a szél, ha nincs csapadék. Sokszor a járdákon halomban állnak e kis vattacsomók. Egyesek ezt allergiát keltőnek vélik, aminek semmi tudományos alapja nincs. Ez a szöszölés kellemetlen, de nem okoz allergiát, mert tiszta cellulózból van, és a mérete is nagyobb annál, hogy allergén lehessen. Allergiát okozhatnak többek között a pollenek, a fák, füvek, gyomok virágporainak 15-20 mikron nagyságú hímivarsejtjei, és persze még számos dolog válthat ki allergiát egyéntől függően – például a por is. De a nyárfa nem, sőt igen hasznos (leszámítva május végi tevékenységét), mivel óriási mennyiségű port képes kiszűrni a szennyezett városi levegőből. Tehát ha valakit zavar a szöszölés, az ne ültessen nyárfát.

Az őszi lombhullást akkor küszöbölhetjük ki, ha örökzöldeket ültetünk. A fenyők, tuják, borókák és ciprusok is váltanak lombot, de nem ősszel egyszerre, hanem folyamatosan egész évben. Így nem kell egyszerre nagy tömegben lombot takarítani utánuk. A lombhullatók többsége ősszel elkezdi hullajtani a lombját, majd az első komolyabb faggyal ledobja az egészet, így gyakorlatilag egyszer kell egy nagytakarítást csinálni. Kivételek ez alól a tölgyek, melyeknek a száraz leveleik akár tavaszig is a fán maradnak. Ha a lombtakarítás nem a kedvencünk, akkor válasszunk kis levelű fajokat. Ősszel szeles időben a kis leveleket messzire elviszi a szél így nem találunk a fa alatt majd vastag lombréteget.


Egy idősebb fa az egész kert hangulatát meghatározza


Akár funkcióval is felruházhatók, hiszen évtizedekig meghatározó részei a kertnek


Az aszimmetria itt nem hátrány, egy kesze-kusza ágrendszer pont természetes hatású


A gyors növésű fák már 5-8 év múlva értékelhető árnyékot adnak


A Polygonum cuspidatum egy gyors növésű évelő keserűfűféle, árnyékadóként jól helyettesítik a fákat, amíg azok megnőnek a kertben


Az óriás keserűfű sajnos gyomosít, így fontos, hogy kordában tartsuk


Kártevőket vonzhat

Amikor kiválasztjuk, milyen fákat ültessünk a kertünkbe a méret és a lombhullás mellett az is lényeges mennyire vonzzák a kártevőket, kórokozókat. Amelyik jó gazdaszervezet, azt ugyanis vagy rendszeresen permetezzük, vagy nem lesz igazán szép. A permetezés eleinte persze nem okoz gondot, de 4-6 méter, vagy annál magasabb fáknál már nem egyszerű feladat. Egyes fajok – főleg melyek a rózsafélék rokonságába tartoznak – lisztharmat érzékenyek. Időjárástól függően, de általában augusztustól a leveleik elfehérednek, ahogy a fertőzés kezd rajtuk eluralkodni. Lisztharmat ellen jó szerek vannak, de csak az időben elvégzett permetezés használ, tehát egy nyaralóban, ahol nem naponta látjuk a növényt, könnyen akkor tudjuk lekezelni, amikor már kifutottunk az időből. Egy átlagos lisztharmat fertőzés nem okoz nagy gondot a növénynél, a fertőzött levelek lehullnak, és majd tavasszal új, egészségeseket hajt. Ám így a dísznövény jellege vész el, illetve ha ez a fertőzés évente rendszeresen megismétlődik, az már visszaveti növényünket.

Tehát érdemes olyan fajt választani, ami az ilyen általánosabb betegségekre nem fogékony. A vadgesztenye is nagyon szép fa, már rózsaszín virágú változata is van, ezt azonban a vadgesztenye aknázómoly csúfítja el évről-évre. A rezisztens fajták, vagy az olyanok kiválasztása, melyek kevés kártevőt, kórokozót vonzanak, nem nehéz feladat, ha kicsit utána olvasunk a szakirodalomban. Egy növény kétféle okból lehet toleráns, vagy ellenálló a kártevőknek és kórokozóknak. Egyik, hogy messzi tájról származik, így nálunk nincs olyan rovar vagy gombás-, bakteriális kórokozó, mely ismerné, ezért nem támadják meg. Másik hogy olyan alapfajt választunk, melyek Magyarországon is honosak, így jól tolerálják a hazai kártevő választékot. Jó példa erre az ehető vad növények sora. A vadalma, vadkörte, eperfa, vadszilva vagy cserjék közül a vadrózsák jól mutatnak, termésük ehető – a madarak számára is –, és különösebb vegyszeres növényvédelmi kezelések nélkül is kiválóan megvannak.

A fák térbeli elhelyezése

Végezetül tegyünk említést a fák kerten belüli térbeli elhelyezéséről. Mivel a fák a legnagyobb méretű kerti növények, így fontos hol helyezzük el őket. Állhatnak magányosan szoliterként, vagy csoportosan. A kertben a füves rész közepébe betett fa – miután megnő – lekorlátozza a teret, így kisebbnek fog tűnni a kert. A kert méretének a képe látványban akkor tágítható, ha van egy központi üres tér (például gyepfelület), majd a kert szélei felé egyre magasabb növényeket, növekedési sorban ültetünk. Azaz a gyep mellett alacsony évelők legyenek, mögöttük törpecserjék, azok mögött nagyobb bokrok, majd a fák. Ültethetünk tehát fát a kert közepére is, csak akkor később kisebb, zeg-zugos hangulatú kertünk lesz.

Fal mellé nagy növésű fát ne ültessünk, csak maximum 4-5 méteresre növőt. Egy nagynövésű fa később egyrészt képes a gyökereivel az épületet is megemelni, és pár milliméter is elég lehet ahhoz, hogy a falon repedések jelenjenek meg. Másik gond a fal mellé ültetett fákkal, hogy aszimmetrikusan nőnek majd, hiszen a fal felől nem kapnak napot. Ez a féloldalas növekedés pedig azt eredményezheti, hogy szélvihar esetén, annak irányától függően a fa ki is dőlhet. Ezért jobbak fal mellé az alacsonyabb növésűek.

Ha facsoportot szeretnénk, azt is kisebb növésű fákból ültessük össze, mert a nagyok egyrészt kinövik a kertet, másrészt egymással konkurálva hamar felkopaszodnak, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy csak nagy magasságban van rajtuk lomb, aminek köszönhetően összes árnyékukat a szomszédra vetik.

Jól fel lehet használni kertünk kialakításában a szomszéd fáit is, hiszen ha a kertünk egyik sarkában a szomszéd telken nagy fa van, az nekünk is árnyékol, de alá virágágyást ne tervezzünk, mert az árnyék miatt kevés az esély hogy megmarad. De kerti pihenőrésznek kiváló.


Bükk


Gyertyán


Dió


Éger


Juhar


Kőris


Nyár


Platán


Nyír


Szelídgesztenye


Tölgy


Vadgesztenye

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: fa, fák a kertben, díszfa

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

VALTTI faápoló termékcsalád

A környezeti, egészségügyi, és biztonsági kockázatok felismerése, értékelése és csökkentése szerves részét képezi a Tikkurila mindennapi munkájának. A Tikkurila VALTTI termékcsaládjának...


Fafűtési lehetőségek

A fafűtés reneszánszát éli, elsősorban kedvező ára, másodsorban hangulata miatt. Optimális megoldás, ha a gáz- és a fafűtést egymással kiegészítve használjuk. A fatüzelésnek számos előnye és kevés...