Szelektív hulladékgyűjtés 1.

2016-07-09 16:32:41 | Módosítva: 2017-04-21 20:27:39

Mint minden más, ez is fejben kezdődik. Ha elhatározzuk, hogy: takarékosan bánunk Földünk véges nyersanyag- és energiakészleteivel, és nem terheljük a lerakókat és így a környezetünket olyan anyagokkal, amik hasznosíthatók, akkor nemcsak saját, hanem gyermekeink környezetét is élhetőbbé, tisztábbá tesszük. Sőt – akár középtávon – anyagilag is jobban járhatunk. Ha az elhatá­rozás megvan, már csak „néhány” szabályt kell betartanunk.




1. lépés: képzeljük magunk elé, hogy egy év alatt, mi minden kerül a szemetesbe, vagy lomtalanítás során az utcára.

2. lépés: gondoljuk át, hogy van-e köztük olyan, ami más számára még használható: ruhák, elektronikai készülékek, használati tárgyak (pl. konyhai eszközök). Ezeket bátran ajánljuk fel segélyszervezeteknek, akik örömmel fogadnak minden felajánlást.

3. lépés: ha valamit termékként már nem lehet használni, esetleg anyagában még hasznosítható. Ezek a háztartásokban legnagyobb mennyiségben keletkező csomagolási és biológiailag lebomló hulladékok. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése a leginkább megoldott a házakhoz kihelyezett színes kukákkal, ahol a papír-, műanyag- és fémhulladékokat, valamint a tejes, gyümölcsleves többrétegű kartondobozokat (italos karton) elhelyezhetjük. A zöldhulladékokat családi házunk kertjében, akár saját magunk is komposztálhatjuk, vagy élhetünk az egyre több településen elérhető zöldhulladék gyűjtés lehetőségével.


4. lépés: a háztartási hulladékok között még mindig maradhatnak olyan anyagok, amelyek különleges odafigyelést igényelnek, ezek az elektromos és az elektronikai hulladékok, lejárt szavatosságú gyógyszerek, elemek, akkumulátorok, gumiabroncs, fénycső, izzó, használt sütőzsiradék. Ezeket leginkább a hulladékudvarokban, vagy gyűjtőakciók keretében lehet környezettudatosan elhelyezni.

5. lépés: tájékozódjunk a helyi közszolgáltatónál, hogy melyik hulladékot hová lehet tenni, érdeklődjünk, hogy milyen lehetőségeink vannak a közelben.

6. lépés: mikor mindennek utánanéztünk, már csak a gyakorlati, következetes kivitelezés van hátra. Felhasználva a begyűjtött információkat szelektíven gyűjtsük a hulladékot.

Szelektíven gyűjtendő

Nem dobható a háztartási szemét közé!


Ha egy termék csomagolásán ilyen jelet találunk, akkor ne dobjuk a szemetesbe, és lomtalanításkor se tegyük ki az utcára! Elvihetjük hulladékudvarba, leadhatjuk visszavételi akciók alkalmával (pl. önkormányzatok által szervezett gyűjtőnapokon), illetve egyes áruházakban a kihelyezett gyűjtőbe. Ha vásárolunk elektronikai és elektromos gépet vagy akkumulátort, hasonló terméket a vásárlás helyén is átvesznek.

Tidyman


Eredetileg Nagy-Britanniából indult világhódító útjára 1955-ben, és egyszerűen arra hívja fel a figyelmet, hogy ne hajigáljuk szét a szemetet, hanem tegyük azt a megfelelő helyére. Ezáltal védjük a lakókörnyezetünk tisztaságát, és nem leszünk antiszociálisak – legalábbis a szemetet tekintve.

Ökocímke


Magyarországon a termékek és szolgáltatások környezetbarát jellegét tanúsító jel az Országos Szabadalmi Hivatalnál bejegyzett védjegy. A Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. állami szervezet feladata a magyar Környezetbarát Termék védjegy, és az európai Ökocímke rendszer hazai működtetése. Vagyis a tanúsító címke nyilvános pályázattal az önkéntesen jelentkező hazai és külföldi gyártók, szolgáltatók és forgalmazók részére ítélhető oda. A címke jelenléte a vásárlónak minőségi árut, minőségi szolgáltatást garantál, és jelzi, hogy a termékek előállítása környezetkímélő módon történt, valamint egészséges termékhez, szolgáltatáshoz jut a fogyasztó.

Zöld Pont


Az Európai Unió országaiban a termékek gyártóinak, forgalmazóinak gondoskodniuk kell az általuk kibocsátott csomagolásból származó hulladék megfelelő hasznosításáról. A Zöld Pont jelölés nem arra utal, hogy az adott termék környezetbarát vagy újrahasznosított anyagból készült, hanem azt jelenti, hogy a gyártó, illetve forgalmazó csatlakozott egy hulladékgazdálkodási koordináló szervezethez, (amelyik garantálja számára, hogy a termékből keletkező hulladék kezelése a jogszabályoknak megfelel).

TUDTA-E?

