Szelektív hulladékgyűjtés 3.

2016-09-26 10:42:49 | Módosítva: 2017-04-21 20:26:42

Mint minden más, ez is fejben kezdődik. Ha elhatározzuk, hogy: takarékosan bánunk Földünk véges nyersanyag- és energiakészleteivel, és nem terheljük a lerakókat és így a környezetünket olyan anyagokkal, amik hasznosíthatók, akkor nemcsak saját, hanem gyermekeink környezetét is élhetőbbé, tisztábbá tesszük. Sőt – akár középtávon – anyagilag is jobban járhatunk. Ha az elhatá­rozás megvan, már csak „néhány” szabályt kell betartanunk.

Papírhulladék szelektív gyűjtése


Szelektíven gyűjthető papírok a kartondobozok (kisebb, pl. teás doboz, nagyobb, pl. elektronikai berendezések dobozai), hullámkartonok, irodai papírok, újságok, szórólapok, régi prospektusok. Zsíros, ételmaradékkal és egyéb módon szennyezett papírzacskók és papírdobozok (pl. pizzás doboz) nem tehetők a szelektív papírgyűjtőbe, mert nem hasznosíthatók másodnyersanyagként.

Papírhulladékból készülhet kartondoboz, zacskó, zsebkendő, szalvéta, WC papír, füzet, könyv, tojástálca, újabban bukósisakot is készítenek belőle.


  • A postaládákat elárasztó ingyenes reklámkiadványok háromnegyede olvasatlanul kerül a kukába.
  • A legjobb papír az, amelyik megmarad az erdőben fának.
  • Az italoskartont is gyűjthetjük szelektíven, de mielőtt kidobjuk, tájékozódni kell, hogy melyik kukába dobható, mert anyagának 75%-a ugyan papír, de a 20%-a műanyag és az 5%-a alumínium.
  • A használt papír zsebkendőt nem szabad szelektíven gyűjteni, mert betegségeket terjeszthet.
  • Európában minden egyes ember évente 120 kg papírt használ fel.
  • 54 kg újságpapír újrahasznosítása megmenthet egy fát. 1999-ben 14 millió fát vágtak ki, hogy abból 10 milliárd papírzacskót készítsenek. Egy tonna papír újra gyártása 12 öreg fát kímél meg a kivágástól, közben a világon minden másodpercben egy futballpálya méretű erdőrész tűnik el az erdőirtás miatt. Az újrahasznosításból származó papír előállításához feleannyi energiára és negyedannyi vízre van szükség, mint a fából készült új papíréhoz. Minden tonna „újrapapírral” 32 köbméter vizet lehet megspórolni.
  • Minden tonna újrahasznosított papírral 280 liter kőolajat lehet megtakarítani.
  • Ha csekkek és számlák helyett online intézzük befizetéseinket, akkor több tonnányi felesleges papírtól mentesítjük a környezetet.
  • Az a papír- és famennyiség, amit évente eldobunk, elegendő lenne 50 millió ház 20 évi fűtésére.
  • Az italos kartonból öntsük ki a folyadékot, kevés vízzel öblítsük ki, utána hajtsuk laposra, hogy kevesebb helyet foglaljon! A műanyag kupakot külön a műanyag gyűjtőbe dobjuk.
  • A felesleges újságokat, szórólapokat gyűjtsük össze, de csak száraz, szennyeződésmentes papír kerülhet a gyűjtőbe. A papírdobozokat hajtsuk össze, úgy kisebb helyet foglalnak. Ha túl nagy méretű kössük is át, és tegyük a papírgyűjtő kuka mellé a szállítás napján.

Üveghulladék szelektív gyűjtése


Az üveget véletlenül találták fel. Már a fáraók korában is nagyra tartották, az egyiptomiak üvegei ie. 3000-ben ugyanúgy készültek, mint a mai nátronüvegek. Három természetes, nem mérgező összetevőből áll, ezért védőréteg nélkül is alkalmas élelmiszerek tárolására. Az egyetlen olyan hulladék, ami akárhányszor újrahasznosítható az anyag tisztaságának megtartása mellett. Az újrahasznosított üvegből készült palackok előállításánál 50%-kal kevesebb vízszennyezés érhető el.


