Hidrofobizálni gyerekjáték

A hidrofobizálás célja az időjárásnak kitett homlokzatok megelőző védelme a nedvességtől, illetve a nedvesedés okozta károsodástól. A hidrofobizálás, mint művelet abból áll, hogy színtelen, filmbevonatot nem képező anyaggal történő kezelést adunk a homlokzatnak, amely megakadályozza, hogy az épület anyagának kapillárisaiba (pórusaiba) víz és vele a benne oldott károsító anyagok (SO , NO) bejuthassanak.

Minden ásványi eredetű, építkezésre használt anyag porózus szerkezetű, amelynek mértéke igen eltérő lehet. Ez az eltérő szerkezet határozza meg, hogy egy anyag vízzel érintkezve mennyire nedvesedik, és milyen jellegű károsodásra számíthatunk a belőle készült építményben.
A károk jelentősen csökkenthetők, vagy megakadályozhatók, ha az építményt hidrofóbbá (víztaszítóvá) teszszük, vagyis hidrofobizáljuk. Az építőanyagban létrehozott hidrofób zóna jelentős mértékben csökkenti az anyag vízfelvételét, így a szerkezet száraz marad, ezért a károsító következményektől nem kell tartanunk.
A hidrofobizáló kezelés lényege, hogy a falazatot a víz semmilyen formában nem tudja nedvesíteni. Ezt a jelenséget (hidrofobizáló hatást) a szerves szilícium vegyületek okozzák, amelyek igen vékony réteget képeznek a pórusokban, így az ásványi eredetű építőanyagok vízfelvétele megszűnik, de az épület légzőképessége megmarad, ellentétben a különféle filmképző bevonatok (festékek: akril-, poliuretán, vagy epoxigyanták) hatásával.

A víz felvételének mechanizmusai az épületeknélA nedvesség káros hatásai a falazatbanA nedvesedés káros hatásainak csökkentése hidrofobizálással

Hogyan kerül víz a falba?

A nedvesség egyrészt pára formájában a környező levegőből történő kondenzációval, vagy folyékony formában az építőanyag kapilláris felszívóképessége következtében juthat a falba, és ott károkat okoz. Három lényeges forrás van, amellyel jelentékeny mennyiségű víz kapillárisan felszívódhat:

  • Építési hiányosság: az épület tetőzetének hibája, rossz eresz, rossz esővíz elvezető, repedések a falon, az ablakon és az ajtón.
  • A homlokzat vízfelvétele csapó eső esetén.
  • Felszálló nedvesség a talajból.

Az épületek helyreállításának előfeltétele az építési hibák kiküszöbölése. A leírt hibák megoldására több éve eredményesen alkalmazzák a szilikon épületvédő anyagokat.

Szilikonok az épületvédelemben

Sematikus összehasonlítás a kezeletlen, a szigetelt és a hidrofobizált falak között.A szilikonok gyakorlatilag korlátlan felhasználási lehetőséggel rendelkező alapanyagok. Elsősorban rendkívüli hő- és hidegállóságukat, víztaszító- és leválasztó hatásukat, elektromos tulajdonságaikat, rugalmasságukat és nem utolsósorban a környezettel való összeférhetőségüket hasznosítják.
A szilikonok fontos feladatot látnak el az építészeti tevékenységben, sikerrel alkalmazhatók az épületvédelemben, mint a nedvesség elleni védekezés eszközei. Különlegességük abban áll, hogy kémiai szerkezetükből eredően nagymértékben taszítják a nedvességet, ugyanakkor vízgőzáteresztők és nagyon tartósak. Ezen tulajdonságaik elve alkalmassá teszik őket egyrészt az épületek védelmére és felújítására, másrészt egyes építőanyagok gyárilag történő kezelésére.

Az építőipar területén a szilikonok többféle módon használhatók fel:

  • Víztaszító anyag az építőanyagok nedvesség elleni védelméhez, felületkezeléséhez, adalék az építőanyag keverékekben (pl. vakolatban)
  • Szilárdító a műemlékvédelemben: a fellazult, málló terméskövek eredeti szerkezetének helyreállítója
  • Tartósan elasztikus, jó időjárás-
    állóságú fugamasszákban a külső fugáknál, valamint a belsőépítészetben (fürdőszobáknál)
  • Mintázó masszákban, formalevevő masszákban épületszobrászatnál, szobrokhoz, valamint múzeumi tárgyakhoz
  • Bevonó masszákban a vízszintes, hozzáférhetetlen felületeknél.
  • Injektáló szerekben felszálló falnedvesség elleni szigetelésben
  • Szervetlen/ásványi festékekben ill. alapok (természetes ill. műkő) hidrofobizáló szereiben
  • Szilikongyanta festékek és vakolatok kötőanyagaiban
  • Hidrofobizáló adalékokban (festékekhez és építőanyagok gyári impregnálásához)
  • Alapozó diszperziós festékekben és vakolatokban
  • Szervetlen/ásványi alapok olajtaszító szereiben

A szilikon alapú hidrofobizálók működési elve a következő:
A szilícium atomokhoz kapcsolódó szerves vegyületcsoportok, mintegy esernyőszerűen védik a homlokzatot a víz ellen, míg a szintén hozzájuk kapcsolódó oxigén atomokkal igen szoros kémiai kötést létesítenek a pórusok falát alkotó ásványi anyagokkal. A kialakított hidrofobizáló réteg nem csak a nedvesség ellen nyújt tökéletes védelmet, de véd a híg savak (savas esők) károsító hatásaitól is.

