Chipezett fák

2016-06-13 16:04:47 | Módosítva: 2016-06-13 16:12:58

Nem fákba építünk számítógép alkatrészeket – bár jól hangzana –, ehelyett egy olyan eljárást takar e kifejezés, amit saját kertünkben is kipróbálhatunk. A chip-szemzéssel oltott fák többféle gyümölcsöt képesek teremni, ami jól mutat a kertben, és helytakarékos megoldás is. A chip-szemzés lényege röviden, hogy kivágunk egy rügyet az egyik fa vesszőjéből, és kicseréljük egy másik fajtájú fa rügyével. Ebből sok érdekesség lehet.


Egy Sam Van Aken nevű amerikai férfi 2008-ban vásárolt meg egy csődbe jutott gyümölcsösből 16 darab 150, illetve 200 éves fát. Az volt a célja, hogy megmentse a fákat a pusztulástól, ezek ugyanis nem akármilyen, hanem őshonos fák voltak, olyan őshonos csonthéjas gyümölcsökkel, amelyek igazi különlegességnek számítanak. Az új tulajdonos, aki egyébként a Syracuse Egyetem művészeti professzora, továbbgondolta a dolgot, és egy kísérletbe fogott. Chip-szemzéssel kezdte oltani a fákat. Ennek lényege, hogy ugyanazon fa akár minden ágára más-másfajta termést „varázsolhatunk”.

Van Aken szisztematikusan végezte az oltást, és évek alatt elérte, hogy a 16 fa mindegyike 40 féle különböző termést hozzon. Az év jelentős részében a fák pont olyanok, mint egy közönséges fa, de virágzáskor és termés éréskor a varázslat láthatóvá válik. Tavasszal rózsaszín, fehér, piros és lila virágok borítják őket egy időben. Nyáron aztán szilvát, barackot, nektarint, cseresznyét, mandulát, és sok más gyümölcsöt lehet a különböző ágakról szüretelni.

A chip-szemzés fajtát érintő alapjai

A genetikai alapokkal annyiban érdemes tisztában lenni, hogy minél távolabbi rokon két faj egymáshoz viszonyítva, annál nehezebben jön össze ez a rügy transzplantáció. Tehát egy szilvafára másik fajta szilvák rügyeit beszemezni, vagy egy almafára másik fajta almákat ráoltani viszonylag egyszerű, hiszen egy faj, különböző fajtájú egyedeiről van szó, a rokonság közeli. Almára körtét oltani sem lehetetlen, mert itt is adott egy az előbbinél távolabbi, de még nem túl távoli rokonság. Az előző szilvás példára visszatérve a szilva csonthéjas, így más csonthéjasokkal is próbálkozhatunk, például kajszival. De egymással szinte semmilyen rokonságban lévő növényeknél ez a dolog nem fog menni. Tehát almára szilvát, szilvára szőlőt párok esetén esélytelen a rügycsere.

Hosszú idő, mire gyümölcsöző lesz próbálkozásunk

A rügy-transzplantációkat tervezzük meg, hiszen ha sikerül az átoltás, akkor is évek telnek el, mire termést hoz, hiszen ha egy rügyet viszünk át egy másik fára, annak ki kell hajtani, a belőle nőtt vesszőnek növekedni, erősödni kell, mire először virágzik és termést hoz. Ha rossz helyre tettük a rügyet, korrigálni már nem tudunk – vagy csak évek alatt. Tehát úgy alakítsuk ki ezeket a fákat, hogy a különböző fajtájú rügyek egyenlő távolságra legyenek egymástól, és amint az átültetett rügyek kihajtottak, metszéssel kell gondoskodnunk arról, hogy az eredeti fa hajtásai ne nyomják el, ne kerekedjenek felül az új, átoltott fajtán. Nem feltétlen kell hogy kövessük az előbb említett úr módszerét, aki egy fát 40 fajtából rakott össze, elég 2-3 különböző fajta kialakítása egy törzsön, ez is épp elég látványos lesz, és a fenntartása is egyszerűbb.

Egy kis lexikon

Nézzük néhány alap szakkifejezést, amit érdemes tudni ahhoz, hogy eligazodjunk a növények oltásával kapcsolatos szakirodalomban. Amikor idegen egyeddel történő összenövesztéssel pótoljuk a hiányzó szerveket, oltásról beszélünk. A regeneráció során az oltások összeforrnak. Az alany az oltványnak a földben gyökeresedő alsó, az oltás alatti része. A nemes az alanyra oltott vagy szemzett, számunkra fontos tulajdonságokkal rendelkező növényi rész neve. A szem a hajtáson, a levélnyél tövében ülő hajtáskezdemény, gyakorlatilag egy alvórügy. Szemzéskor a szemeket az alatta levő vékony héjszövettel (háncsrésszel), a szempajzzsal együtt vesszük le, és „ültetjük át” az alanyra. A szempajzs a hajtásról lemetszett, szemet körülvevő héjrész.

