Nyílászárók huzatmentesítése

2016-11-27 16:40:53 | Módosítva: 2016-11-27 16:44:30

A hűvösebb idő beálltával előtérbe kerül az ablakok, ajtók résmentesítése. Nem véletlenül, mert a réseken folyamatosan elillan a meleg. A fűtés pedig sokba kerül, és ha nincs kellemes meleg a szobákban, akkor ezen valahogy változtatni kell, hiszen senki nem szeret kabátban üldögélni esténként a tv előtt. A régi faablakok és ajtók gyakran nem záródnak jól, cseréjük pedig elég sokba kerül. Sok régi ajtó és ablak huzatosságán viszont lehet javítani, az illesztéseket jól záróvá lehet tenni utólag beépíthető réstömítőkkel.


Utólag is lehetséges

Az utólagos résszigetelések közül az ablakokba mart hornyokba préselhető szakálas szilikon tömítőidomok a legtartósabbak és a legjobban záródók. Feltéve, hogy a kivitelezéskor a horonyba a megfelelő méretű idomot görgőzték be. A hézagok mérete ugyanis változó lehet, és ennek megfelelő méretű idomot kell a horonyba préselni. Rugalmasságuk kiváló, és akár oldalanként is lehet különböző méretű O-idomokat a horonyba helyezni. Az is előnyös, hogy mázoláskor kiemelhetők, és utána újból a helyükre préselhetők.

A rések méretének megállapításához a gyurma ideális anyag. Az ablak közé préselve a vastagsága alapján megállapítható a rés mérete. Ezt oldalanként legalább 3 helyen kell megmérni. Ha változó a résméret, a közép értékét kell alapul venni, különben az ablakszárny becsukáskor feszülni fog, ami tartós deformációt okozhat. Ehhez kellő gyakorlat szükséges, ezért célszerű a munkát szakemberre bízni. A hornyok kimarásához egyébként is speciális marógép szükséges, bár ezt az eszközt ki is lehet kikölcsönözni. A különböző méretű szigetelő idomokat szakboltokban be lehet szerezni, ahol gyakorlati tanácsokkal is segítik a hozzájuk fordulókat.

A marógép speciális vezető felülete miatt könnyű a hornyok kimarása. Az ablakkeretek aljazásába illesztve egyenletes előtolással kell vezetni a marógépet. A hornyokba ezt követően már könnyű a megfelelő méretű (6, 8, 10, 12 mm átmérőjű) szakálas idomokat görgőzéssel a helyükre préselni. Az sem ritka, hogy oldalanként eltérő átmérőjű szigetelőre van szükség a változó hézagméretek miatt, ezért fontos a rések méretének ismerete. Ha becsukáskor feszül az ablak, akkor a kisebb átmérőjű tömítésre van szükség, ha pedig porosodást észlelünk a zárt ablak mellett, akkor egy mérettel bővebb idomot kell a horonyba préselni.


Az ablakzárak mellett helyszűke esetén megszakítható a horony kimarása. E helyen a szigetelő idom szakállának levágásával elkerülhető az elem begörgőzés utáni elvágása, és még így is kellő zárást biztosít e rövid szakaszon. A sarkoknál pedig a tömítés a ferdén összevágott idomvégek összefűzésével, vagy a szakáll vég bevágását követően csatlakozó darabba dugva végteleníthető.

E mellett természetesen más anyagú, öntapadó réteggel ellátott poliuretán hab, vagy üreges EPD gumi idomokkal is lezárhatók az ablakok és a tokok közötti rések. Ezek tartóssága legfeljebb 1-2 év, utána új idomok felragasztásával kell a réseket megszüntetni. A lágy, szivacsos anyagú olcsó szigetelőcsíkok ugyan nagyon jól kiegyenlítik a változó szélességű hézagokat, viszont hamar koszolódnak, és gyorsan leválhatnak a felületről; szinte évenként cserélendőek. A zárásuk sem túl egyenletes, tisztántartásuk pedig lehetetlen.



Sokkal tartósabbak a különféle idomú, öntapadó szigetelőcsíkok (Duplex, Letex, Tesa stb.) profil idomaikkal eltérő méretű rések is leszigetelhetők. Alkalmazásuknál nagyon fontos, hogy a fogadófelület teljesen tiszta, zsírmentes és kellően sima legyen. Az ilyen szigetelő idomoknál a végeket a keretek hosszabb oldalán kell egyenesre vágni, és a vízszintes darabokat pontosan közéjük szabva kell – az anyag nyújtása nélkül – a felületre erősíteni. A ragasztórétegüket védő fóliát a ragasztás és felillesztés közben könnyű eltávolítani. Ezeknek az idomoknak az anyaga lágy PVC vagy gumi lehet, és különféle hosszúságban előre csomagolva kaphatók. A csomagolásukon feltüntetik, hogy milyen méretű hézagokhoz használhatók. Tekercsben is megvásárolhatók, ami előnyös, mert így toldások nélkül ragaszthatók fel.



A ajtók alatti hézagokra is léteznek különféle hézagtömítő idomok, amelyeket a padlóhoz igazodva kell kiválasztani. Ezek közül az ajtóseprők talán a legideálisabban használhatók, mert még az egyenetlen réseket is képesek lezárni. Ezek között vannak öntapadó, és az ajtólapra felcsavarozható változatok is. Az ajtóseprők ugyan kevésbé szigetelik az ajtó alatti réseket, viszont a port ezek sem engedik át, és az egyenetlen felületű padlókhoz is jól használhatók. Felszerelhetők ún. automata ajtóküszöbök is, ám ezek elég sokba kerülnek, körülményes a beszerelésük, és nem mindegyik ajtónál, illetve padlófajtánál alkalmazhatók. Ezért előnyösebb a különféle seprős résszigetelések alkalmazása az ajtók alján. Az egyéb réseiket pedig a fenti idomok alkalmazásával lehet tömíteni.





További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Régóta mondjuk

Vádemelést javasol a rendőrség két szakember ellen, akik az előírások megsértésével üzemeltek be egy páraelszívót Sopronban.


Ablakkertek

Képes ötletadó ablakkertépítéséhez!