Figyeljünk az alapokra

2016-07-06 11:06:11 | Módosítva: 2016-07-06 11:07:22

Újépítésű házunk, lakásunk legfontosabb része az alapozás, mely eleve elrendeli építményünk jövőjét. Az alapozási hibák a legsúlyosabbak. Már a tervezési fázisban is lehetnek tévedések, a kivitelezéskor pedig további hibák adódhatnak. Egy hibás alap javítása szinte lehetetlen, vagy legalábbis nagyon költséges. Egy jó alap mindenképpen biztonságot, nyugodalmat jelent családi házunk számára, ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk az alapokra.


Miután sikerült megszereznünk a számunkra legalkalmasabb telket, jöhet a különböző engedélyek megszerzése. Miután ezekkel megvagyunk, elérkeztünk a munka legfontosabb részéhez, az alapozáshoz. Az alap fajtájának meghatározása a tervező feladata.

A tervező általában három alapvető eljárás közül választ, a tervezett házunk méretének, és az ott levő talaj minőségének függvényében; így az alap lehet sávalap, pontalap, illetőleg lemezalap. Fontos a fogalmak tisztázása, hiszen különböző alaphoz, különböző költségek járulnak, így már az elején számolni tudunk az árral. Érdemes a tervező, illetőleg a munkások tudtára adni, hogy mi vagyunk az építtetők.

Lehet úgy gondolkozni, hogy ráhagyjuk a tervezőre és munkásaira a feladatokat, mi csak finanszírozzuk, mert azt gondoljuk, tudják, mit csinálnak. De számos példa, és tapasztalat igazolja, hogy ha nincs meg a kommunikáció (építtető és építő között), elcsúszhat az elképzelés és a valóság és persze az ár is. Ha azt szeretnénk, hogy elképzeléseink tökéletesen valósuljanak meg, bátran konzultáljunk, és éreztessük, hogy mi vagyunk az építtetők.

Ne az ár diktáljon

Az alap kiásása hiába egyszerű, mégis költséges. Itt is számolhatunk néhány – szándékosan létrehozott – hibáról, a munkálatok sosem haladnak a terv szerint. Akár kézi, akár gépi kiemelésről beszélünk, a munkások hajlamosak a tervben meghatározott mélység megváltoztatására, természetesen negatív irányban. Talán a legnagyobb hiba lehet, amikor az építtető és a kivitelező közös megegyezés alapján folyamodik ilyen döntésekhez. Ezt általában a költséghatékonyság diktálja, de érdemes maradni a szükségesnél, és megpróbálni nem befolyásolni magunkat az árral.

A legfontosabb, hogy az épület alapozási síkját mindenféleképpen a fagyhatár alá kell letenni, az ellenkező eset a az építmény süllyedéséhez vezethet. Mivel a későbbiekben a kárt szinte lehetetlen helyre hozni, érdemes ellenőrizni a munkálatokat, hogy azok ténylegesen a tervben leírtak szerint valósuljanak meg.

A kiásott árkokat fel kell töltenünk az alapbetonnal, ám itt is számolni kell főként a költségekkel. Érdemes utánajárni, kiszámolni, hogy melyik mód a praktikusabb, illetőleg melyik az olcsóbb, a házhoz szállított, vagy a helyszínen kevert beton. A helyszínen kevert betonnál pedig ne csak az alapanyagok árával, hanem a tárolás, illetőleg a keverés költségeivel is számoljunk. A házunkhoz szállított beton általában homogénebb – az anyageloszlása egyenlő –, könnyebben bedolgozható. A betont – beöntése után – megfelelően tömöríteni kell, ezt általában gépekkel végzik, úgynevezett döngölőbékával vagy rúd betonvibrátorral.

Ha pincét is szeretnék, abban az esetben más eljárásokhoz kell folyamodnunk. A pincealapozásnak előnye, hogy az alapot nem kell nagyon mélyre tenni, hiszen itt már bőven a fagyhatár alá esik, és feltételezhetjük, hogy a pincének való hely kiásásával elértük a teherbíró talajt is.


Az alapméretekről az engedélyezési terv rendelkezik, ugyanakkor a beton minőségéről nem, a méretek, a betonfajták, illetőleg a mélység megváltoztatásával is véthetünk hibát.

