Magyar karácsony népi szokásai

2016-11-30 07:55:49 | Módosítva: 2016-11-30 08:15:00

A karácsonyi ünnepkör népi szokásait elsősorban vidéken (főleg falun) hagyományőrző csoportok a mai modern világban is megtartják és tanítják a gyerekeknek. A magyar népi hagyományokban sokszor megjelennek a pogány élet elemei és hiedelmei is, a keresztény egyházak szokásai mellett.

A karácsonyi ünnepkör Adventtel kezdődik, a várakozás, a készülődés időszakával, december 25-ét megelőző negyedik vasárnap. Ez egyben az egyházi év kezdete is. Az advent szó jelentése eljövetel, megérkezés. Karácsony ünnepén a keresztények Jézus Krisztus születésére emlékeznek minden év december 25-én világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus valódi születésének. A karácsonyi ünnepkör január 6-áig, Vízkeresztig tart.

Kántálás


Adománykérő rigmusok, karácsonyi énekek, versek, jókívánságok előadása az ablak alatt vagy bent a házban. Advent kezdetét jelezte.


Ostyahordás


Karácsony előtt a tanító (kántortanító) és a felesége sütötte meg az ostyákat, melyeket az iskolás gyerekek hordtak szét az embereknek: a gyerekek letették kosarukat és verset mondtak, miután a háziak az ostyák helyére tették adományaikat a tanító (kántortanító) számára.


Miklós nap
(december 6.)


Szent Miklós a kis-ázsiai Myra város püspöke volt, a keleti egyház máig legjobban tisztelt szentje, a gyerekek és fiatalok védőszentjének tartják. Ajándékosztó legendája többféle formában maradt fent, aminek lényege, hogy egy szegény embernek három lánya volt, de hozomány hiányában nem tudta férjhez adni őket, ezért hajadonság, mások szerint a nyilvánosház jutott volna csak nekik. Miklós püspök ezért titokban, három egymást követő évben, az éj leple alatt, az ablakukba tett egy-egy arannyal telt erszényt. A későbbi elnevezések is ebből származnak, pl. Noel Baba (Ajándékozó apa). Innen ered az ablakba kitett cipők szokása is. Magyarországon az adventi időszakban gyakori szokás volt a zajkeltés, mely a gonosz szellemek elriasztását szolgálta. Miklós napján is megjelentek az álarcos emberek, „Láncos Miklós” és kísérete, hosszú láncokat csörgetve. Nem a ma ismert jókedvű, ajándékhozó Mikulás járt házról-házra, hanem egy koromfekete arcú rém, aki betért a gyerekes házakba és tudásuk, viselkedésük alapján jutalmazta vagy fenyegette a gyerekeket krampusza segítségével. A 19. század végén a gyerekek ijesztgetése miatt elkezdték tiltani. Az ajándékosztó, mosolygós Mikulás a városokban jelent meg először, és fokozatosan kiszorította faluról is a lánccsörgető alakoskodást.


Szerte a világon a Mikulás-járást, a piros püspöki ruhára emlékeztető köpenyes Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével, illetve a telet megszemélyesítő jóakaratú figurával, aki éjjel a kipucolt cipőkbe ajándékot rak. A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név szlovák megfelelője.


Luca-nap
(december 13.)


A Gergely-naptár életbe lépése előtt (1582), Luca napján volt a téli napforduló, vagyis az év leghosszabb éjszakája. A hiedelem szerint december 13-án, a téli hosszú éjszakákkal (vagyis a sötétséggel) Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak az emberek, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták előtte. Ezen a napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket. A hagyomány szerint a nők nem dolgozhattak, mert ha Luca napján fonnának vagy varrnának, nem tojnának a tyúkok. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak, ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra.

Az ország déli részén szokás volt világító Luca-tök készítése, a Luca napi tréfálkozás, és fehér ruhába öltözött alakoskodók ijesztgették az embereket.

A Luca széket ezen a napon kezdték el faragni a férfiak, hogy a 24-ei Éjféli misére készen legyen, mert arra felállva megláthatták a boszorkány.


Szerencsevarázslás

A sütésre szánt pogácsák egyikébe pénzt rejtettek el, és aki megtalálta, az egész évben szerencsés lesz.


