Használtcikk kereskedés

2016-10-03 08:22:24 | Módosítva: 2016-10-03 08:27:20

Az internetes használtcikk kereskedés virágzik, és kereskedésekből is van jó néhány. Szinte mindent meg lehet venni használtban is – sokszor az új árának töredékéért. De vajon mekkora kockázatot vállal a vevő, ha használt terméket vesz, és milyen kötelezettsége, felelőssége van az eladónak? A kérdés nem mindig egyértelmű.


Jótállás és szavatosság

Bár új termékek kapcsán a szavatosság és a jótállás (más néven garancia) fogalmáról már írtunk, miután e kettőt a használt kereskedésben is meg kell különböztetnünk, nem árt a fogalmakat tisztázni.

A jótállás lényege, hogy annak időtartama alatt a kötelezett (az eladó vagy a gyártó) garantálja, hogy az érintett termék kifogástalanul fog működni. Ha ez idő alatt a termék elromlik (vagy már eleve hibás volt), és a hibát nem a vevő szakszerűtlen használata okozta, akkor az eladó vagy a gyártó köteles gondoskodni a termék javításáról vagy cseréjéről.

A szavatosság keretein belül viszont a forgalmazó azt vállalja, hogy olyan terméket ad át a fogyasztónak, amely kifogástalan az adásvételkor, nincs rejtett hibája. Fontos tudni, hogy amennyiben a fogyasztó a vásárláskor ismerte az árucikk hibáját, nem léphet fel szavatossági jog keretében, mert a kötelezett mentesül a felelősség alól. Gyakran előfordul, hogy bizonyos cikkeket leáraznak valamilyen minőségi hiba miatt. Ha ezt a terméken feltüntetik, és a vásárló ennek ellenére megveszi, később nem követelhet semmit ezen hiba miatt. Amennyiben viszont egyéb minőségi kifogás keletkezne a szavatossági időn belül, annak elhárítását követelni lehet. Ha pl. egy cipőt azért áraztak le, mert az egyiknek az oldala lekopott, ezt a fogyasztó később nem reklamálhatja. De ha a cipő talpa válik le, emiatt már kezdeményezhet eljárást.


A használt termékekre sem az Európai Unióban, sem hazánkban nincs kötelező jótállás, hanem csak szavatosság. Ez azt jelenti, hogy a használt terméknek is a teljesítéskor hibátlannak, illetve a korának megfelelő állapotban kell lennie. A használt termék esetén is vannak azonban a vásárlónak jogai, de itt meg kell különböztetni a magán forgalmi adásvételt és a kereskedőtől történő vásárlást. Ha üzletben vásároljuk a használt terméket, akkor minimum egy év a szavatossági idő, a használtság fokából eredően azonban más igényeket lehet támasztani. Magánszemélytől történő vásárlás esetén pedig a polgári jog szabályai szerint fél éves szavatossági idő érvényesíthető, de a magánszemélyek közötti adásvétel során az eladót nem terheli semmiféle garancia, felelősség, vagy visszavételi kötelezettség a vevőjével szemben. A vevő ezt a vásárlásával elismeri és tudomásul veszi, de az adásvételkor az eladónak fel kell hívnia erre a vevő figyelmét. A termékszavatosság keretén belül viszont a termék továbbértékesítése esetén az új tulajdonos is felléphet a gyártóval (korábbi forgalmazóval) szemben a megadott határidő alatt – tehát a termékszavatossági jog a használt cikkekre vonatkozóan is fennáll a gyártóval szemben. Termékszavatosság esetén azonban a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba a forgalomba hozatalkor már fennállt, tehát itt nem él a kellékszavatosság tekintetében továbbra is fennálló 6 hónapos időtartam, amin belül a bizonyítási teher megfordul és az nem a fogyasztót terheli.


Némileg eltér a gyakorlat a használtautó kereskedés terén. Sokkal előnyösebb jogilag a használtautó vásárló számára, ha az autót kereskedőtől vásárolja. A kereskedőtől vásárolt autóra 2 év szavatosság jár, melyet szerződésükben a felek érvényesen 1 évre csökkenthetnek. Ezen belül a teljesítést követő első 6 hónapban vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt. Itt figyelnünk kell arra a kifejezésre, hogy a „hiba oka”, tehát nem a „hiba”! A szavatossági időben jelentkező hiba nem minden esetben vonható az eladó szavatossági felelőssége körébe, csak akkor, ha olyan hibáról van szó:

– amely a teljesítéskor már fennállt, de arról a vevő a teljesítéskor nem tudott és nem is kellet tudnia, vagy
– amely még nem állt fenn ugyan, de a hibát kiváltó ok a teljesítés időpontjában már fennállt.

Az első 6 hónapban felbukkanó hiba esetén a kereskedő tartozik automatikusan helytállással, ezen kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett. Ennek tipikus esete, ha a fogyasztó a gépjárművet nem rendeltetésének megfelelően használta. A szavatosság második félévében szintén felelősséggel tartozik, ám ha a kereskedő véleménye szerint a hiba a vásárláskor még nem volt meg, a fogyasztó kötelezettsége bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy az autó használtsági fokából eredő hibákért nem felelhet a kereskedő.

A jogilag egyszerűbb eset, amikor magánszemélytől vásárolunk használtautót. Ebben az esetben a jogszabály fél év szavatosságot ír elő, amennyiben az adásvételi szerződésben ez nincs másképpen rögzítve. A hibás teljesítés bizonyítása ilyenkor a vásárló dolga. Magyarán szólva, ha a szavatosságot kizárták a szerződésben, akkor nincs esély a szavatossági igény érvényesítésére. Amennyiben nem zárták ki, akkor is elég nehézkes annak bizonyítása.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Energiatanúsítvány a gyakorlatban

Akik lakáseladáson, lakásvételen törik a fejüket, azok gyakran csak egykötelező nyűgként tekintenek az energiatanúsítványra. Tudják, hogy az adásvételi szerződéshez ez szükséges, és az utolsó...


Békéltető Testületi eljárás

Mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, hogy valamilyen megvásárolt termékkel vagy megrendelt szolgáltatással nem voltunk elégedettek, és panaszt tettünk a vállalkozásnál. Összefoglaló néven...