Másik fontos eltérés a pince nélküli alapozástól, hogy a tervben meghatározott méretekhez képest a külső oldalakat 10-10 cm-rel meg kell növelni. Ennek oka, hogy a szigetelésvédő fal is ráférjen az alapokra. Fontos továbbá, hogy ezt a falazatot olyan méretre kell helyezni, hogy az esetleges falegyenetlenség esetén is elférjen a teherhordó fal. Ha ez így készül, akkor lesz helye a szigetelésbeszorító habarcsnak is.

Ennek szerepe nagyon fontos, hiszen a feltöltés és az esetleges talajvíz miatt a falazatra rápréselődött szigetelést a falazati egyenetlenségek kiszúrhatják. A rejtett hibákat észrevenni szinte lehetetlen, hiszen egy takart, teljesen fedett szerkezetről van szó, így a hibákról csak közvetett jelekből tudunk tájékozódni, így főleg a fő –, illetve válaszfalak repedéseiből. A 45 fokos szögben induló, illetve húzódó – repedésekből mindenképpen olvashatunk, nem sok jót jelentenek, bár ennek lehetnek egyéb okok is, így például a hibás koszorú, tehát nem megfelelő a ház merevítő szerkezete. Ennek következtében a ház süllyedésbe, szétcsúszásba kezd.

Alapunk védelme érdekében elengedhetetlen a megfelelő vízelvezetés, ellenkező esetben ez károkat, hibákat okozhat. Érdemes meggyőződni arról, hogy a vizet a házunktól kellő távolságra vezették-e el, továbbá szükséges lehet ellenőrizni a csatornák állapotát is. Az építmény alá szivárgó víz az altalaj átázását és az alap károsodását okozza.

Különösképp érdemes figyelni az úgynevezett térfogatváltó talajokra – jellemzően az agyagra –, mivel vízfelvétellel – tehát nedvesedéskor – duzzadnak, vízvesztéskor, száradáskor pedig csökkentik térfogatukat. Ez a folyamat állandó függőleges mozgáshoz – süllyedéshez, emelkedéshez – vezet. A süllyedés önmagában nem jelentene problémát, ez egy természetes jelenség, a gond csak akkor kezdődik, ha az építményünk, házunk nem egyenletesen süllyed.

Sávalap



A sávalap a legegyszerűbb és legelterjedtebb alapozási szerkezet, a falszerkezetet teljes hosszában alátámasztja. Készülhet betonozással, illetve vasbeton szerkezettel. A vasalt sávalap készítésnél az alapárokban lévő zsaluzatba előre összeszerelt armatúravasalás kerül. Az armatúra szélességére és magasságára legalább 5 cm-es betontakarásnak kell kerülni.

Pontalap




A pontalap különálló betonlapok összessége, amelyek pillérszerűen kerülnek elhelyezésre, nincsenek összefüggésben egymással. Leggyakrabban pillér tartószerkezetű (vázas vagy félvázas) épületek esetén használják ezt az alap típust, amikor vázpillérekről kapott terhelést kell továbbítani az altalajra (tömbalapnak is nevezik).

Lemezalap




A lemezalap a teljes építményt vagy annak egy (pl. alápincézett) részét egyetlen összefüggő szerkezetként támasztja alá. Szemben a síkalappal, ami nem alkalmas olyan helyeken, ahol a talajvíz megjelenésére lehet számítani, a lemezalap képes felvenni a talajvíz nyomásából adódó terhelést. Egyenetlen talajon szintén ezt a technológiát érdemes választani, mert nagyobb stabilitást biztosít. Sokkal könnyebben körbe lehet hőszigetelni, mint a sávalapot, ezzel csökkentve a vonalmenti hőhidak kialakulását, passzívházaknál például mindenképpen lemezalapozást kell alkalmazni. Jellegéből adódóan nem kell kizsaluzni a kibetonozandó területet, és magából a betonból is kevesebb kell. Fontos szempont még, hogy egy ütemben is kivitelezhető, nem úgy, mint a sávalap, ahol az alaptest elkészülte után külön ütemben lehet csak megcsinálni a vasalt aljzatot.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerítésfestés

A kerítések, legyenek azok fémből vagy fából készültek, állandóan ki vannak téve az időjárás szélsőséges hatásainak. Ezért a felületeik védő bevonata idővel elöregszik, és felújításra szorul....


Betonozás meleg időben

A nyári meleg, a tartósan magas hőmérséklet, melyet évről évre megdőlő melegrekordok is jellemeznek, egyre nagyobb kihívás elé állítja a betonozást végzőket, kivitelezőket.