Tehát oltásnak hívjuk azokat az eljárásokat, amikor ágat, gallyat, vesszőt, rügyet vagy hajtást növesztünk össze. A szemzésnek az egyrügyes, vegetációban végzett héj alá oltást nevezzük. (Más oltásmódokon van, hogy nem csak egy szemet, hanem például egy egész vesszőt – 4-5 szemmel/rüggyel – viszünk át az alanyra. Tehát szemzéskor mindig csak egy szem/rügy kerül át). Ezért a szemzéses oltásmódokkal ejtjük a legkisebb sebet, mégis itt a legteljesebb az érintkezés. A nemes fajta legkisebb részét, egyetlen hajtásrügyet, az úgynevezett szemet használjuk fel.

Hogyan végezzük?

Chip-szemzéssel díszfák, gyümölcsfák is eredményesen szaporíthatók, viszonylag kevés gyakorlattal rendelkezők számára is. Általában a szemzés ideje akkor van, amikor az alany héja könnyen elválik a fás résztől, a hajtáson pedig már érett rügyek vannak. Ez Magyarországon az április közepétől szeptember közepéig tartó időszak. A szemzést végezhetjük az alanynak a földdel egy szintbe eső részén, tehát gyökérnyakba vagy feljebb, a koronahajtásokon. (Fáknál koronahajtásban végezzük, amennyiben több fajta egy törzsre oltása a cél.)


Alvószemzéskor az ősz folyamán összeforr a nemes az alannyal, de a nemes rügy csak a következő év tavaszán indul fejlődésnek. A készítés ideje július második felétől szeptember elejéig tart. Fontos, hogy a szemek egészséges, jól fejlett szemző hajtásokról származzanak. A leveleket kb. 10 mm-es levélnyél meghagyásával távolítsuk el. Általában a hajtás középső harmadában lévő szemek a legjobbak. A szemző hajtásokat védeni kell a kiszáradástól, ezért szemzésig hűvös, nyirkos helyen tartsuk őket. Chip-szemzést akkor is végezhetünk, ha az alanynak a háncsrésze nem válik el a farésztől. A chip-szemzés nem más, mint a szemzés és a lapozás együttes alkalmazása. A chip-szemzésnél a fás résszel együtt vágjuk meg a szempajzsot. Jó, ha a szem ugyanolyan vastagságú hajtásról származik, amilyen vastagságú alanyra tesszük rá. Így érjük el, hogy a különböző szövetrészek illeszkedjenek egymáshoz, azaz minden a megfelelő résszel forrjon össze, ami a későbbi „működés miatt is fontos.”

Képeken talán egyszerűbb

A chip-szemzésről készült képek magukért beszélnek, de azért egyszer szövegesen is érdemes megismerni a folyamatot. A chip-szemzést az alanyon egy nagyjából 30 fokos, alsó bemetszéssel kezdjük úgy, hogy a szemzőkés a farészbe is behatoljon. A pajzs alakú lapot egy kissé följebb elindított vágással emeljük ki. A szempajzs alanyra illesztésekor figyelembe kell venni, hogy az alany gyakran vastagabb, mint a nemes rész, ezáltal a héja is az. Tehát a nemes részt ebben az esetben egy kicsit kisebbre kell vágni a tökéletes forradás érdekében.

Miután a chip-szemzésnél nem csak a nemes növény héját (háncsrészét), hanem több-kevesebb fás részt is átvisszük az alanyra, a hagyományos szemzési módoknál gyorsabban forr össze a seb, így a következő évben már nagyobb hajtásnövekedésre számíthatunk. Ha jól begyakoroljuk a műveleteket, akkor ráadásul gyorsabban is végezhetünk a munkával a chip-szemzést alkalmazva. Ezután nejlon szalaggal, kötözéssel rögzítjük a nemest, és az erre kent kis oltóviasszal még biztosabbá tehetjük a rögzítést. Előbb sebkambium keletkezik, ekkor forr össze a két rész: az alany és a nemes. Ha mindent jól csináltunk, akkor az átoltott rügy egyszer csak kihajt. Ekkortól már csak a környező részek metszését kell jól végeznünk, hogy az átültetett nemes fejlődését ne akadályozzák az alany hajtásai.


Duo-körte: kétfajta körte egy fán


Két különböző színeződésű almából látványos párosítás készíthető


A chip-szemzés menete képeken


Különböző csonthéjasok egy ágra oltva: kajszi, szilvák…


A nemes szem áthelyezése


A nemes rügy rögzítése


Kihajtott a nemes rügy


Amikor ekkora a nemes rész, az már biztos nem a rügytartalékból él, hanem működik az oltás


Vastag alany, vékony nemes esetén dupla nemes ráhelyezéssel is próbálkozhatunk


Sam Van Aken, aki művészetet vitt a chip-szemzésbe

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lépcsőházi füstelvezetés

A tűzesetek jelentős részénél a legtragikusabb végkifejletet nem is annyira a megégés okozza, hanem a füst miatti fulladás. Érvényes ez a társasházakra, tömbházakra, panelházakra is, ahol külön...