Növénylámpák alkalmazása

2017-02-01 12:04:58 | Módosítva: 2017-02-01 12:05:36

Mindenki tudja, hogy tavasztól őszig a szabadban tartott szobanövények milyen jól érzik magukat, télen a lakásba behozva jobb esetben csak fejlődésük lelassul, rosszabb esetben elkezdenek leépülni. Ennek oka a fényhiány, amit a téli kevesebb fény okoz, a szobai tartási körülmények pedig tovább tetéznek. Megoldás lehet a növénylámpa alkalmazása. Ezek a készülékek a növények számára hasznosítható fényt bocsátanak ki, azaz a napfénynek a növények számára lényeges összetevőjét „utánozzák”.


Milyen fény kell a növényeknek?

A növények a vízből és a felvett tápanyagokból a fény energiáját felhasználva képesek fotoszintetizálni, azaz saját testük anyagait felépíteni. Gyakorlatilag a fotoszintézis során keletkező anyagokba beépül a Nap energiája. Nagyon fontos a megvilágítás erőssége, aminek mértékegysége a lux, és ezt az egységnyi felületre jutó fényáramból (lumen) számoljuk ki. A legtöbb szobanövénynek 1200-5000 lux már elegendő, némely növénynek – mint az orchideáknak – ennél jóval több, 2000-50000 luxra van szüksége. Csak összehasonlításként; nyáron, teljes napfényben körülbelül 10 000 lux megvilágítást kap a növény – ha semmi nem árnyékolja. Egy világos szobában már csak 3500 lux, amit hasznosítani tud, mert ennyi van. Ha északi tájolású ablakba kerül, akkor 2000 luxra számíthat. És – tél lévén – a megvilágítás időtartama is jóval rövidebb, a nyárhoz képest rövidebb nappalok miatt.


A növények fotoszintéziséhez szükséges hullámhossz: 440 és 660 nm. A növények fejlődéséhez, növekedéséhez vörös (660 nm) és távoli vörös (735 nm) fény kell, a levélképződést pedig a kék (435 nm) fény segíti. A 440 nm hullámhossz felelős a növények fény irányában történő mozgásáért.

Az előbbiekből tisztán látszik, hogy a szobai körülmények sokkal kevésbé ideálisak a fénykedvelő növényeknek, mint a nyári kerti tartás. A csapadékigényt öntözéssel tudjuk fedezni, a hőigényt fűtéssel, a fényigény kielégítése a legproblémásabb. Növénylámpákkal a növények téli fényigénye valamelyest megoldható, de természetesen ezek a Nap fényének hatékonyságát nem fogják megközelíteni, ám kiválóan alkalmasak arra, hogy télen jó kondícióban maradjanak. Növénylámpákat kertészetekben is alkalmaznak, ezek hatása bizonyított a növények fejlődésére, virágzási indukcióra, vagy a termés mennyiségére nézve.

Sokféle növénylámpát vásárolhatunk. 5-6 ezer forintért kapunk olyan világítótestet, amit egyszerűen csak becsavarunk a lámpafoglalatba. 10-18 ezer forintért már komolyabb készülékek kaphatók. 70-80 ezer forintért jelentős felületet irányított fénnyel ellátó lámpákat tudunk venni, melyek akár LED technológiával készültek, azaz igen energiatakarékosak. De üzemi felhasználásra 500 000-1 000 000 forint közötti lámpák is kaphatók.

LED-es növénylámpa

Otthoni használatra a legjobb a nagy fényteljesítményű, kis fogyasztású világítás, mely kifejezetten a növények számára készült, ezért alkalmas lakásokban, télikertekben, kertészetekben a növények fényigényének kiszolgálására, ha a természetes fény nem elegendő. Alkalmazható orchideákhoz, virágokhoz, zöldségekhez is. Használata során akár 60-80%-os energia megtakarítás is elérhető, hőtermelése is jóval kisebb, mint a hagyományos izzóké. Vörös fényt (660 nm) virágzásra, kék fényt (460-470 nm) növekedésre bocsát ki, a hagyományos E27 foglalatba becsavarható, és akár 3 négyzetméter is bevilágítható vele. Élettartama elérheti az 50 000 órát. A növénynevelő LED-ek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a HPS és MH lámpákkal szemben. Környezetkímélő, energiatakarékos voltuk, valamint költséghatékonyságuk vitathatatlan. A csíráztatáshoz és hajtások gyökereztetéséhez napi 16 óra megvilágítás ajánlott. A frissen csírázott magoncok és kigyökerezett dugványoknál átültetés előtt akár 20 óra megvilágítás is hasznos lehet. A növénylámpához szoktatás ugyanúgy fontos, mint amikor tavasz végén kitesszük a kertbe szobanövényeinket. Ha elmarad a szoktatás, és egyből a tűző napra kerülnek, akkor könnyen megég a levelük. Ez növénylámpa alkalmazásánál is megtörténhet.