Betlehemezés


A Betlehemezés több szereplős pásztorjáték, mely ötvözi a kereszténység előtti pogány hagyományokat a keresztény ünnepi szokásokkal. Nevét a bibliai Betlehemről, Jézus születésének városáról kapta. Az egész Kárpát-medencében ismerik. Fő eleme a kifordított bundát viselő 3 betlehemi pásztor párbeszéde, a nagyothalló, tréfás öregemberre épülve. A szereplők eljátsszák Jézus születésének történetet: 2 angyal viszi a templom alakú Betlehemet, melyben a Szent Család látható. József és Mária szállást keresnek, de nem találnak, így az istállóban születik meg a kisded. Egy angyal ébresztgeti a mezőn alvó pásztorokat, és az újszülött Jézushoz küldi őket, akik el is mennek hozzá apró ajándékokkal. A játék végén a betlehemezők átadják ajándékaikat és jókívánságaikat a háziaknak, akik ezután megvendégelik őket.


Regölés, énekmondás
(december 26.)


Kifordított bundában és kucsmában járták a lányos házakat a férfiak, jókívánságokat mondtak, énekeltek. A gazdának minden jót kívántak, és a lányokat „összeénekelték” a legényekkel. Gyakran feltűnnek a versekben, énekekben a téli napforduló pogány ünnepének elemei pl. a csodaszarvas.


János nap
(december 27.)


A magyar hagyományok szerint a borszentelés napja. A családok bort vittek a templomba, és a pap áldását kérték rá, mert a szentelt bornak gyógyító erőt tulajdonítottak.


Aprószentek napja
(december 28.)

A gyermek Jézus születésekor (keresésekor), Heródes király parancsára lemészárolt 2 év alatti fiúgyermekek napja. A régi Magyarországon ezen a napon, különös módon „gondoskodtak” arról, hogy a gyerekek egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket, mert úgy tartották, hogy akit így megveregettek, nem lesz beteg.


Újévi köszöntés
(január 1.)


Az év első napján, gonosz űző céllal ostorpattogtatással, kolompokkal hatalmas zajt csaptak a fiatalok. Ehhez a naphoz sok szokás és néphiedelem tartozik, amelyet még ma is sokan betartanak. Pl. szerencsét hoz, ha az első látogató férfi; ezen napon nem adtak ki semmit a házból, nem vitték ki a szemetet sem, mert akkor egész évben minden csak kifelé megy; baromfihúst nem ettek, mert elkaparja a szerencsét. De szívesen ettek disznóhúst, mert az előtúrja a szerencsét; a lencse, a rizs pénzbőséget jelentett; a rétest hosszúra nyújtották, hogy sokáig éljenek.


Vízkereszt
(január 6.)


Az egyik legősibb keresztény ünnep, Jézus megjelenését és kinyilvánulását kapcsolja össze. Karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születésének időpontjaként tartották számon, mert sokáig nem különült el Jézus születésének és a keleti bölcsek (Háromkirályok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatásának időpontja. A bölcsek a Betlehemi csillagot követve mentek, hogy megkeressék a zsidók újszülött királyát. Amikor megtalálták Betlehemben, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki.

Amikor Jézus 30 éves lett, Keresztelő Szent János megkeresztelte a Jordán folyónál. A Biblia szerint az Atya szava hallatszott, a Szentlélek galamb képében megjelent. Ezek által a teljes Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) kinyilvánította magát az emberiség előtt. Jézus első csodatételének, isteni hatalma megmutatásának napja is: a Kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.

Jézus keresztségének emlékére az egyház tömjént és vizet szentel, innen az ünnep elnevezése. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyít hatást tulajdonítottak, megitatták vele az állatokat, lelocsolták magukat az emberek, meghintették a padlót, a bölcsőt.

Megszentelték a házakat és az ólakat is. A Házak megszentelésénél a három keleti bölcs nevének kezdőbetűjét vésték vagy írták fel a falra vagy az ajtóra: G+M+B.

Betlehemezés mintájára a csillagozás vagy csillagéneklés is az ünnep részévé vált, a Háromkirály-járás (Heródes-játék) az újszülött Jézus meglátogatását idézte meg. A három alakot csak gyerekek személyesíthették meg, a játék fő kellékei a csillag (ami az utat mutatja Betlehembe a kisded Jézus felé), és a díszes papírsüvegek.

Vízkereszt napján szedjük le a karácsonyfát.


Szent Család Ünnepe


A Karácsony utáni első vasárnapon, Szűz Mária, Szent József és Jézus alkotta Szent Családot ünnepli a katolikus egyház, példaként állítva a családok elé.


Fotó: Tudásbázis Sulinet, Szamóca Kiskertész, Csipcsirip, Magyar Néprajzi Lexikon, Internet, Hajósi templom és plébánia

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Karácsonyi sütés-főzés

Kakaót nyomokban sem tartalmazó szaloncukrok, ehetetlen és romlott ételek, lejárt szavatosságú termékek, megtévesztő címkézés, élelmiszerbotrányok: a Karácsony nem csak az örömről, a családi...