4 ok: beton keverése, frissbeton bedolgozása, beton utókezelése, betont érő hatások
Az okokat négy témakörön belül kereshetjük, úgy mint betonkeverés, frissbeton bedolgozás, bedolgozott beton utókezelése, megszilárdult betont érő hatások.
– A betonkeverésnél először is az alapanyagokkal – adalékanyag, cement, víz – kell foglalkoznunk. Ha a homokoskavics pl. termőfölddel, olajjal, vagy más szerves anyaggal szennyezett, a beton nem fog rendesen megkötni, szilárdsága el fog maradni az elvárttól. Az adagolt cement mennyisége és fajtája sem mindegy. A ház körüli munkákhoz a „CEM II” jelű összetett portlandcementek, vagy a „CEM III” jelű kohósalakcementek a legalkalmasabbak, mint például a CRH Magyarország Kft. „Házépítő” cementje, amely felhasználható normál szilárdságú beton- és vasbeton szerkezetekhez, alaptestekhez és aljzatbetonokhoz egyaránt. A zsákokon az adagolásra vonatkozó útmutató is található.
Ha a keverésnél nem adagolunk elég cementet, azt a betonszilárdságunk fogja bánni, túladagoláskor pedig a frissbeton megnövekedett cementpép tartalmából adódnak gondok. A felszínre felúszó vastag cementpépből létrejövő cementkő könnyen összerepedezik, szétmállik és elporlik. Fontos megjegyezni, hogy a 3-4 hónapnál régebben tárolt cement kötőereje a levegőből felvett páratartalom miatt akkor is jelentősen alacsonyabb lehet, ha ez a por állagán nem látszik. Az ennek ellensúlyozására alkalmazott „túladagolás” az előbbiekben leírt következmények miatt sem praktikus!
A harmadikként már említett beton összetevő a víz kapcsán, a bedolgozás könnyítése céljából alkalmazott túlvizezéstől szeretném óvni a kedves olvasót. A cement hidratációjához (kötéséhez) kevés víz szükséges, a könnyebb keverhetőség céljából hozzáadott többlet később távozik (beton száradás), helyén pedig a szilárdságot csökkentő pórusok maradnak, melyek a felület közelében a már többször említett jelenséget, a mállást és porlást segítik. Kerüljük a túlvizezést, ami akár még a frissbeton durva szemcsés és pépes rétegekre történő szétosztályozódásához is vezethet. A szétosztályozódás után megszilárdult beton szilárdságával komoly bajok lesznek, töredezni és mállani fog.
– A frissbeton bedolgozása nem egyenlő a zsaluzatba való beöntéssel. A frissbetont beöntés után tömöríteni kell, majd pedig a meghatározott szinten el kell simítani. A tömörítéshez gyakran ún. tűvibrátort használnak. Vigyázat! A tűvibrátor helytelen használatával kárt is lehet okozni, mivel a beton a már említett módon szétosztályozódhat.
– A bedolgozott beton utókezelés módja, vagy annak teljes hiánya a legtöbb probléma forrása. Az utókezelés hiánya, főleg szeles és/vagy meleg időben a bedolgozott beton teljes és javíthatatlan tönkremeneteléhez vezet. A felület és a felső rétegek kiszáradnak, a cement hidratációjához szükséges víz hiányában a kötés és a szilárdulás nem, vagy csak kis mértékben jön létre. A beton felülete akár egy homokozóhoz is hasonlíthat ezek után. A beton szabad felületét folyamatosan nedvesen kell tartani, óvni kell a kiszáradástól! A nedvesen tartás jelenthet vízzel történő permetezést, elárasztást, vagy a nedvességet áttételesen átadó és tovább megtartó takarást. A vízsugárral történő locsolás viszont főleg az első napokban okozhat kárt, mivel a betonhoz erővel csapódó víz a még meg nem szilárdult felületet megrongálja, a finom cementes részt kimossa, a megmaradó felület mállani, porlani fog.
– A megszilárdult betont érő hatások némelyike is okozhatja a felület tönkremenetelét. Egyes agresszív vegyianyagok (pl. savak), fagyhatás, erős- vagy ismétlődő mechanikai hatások is a beton felületének mállásával és porlásával járó felületi károsodást okozhatnak. A talajban egyes területeken jelen lévő, nedvességgel a betonba felszívódó szulfátok a látszattal ellentétben nem csak a felületet, hanem a beton teljes keresztmetszetét károsítják. Ez az időben lassabban jelentkező, de teljes tönkremenetelhez vezető jelenség szulfátálló cementek alkalmazásával elkerülhető. Szulfátos környezet esetén ajánlom a CRH Magyarország Kft. „SPECIÁL +” nevű zsákos cementjének alkalmazását.
Az okok megismerésével együtt az is nyilvánvaló már, hogy a beton mállása és porlása nem csak egy kellemetlenségekkel járó esztétikai hiba, hanem egy olyan tünet, ami többnyire a beton károsodását, minimum a felületi réteg szilárdságcsökkenését, de akár a beton teljes keresztmetszetének tönkremenetelét is jelzi. Ha az adott betonszerkezet teljes keresztmetszetében, vagy jelentős mélységben károsodott, a visszabontás nem kerülhető el. A többi esetben a javítás tartóssága és gazdaságossága a fő szempontok. A mállásra hajlamos betonfelületre helyezett burkolat hamar leválik és mozogni kezd, így a hidegburkolatok önmagukban nem jelentenek megoldást. Burkolat nélküli betonfelületek, aljzatok (garázsok, tárolók) esetén a tisztán, illetve pormentesen tartás még gondos kivitelezés mellett is lehetetlennek tűnik.
Az enyhén málló, porló betonfelületek padlófestékekkel, vagy műgyanta bevonatokkal „javíthatók”. Csiszolás és megfelelő alapozó felvitele után a padlófestékek házilag is kivitelezhető megoldást jelentenek, viszont kopásállóságuk és tartósságuk nem lesz nagy, néhány évente felújítást igényelnek. Persze a kereskedelmi forgalomban kapható festékek összetételben, minőségben és árban is erősen különböznek. Tartósabb, nagy kopásállóságot jelentő, viszont szakembert is igénylő és költségesebb megoldás a műgyanta bevonatok készíttetése. A beton felső rétegeibe is beszívódó műgyanta jelentősen meghosszabbítja a beton élettartamát. Fontos, hogy a műgyantákat és a festékeket erősen porózus, aljzatkiegyenlítővel bevont, vagy pl. olajjal szennyezett betonfelületekre nem érdemes felhordani, mert azokról hamar leválnak.
A málló, porló betonfelületekre hidegburkolat csak úgy készíthető, ha egy tisztítást követően előbb szilárdító-megerősítő anyaggal kezelik a betonfelületet. Az aljzatszilárdítók mélyen beszívódnak a betonba, száradást követően biztosítják a ragasztók tapadásához szükséges megfelelő felület.
Pluzsik Tamás
alkalmazási
tanácsadó (CRH Magyarország Kft.)