Növénygondozás növénylámpával

A növényeinket lehetőleg déli tájolású ablakban helyezzük el, itt a legjobb a megvilágítás, mind minőségben, mint mennyiségben és időtartamban is. A függöny, a dupla hőszigetelő üveg mind-mind csökkentik a fény mennyiségét. Akinek fénymérős fényképezőgépe van – kb. ezer forintért vásárolható régi fénymérő is –, megmérheti, hogy az ablaktól egy méterre a bejövő fény erőssége már a felére csökken, három méterre pedig már csak annak tizede mérhető. Amennyiben a növényeket mesterséges fényben szeretnénk tartani, fokozatosan kell hozzászoktatnunk ehhez őket. Az indításhoz 15 perc megvilágítás javasolt, kb. 100 cm távolságból. Később a megvilágítás hossza is növelhető, valamint a fényforrás is fokozatosan közelebb hozható a növényekhez. Ne feledjük, hogy a növények az extra megvilágítás hatására jobban fejlődnek, ezért víz és tápanyagellátásukra jobban oda kell figyelni.

A nyugalmi periódus kialakítása céljából a megvilágítás időtartamát csökkentsük napi 3-4 órára, ritkábban, kevesebb vízzel öntözzünk, csökkentsük a hőmérsékletet, és álljunk le a tápoldatozással. A jól elhelyezett fényforrás nagymértékben növeli növényeink díszítő értékét. Különleges hatást kelt az erősebben, vagy kevésbé megvilágított részeken a fény, és érdekes játékot képezhet az árnyék a falon is.



Növényeink elhelyezése

A téli, fényszegény időszakkal függ össze az is, hogy a kisebb virágzó, vagy bimbós növényeket nem jó mozgatni, mert ilyenkor bajt érzékelnek, s virágjaikat inkább eldobálják. Megfigyelhető, hogy a nagyobb növények levelei maguk keresik a kedvezőbb pozíciót. Ha nem megfelelő a megvilágítás – főként a fény mennyisége, minősége – a növény próbálja leveleit hosszabb és vékonyabb nyéllel a fényhez, ablakokhoz közelebb küldeni. Ez az etioláció folyamata, ekkor megnyúlik a növény. A nagyon etiolálódott példányok elvesztik díszítő értéküket, és a fellazult szövetszerkezet miatt fogékonyabbak lesznek a betegségekre is.

A tájolástól függetlenül az ablakfelületek közelében a legerősebb a fény. A szoba belseje felé három fényzónát lehet elkülöníteni. A természetes fénynek az ablak közelében 5-20 centiméteren belül a fele hasznosul a levelek felületén, félméteres távolságban már csak 25-50 százaléka, egy méterre 10-25 százaléka, és ennél távolabb, ott, ahol az emberi szem még képes megkülönböztetni a betűket, csak a fény 5-10 százaléka segíti a fotoszintézist. Ebből látható, hogy még az ablakban tartott növényeknél is – ha fényigényesek – indokolt lehet a fény pótlása.

Figyelem! A növénylámpák a növények számára kedvező összetételű fényt bocsátanak ki, ami nem egyezik meg az emberek, társállatok számára kedvező fénnyel. Tehát a növénylámpák fényét úgy irányítsuk, hogy a növényekre jusson, ember, állat ne tartózkodjon ebben a fényben hosszasan.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hidrokultúra

Az üzemi termesztésben a hidrokultúrás kertészkedés az, ami atechnika csúcsát jelenti, hiszen itt minden szabályozott körülmények között történik. Avízellátás, atápanyagellátás, ahőmérséklet és...


Fény a mindennapjainkban

Fény nélkül nem lenne élet, hiszen a napfény energiáját gyűjtik össze a növények, tehát ennek táplálkozásunkban is nagy szerepe van. Ám a fény mindennapjainkban is ott van, annyira természetesnek...