Harc a felszálló nedvesség ellen

Sematikus összehasonlítás a kezeletlen, a szigetelt és a hidrofobizált falak között.Csak a múlt évszázad kezdete óta használunk az építkezésnél szigetelőfelületeket (pl. bitumenes papírt) az épületekben fellépő nedvesség vízszintes szigetelésére. A régi épületeknél, amelyeknek nincs ilyen szigetelésük, a felszálló nedvesség jelentős kárt okozhat: a vakolat és a festék lepattogzását, sókivirágzást stb. A nedves falak egészségtelen klímát okoznak, és néhány épületet használhatatlanná tesznek. Ezek a károk akkor lépnek fel, ha az épület alapsíkja a talajvízszint közelében húzódik, vagy agyagos talajnál, amely a csapadék földbe való elszivárgását megnehezíti. Míg ezt a nedvesség által okozott problémát nem oldottuk meg, addig az épület helyreállításának sikere csak igen rövid ideig tarthat.
Az épületet utólagosan, a földszinttel ill. a padlószinttel egy magasságban (a pincetető fölött) vízszintes szigeteléssel kell ellátni. Tisztán optikailag nem lehet mindig eldönteni, hogy az épület a felszálló nedvességtől szenved-e. Mielőtt elhatároznánk, hogy egy drága vízszintes szigetelést építünk be, megfelelő vizsgálatokkal (az épület nedvességegyensúlya, víztartalom, maximális vízfelvétel, higroszkopikus nedvesség stb.) tisztázni kell, hogy a károkat valóban a felszálló nedvesség okozza-e, vagy valami más az ok.

Az épületeknél felszálló nedvesség ellen a következő eljárásokat alkalmazzuk:

  • Mechanikus eljárások (feltétlenül konzultálni kell egy statikussal)
  • Elektrofizikai eljárások (ezen eljárások hatékonysága kétséges több variáció lehetséges, és még nem is kellően bizonyított.)
  • Injektálási eljárások (statikus ide is kell)

Szilikon alapú hidrofobizálók működési elveA csapó eső elleni védelemmel szemben is egy sor követelményt állíthatunk. Ezeknek a követelményeknek a szilikonbázisú termékek felelnek meg, amelyeket higított formában, többszöri telítéssel (nedves a nedvesre), legtöbbször nyomás nélkül (pl. kerti permetezővel) árasztásos eljárással viszik fel a kezelendő felületre. Az impregnálószer a szívóképességtől és a felhordott mennyiségtől függően több mm (esetleg cm-es) mélységbe behatol az építőanyagba. A hígító anyag elpárolgása után az építőanyag pórus- és kapilláris falain víztaszító réteg keletkezik. A kapilláris- és pórusfalazat víztaszító bevonatának hatására az építőanyag nem tud többé folyékony vizet felszívni. Az impregnált épülethomlokzat csapó eső esetén is száraz marad. Mivel azonban az építőanyag pórusait és hajszálcsöveit az impregnálószer nem tömíti el, az építőanyag megőrzi vízgőzáteresztő képességét.

Vakolatfelújítás

Vakolatfelújítás esetén a felső vakolatréteghez való habarcs előkészítésénél a vízbe szilikon tartalmú adalékot tehetünk. A vakolat kiszáradásakor az adalék kifejti víztaszító hatását, és megvédi az épület homlokzatát a vízfelvételtől csapó eső esetén.

Mészfesték bevonatok

Hidrofobizáló adalékok festékekhez, vakolatokhoz, betonhozA mészfestékeket nagyon vékonyan, több rétegben célszerű felhordani. Jó minőségű festék előállításához hosszú ideig pihentetett, érett oltott meszet kell alkalmazni. Mivel a mésznek nagyon kicsi a pigmentkötő képessége, csak a fehér, azaz pigmentálatlan, vagy pasztell-tónusok használata tanácsos. A mészbevonatok ásványi festékrendszerek, így leginkább a mész- és mészcementvakolatoknál alkalmazhatók. A mészbevonat mégsem védi az épületet a nedvességtől, és az agresszív savas esők hatására nagyon gyorsan elpusztul a fal. A mészbevonatot egyrészt a hidrofobizáló adalék mészfestékbe keverésével, másrészt utólagos impregnálással eredményesen víztaszítóvá és ezzel időállóvá tehetjük.

Szilikátfestékek

Hidrofobizáló adalékok festékekhez, vakolatokhoz, betonhozA mészfestékek mellett ásványi bevonatanyagként vízüveg alapú festékek is használatosak. Ezeknek a bevonatanyagoknak előnyük a mészfestékekkel szemben, hogy jobban pigmentálhatók, erősebb tónusú bevonatokat is készíthetünk velük. A mészfestékhez hasonlóan a szilikátfestékek sem nyújtanak védelmet az épületeknek a nedvesség ellen.
A szilikátfesték-bevonatokat víztaszítóvá tehetjük, ha az ún. organoszilikát festékekhez – ugyanúgy mint a mészfestékeknél – oldószermenetes szilikongyanta emulziót adunk. A szilikátfesték-bevonatnál a másik lehetőség a nedvesség elleni védelemre az utólagos hidrofobizálás, általános hidrofobizáló alapozóval.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fürdőszobai vízszigetelések

A fürdőszobai beázás az egyik legalattomosabb és legbosszantóbb jelenség, ami egy társasházban előfordulhat. Általában az elégtelen szigetelés okozza, de gyakran szóba jöhet a régi csővezetékek...


Mitől nedves a fal?

Sóvirágos falak, barna folt a plafonon, levált tapéta. Mind annak a jele, hogy a fal nedves, valahonnan nedvességet szívott magába. Ahogy a tünetek, úgy az okok is sokfelől eredhetnek.