  • A visszaváltható üvegeket vigyük el az üvegvisszaváltóba, a többi üveget használjuk fel minél többször.
  • Öntsünk ki minden folyadékot az üveg aljáról, és öblítsük ki tiszta vízzel, mielőtt kidobjuk.
  • A színes és színtelen üvegeket külön kell gyűjteni, ahol csak lehet, mert színtelen üveget csak színtelen üvegből lehet készíteni.
  • Az üveg az újrahasznosítás után is megtartja a színét.
  • Nem gyűjthető az üveges szelektív hulladékgyűjtő kukában az ablaküveg, tükör, villanykörte, üvegtál, szemüveg és az orvosságos üveg sem!
  • A legtöbb mozaik csempe újrahasznosított üvegből készül színezéssel.
  • A mai üvegpalackok 40%-kal könnyebbek, mint a 20 évvel ezelőttiek.
  • Egy újrahasznosított üveggel annyi energiát spórolunk meg, amennyivel egy számítógép 25 percig, egy televízió 3 órán keresztül, egy mosógép 10 percig működhet.
  • Egy üvegpalack 1 millió év alatt bomlik csak le.
  • Egy üvegpalacknak legalább 8 hét kell, hogy újrahasznosítsák és ismét a polcokra kerüljön.

Elektromos és elektronikai hulladékok szelektív gyűjtése


Magyarországon évente kb. 80 000 tonna hulladék keletkezik elhaszná­lódott elektromos és elektronikai (E+E) berendezéseinkből, aminek csupán a felét gyűjtjük vissza, és hasznosítjuk újra. Ez azt jelenti, hogy minden magyar ember évente fejenként 8 kg E+E hulladékot termel. Az EU célkitűzései közt szerepel, hogy 2020-ra a keletkezett hulladék 85%-a visszagyűjtésre kerüljön.

Az elektronikai hulladékok nagy része veszélyes anyagokat tartalmaz, többek közt nehézfémeket, melyek már kis mennyiségben is súlyosan károsíthatják a környeztet, és az emberi szervezetet is. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kezeljük a háztartásainkban keletkező hulladékot.

A legfontosabb, hogy a megfelelő gyűjtőhelyen adjuk le készülékeinket, ne a kukába dobjuk ki, és ne tegyük lomtalanításkor az út szélére. Minden elektronikai cikket árusító bolt köteles átvenni az elromlott berendezéseinket, amennyiben hasonló funkciójú készüléket vásárolunk náluk. Vannak olyan üzletek, ahol nem alkalmazzák ezt a megkötést, erről azonban érdemes előre tájékozódnunk, továbbá sok hipermarket is kihelyezett gyűjtőpontokat. Az E+E hulladékot minden esetben átveszik a hulladékudvarok, így, ha biztosra akarunk menni, akkor válasszuk ezt a megoldást. Fontos, hogy legközelebbi vásárlásunkkor válasszunk körültekintően, mivel sok esetben egy olcsóbb termék hamar meghibásodik, így összességében pótlása nagyobb költséggel fog járni, mintha egy drágább, de jobb minőségű készüléket vásároltunk volna.

A készülékekben gyakran található olyan veszélyes anyag, ami a működés során nem károsítja az egészségünket, viszont, ha a zárt rendszer megsérül, ezek az anyagok kiszabadulnak, és a légtérbe, illetve a talajba jutva mérgezhetik élővilágunkat.

A hasznosítóban első lépésként eltávolítanak minden olyan anyagot, ami ártalmas a környezetre, ilyenek például: festékpatronok, elemek, akkumulátorok, kondenzátorok stb. Ezek eltávolítása után kézi vagy gépi erővel szétbontásra kerül a berendezés, majd különválogatják az egyes anyagtípusokat, pl. vas és egyéb fémek, műanyag, üveg, gumi, fa stb., amelyeket anyagában vagy energetikailag hasznosítanak, a hasznosításra alkalmatlan anyagokat pedig ellenőrzött körülmények között ártalmatlanítják.

  • Leselejtezett háztartási kis- és nagygépek (hajszárító, kenyérpirító, hűtőszekrény, mosógép stb.),
  • Számítástechnikai berendezések (monitor, nyomtató, billentyűzet stb.),
  • Szórakoztató elektronikai cikkek.
  • Barkácsgépek.

forrás: www.szelektalok.hu

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Bútorok hulladékból

Nem minden hulladék szemét, hiszen sok minden újrahasznosítható, más testet öltve még használható…


Háztartási hulladék csökkentése

Nem minden szemét, ami hulladék! A háztartásban képződő felesleges anyagok jelentős részének nem kell feltétlenül a hulladéklerakókat terhelnie. Kis odafigyeléssel csökkenthető a háztartási...