Vásárlási tippek:



  • Ha jó minőségű tartós használati cikkeket vásárlunk, akkor azok nem használódnak el rövid idő alatt, így kevesebb hulladék keletkezik.
  • Ha jóllakottan megyünk vásárolni, akkor kevesebbet vásárlunk, ezáltal nem termelünk felesleges hulladékot.
  • Az aludobozos üdítők árának több mint a felét a csomagolás teszi ki.
  • Vásárlásaink 40%-a nem előre tervezett, sok esetben felesleges. A haszontalan cikkekkel pedig csak a hulladék mennyiségét növeljük.
  • Ha vásárláskor viszünk magunkkal saját bevásárlótáskát vagy kosarat, ezzel is csökkentjük a háztartásban keletkező hulladékot.

Hulladékképződés:



  • Világszerte 4500 milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek évente. Ha a világon egy év alatt eldobott összes cigicsikket egymás mellé raknánk, akkor az olyan hosszú lenne, hogy 2800-szor érné körbe a Földet.
  • Magyarországon évente, fejenként 100 kg csomagolóanyagot használunk el, ami aztán hulladékká válik.
  • Minél gazdagabb egy ország, annál több hulladékot termelnek a lakosai.
  • A korunkban keletkező szemét viszonylag új jelenség. Az iparosítás, a tömeggyártás és a fogyasztói társadalom előretörésének eredménye.
  • Magyarországon minden egyes lakos évente kb. 400 kg hulladékot termel.
  • A szemét elsősorban a városok problémája, mivel a városlakók fejenként, akár négyszer több hulladékot is termelhetnek.
  • Egy kisbaba több száz kiló pelenkát használ el 2 év alatt.
  • Tisza minden egyes áradásakor kb. 100 köbméter illegálisan lerakott hulladék kerül bele a folyóba az árterekről.
  • A hulladék ellenőrizetlen körülmények közötti égetése súlyos levegőszennyezéssel jár, Magyarországon a városi levegőnél is rosszabb az olyan települések levegője, ahol a lakók mindenfélét elégetnek.
  • Az éghajlatváltozásért felelős metán-kibocsátás közel ötöde a hulladékok lerakása és égetése során keletkezik.
  • A világ számos helyén magas összegekre büntetik a szemetelőket, ez vonatkozik a kiköpött rágógumira is.
  • Az eldobott rágógumi a madarak és kisebb állatok halálát okozhatja.

Hulladéklerakók:



  • Az olyan hulladék, melyet nem szelektálunk, legnagyobbrészt egy az egyben lerakóba kerül.
  • A hulladéklerakóban a hulladék lebomlása közben rengeteg metán és szén-dioxid keletkezik, melyek egyaránt felelősek a globális felmelegedésért.
  • Magyarországon a hulladék mintegy kétharmada a lerakókba kerül, és csupán negyedét hasznosítják újra.
  • A Bibliában szereplő Gyehenna völgye Jeruzsálem folyamatosan füstölgő, égő szeméttelepe volt, amely később a pokol szó egyik szinonimájává vált.
  • Egy eldobható pelenka 500 év alatt bomlik le, és több mint 100 féle vírust és kórokozót tartalmazhat.
  • A világ legszegényebb térségeiben emberek milliói élnek guberálásból szeméttelepek környékén.
  • A vegyszerek csomagolása veszélyes hulladék, amit csak speciálisan lehet gyűjteni, pl. hulladékudvarokban.
  • Vannak olyan kukásautók, amelyek több rekeszben tudják gyűjteni a szelektív hulladékot.
  • A nem modernizált lerakókba kerülő hulladékból vegyszerek és más mérgező anyagok kerülhetnek a talajvízbe.
  • Magyarországon csak szigorúan ellenőrzött, modern hulladéklerakókba kerülhet hulladék.

Hulladékhasznosítás:



  • Az anyagok újrahasznosításának gondolata nem újdonság. Régen teljesen természetes volt, hogy amit lehetett megjavítottak, újrahasznosítottak.
  • A kuka szó az 1898-ban Augsburgban alapított K.U.K.A. vállalat szemétszállító autóinak köszönhetően vált a mindennapjaink részévé.
  • Azokat a hulladékokat, amelyeket nem tudunk otthon szelektíven gyűjteni, nagyrészt hulladékudvarokban térítésmentesen átveszik.
  • A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladékok, melyeket nem szabad a kukába vagy a WC-be dobni, viszont a patikákban le lehet adni.
  • Ha újrahasznosítjuk a hulladékot, akkor nem kell költeni az ártalmatlanítására, és új nyersanyagokat sem kell környezetszennyező módon kitermelni.
  • A legtöbb hulladék természetes, környezetbarát módszerekkel is újrahasznosítható.
  • Egy kis kreativitással számtalan ajándékot, és használati tárgyat tudunk készíteni üvegekből, aludobozokból, PET palackokból.
  • Magyarországon az első szelektív hulladékgyűjtő kukákat 2003-ban helyezték ki.
  • A hulladék, amit kidobunk érték! Szelektív gyűjtéssel és újrahasznosítással segíthetünk a környezet megóvásában.
  • Távhő és elektromos áram is lehet, még a kidobott karácsonyfából is.
  • Magyarországon az összegyűjtött hulladék 9%-át hulladékégetőkben hasznosítják, amivel például lakótelepek fűtését oldják meg.
  • Vannak autók, melyek használt sütőolajjal is működnek.

Folytatjuk!

forrás: www.szelektalok.hu


Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
http://ezermester.hu/cikk-7661/Szelektiv_hulladekgyujtes_1_