Honnan vegyük az energiát?

2017-01-10 09:17:09 | Módosítva: 2017-01-10 09:28:59

A fűtési és használati meleg víz energiája különböző forrásokból származhat, és a költségeket nem mindig könnyű összehasonlítani. Magyarországon a leginkább szóba jöhető energiaforrás az elektromos áram és a gáz, melyeket kiegészít a szilárd tüzelés – manapság elsősorban a fa vagy faapríték. A korábban elterjedten használt olaj gyakorlatilag a háztartási energiaforrások közül teljesen kiszorult, és fűtésre a palackos gáz is csak kivételes esetekben jön szóba. Ott vannak viszont az alternatív energiaforrások – szél- és napenergia – melyeknek a hazai környezet nem nagyon kedvez jelenleg.

A jelen és a jövő energiaforrásai

A világpiacon a gáz és az elektromos energia ára a kiegyenlítődésre törekszik. Nálunk ez nem így van, jelenleg az elektromos áram háromszor többe kerül, mint a földgáz, és semmi jele nem látszik annak, hogy ez kiegyenlítődne. Így aztán az elektromos áramról üzemelő energiatermelőknek igen csak kapaszkodnia kell, hogy ezt a hatalmas hendikepet ellensúlyozni tudják.


Az egyik legesélyesebb versenyző ebben a hőszivattyú, hiszen az éves COP értéke szerint ez egységnyi elektromos áramból 3-4-szeres hőenergiát állít elő, így ellensúlyozni tudja az áram háromszoros árát. Minél jobb a hőszivattyú jósági foka, annál versenyképesebb a gázzal szemben. A hatékonyságát természetesen össze kell vetni a beruházási költségekkel is, és akkor tudunk megtérülést számolni.



Versenyképesek lehetnek még a különböző infra fűtések is. Az ő esélyüket két tényező erősíti. Az egyik az infra fűtések rendkívül gyors és preciz szabályozhatósága. Ennek segítségével elérhető, hogy mindig ott, és csakis ott legyen fűtés, ahol tartózkodik valaki, így nincs felesleges fűtés, és az átlagos villamos energia fogyasztás lényegesen alacsonyabb lehet, mint ha olajradiátorral vagy fűtőventilátorral fűtenénk. A másik tényező a meleg és a hőérzet közötti különbség. Az infra sugárzás úgy képes kellemes hőérzetet biztosítani, hogy közben alacsonyabb hőfok van a lakásban. Márpedig az ember számára a hőérzet a fontos, nem az, hogy milyen értéket mutat a hőmérő.



A földgáz mellett szól mindenképpen a (mesterségesen alacsonyan tartott) ár. Ha ehhez hozzátesszük a kondenzációs kazánok kiváló hatásfokát, akkor nehéz versenyezni vele, különösen ott, ahol a gáz rendelkezésre áll. Pusztán energetikailag a régebbi kazánok már valamivel rosszabb helyzetben vannak, hiszen ezek hatásfoka lényegesen alacsonyabb, mint a kondenzációs kazáné. Ráadásul szeptembertől már nem is lehet ilyeneket üzembe helyezni, csak a régiek működhetnek tovább, illetve a régiek cserélhetők teljesen azonos rendszerűre. Ugyanakkor a kondenzációs kazán nem olcsó, ráadásul új kémény is kell hozzá, ami még a kazán árának is a többszöröse lehet. Márpedig ha a költségeket komplexen vizsgáljuk – a bekerülési és az üzemi költségeket együtt – akkor már lehet, hogy a leghatékonyabb elektromos fűtések lesznek jobbak.



A szilárd tüzelés – elsősorban a fa tüzelés – szintén komoly alternatíva lehet. Jelenleg a fa olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre áll, ráadásul megújuló energiaforrásnak számít. Viszont lényegesen macerásabb, mint a gáz vagy az elektromos fűtés; a fát szállítani, tárolni, hasogatni kell, a kandallót folyamatosan táplálni és salakozni kell. Sokaknak ez kellemes elfoglaltság, de akkor is folyamatos odafigyelést, beavatkozást igényel.



A fafűtés és a jól szabályozható elektromos vagy gáz fűtés előnyeit egyesíti a pellet fűtés. Ez majdnem ugyanúgy automatizálható, mint az előbbiek, bár a pellet tartály időszakonkénti feltöltésére azért szükség van.



Hatásfok tekintetében valószínűleg a csúcstartó a földgázról üzemelő geotermikus hőszivattyú. Ennek primer energiaforrása a magasan dotált gáz, amelyből az ilyen fűtőkészülék a COP értékének megfelelő 3-4-szeres hőenergiát képes előállítani. A tökéletes üzemelési költségekkel szemben áll a magas bekerülési költség. Ismét lehet számolgatni, hogy hány év alatt térülhet meg.



Az alternatív energiaforrásoknak a fentiek mellett csak kiegészítő szerepe lehet, bár ez sem elhanyagolható. A szélenergia hasznosítása mostanság üldözött nálunk, komolyabb szélerőművek hazánkban 10 éve nem készültek, és a kormányzat kifejezetten nem támogatja a szélenergia-hasznosítást.



A napenergiának komoly kiegészítő szerepe van – akár a fűtés rásegítésében, akár használati meleg víz előállításában. Beruházásnál figyelni kell arra, hogy az olcsóbb, síkkollektoros rendszerek hatásfoka (ezzel a megtérülése) rosszabb, és az élettartamuk is rövidebb, mint a drágább vákuumcsöves változatoké. A napkollektoroknál meg kell oldani néhány járulékos problémát is, pl. a meleg víz tárolását vagy a felesleges hőenergia keletkezésének meggátlását.



Az elméleti számítások szerint a közvetlenül elektromos áramot termelő szolár rendszerek megtérülése még jobb lehet, mint a napkollektoré, elsősorban azért, mert a járulékos költségek alacsonyabbak. Ez pedig nem kis részben annak köszönhető, hogy a szolár villamos áram tárolásáról nem nekünk kell gondoskodni, hanem magának a villamos áram rendszernek, ahová az egyéni szolár rendszer visszatáplálhatja az alkalmanként felesleges áramát. Valójában tehát ez sincs ingyen, ezért aztán az áramhálózat üzemeltetője nem is nagyon szereti ezt a megoldást. Szerencsére nálunk a napelemek mennyisége olyan kevés, hogy ez nem okoz problémát az országos hálózatban, de ilyen téren nálunk előbbre járó országokban (Németország, Spanyolország) már jöttek létre érdekes helyzetek, amikor az alternatív energiatermelők összteljesítménye átmenetileg meghaladta az országos fogyasztást.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Harmincszor olcsóbb napelem

A Newcastle-i Egyetem kutatói 20 éven át dolgoztak a technológián, ami forradalmi változást hozhat a napelemek piacán. Az ausztrál Newcastle-i Egyetem kutatóinak bejelentése úgy tűnik, valódi...


Hibrid napkollektor

A hibrid kollektor egy szerkezeti egységbe foglalja avillamos energia termeléséhez használt fotovoltaikus és a termikus energiatermeléshez használt termikus egységet, vagyis a napelemet és...