Sövények kreatívan

2017-02-06 09:17:47 | Módosítva: 2017-02-06 09:24:18

A hagyományosnak számító sövényekről már többször írtunk lapunkban, most néhány kép segítségével a „gyakorlatban” mutatjuk be, milyen sokféle megoldás közül választhatunk, ha sövényre van szükségünk térhatárolási céllal.


Sövény örökzöldekből is kialakítható. Leggyorsabb növésű a Leyland ciprus, de metszés nélkül ez túl laza ágrendszerű lesz. A képen látható tujából ültetett sövény tömött hajtás-elrendezésű, és a csúcsok azért vannak levágva, hogy a felső részeken is kompakt legyen a növekedés. Előnye hogy télen is zöld, hátránya, hogy mindig ugyanolyan képet ad, hiszen az örökzöldek virágai jelentéktelenek. Színesebbé tehető a látvány, ha elé alacsonyabb virágzó bokrokból, vagy rózsákból összeültetett második sövénysort alakítunk ki


A gyümölcs sövény is könnyen kialakítható technikailag, csak időigényes. Jó térelválasztó lehet belőle, de átláthatatlan növényi falra ne számítsunk ebben az esetben, a sövény idősebb korában sem. A kialakítás lényege, hogy a sövény tervezett síkjában hagyunk csak meg ágakat, a többit eltávolítjuk. A meghagyott ágakat kordonhoz kötéssel, vagy még fiatal korban lesúlyozással tudjuk vízszintesre nevelni. Az ilyen gyümölcssövény előnye, hogy keskeny, nem sok területet vesz el a kertből, tehát ha a kocsi beálló és a kerítés mellett van egy vékony sávunk, a gyümölcssövény oda is kialakítható


Télen, még lombmentes időben fűzfavesszőkből is készíthetünk látványos sövényt. Az ágakat olyan mélyen szúrjuk le a talajba (legalább 30 cm), hogy stabilan álljanak még akkor is, amikor fonjuk, kötözgetjük őket. Tavasszal gyökeret eresztenek a kis fák, és – gyors növekedésűek lévén – hamar látványos sövénnyé alakulnak


Jó megoldás ez a mobilsövény változat, ami itt azonos dézsákba ültetett bambuszokat takar. A dézsákat áthelyezhetjük, így ott és akkor építhető fel, és bontható le ez a mobil sövénymegoldás, ahol csak szeretnénk


A sövényekről általában a magas átláthatatlan növényfalak jutnak az eszünkbe. De törpesövénynek tekinthető az ágyásszegélynek ültetett alacsony növénysor is. Az alacsony növésű rózsákból szép, változatos szegélysor alakítható ki, mely kora nyártól a fagyokig virágzik


A díszcserjék többsége alkalmas sövénynek, csak a nyírás idejét kell jól betartani, úgy, hogy a virágzást ne gyérítsük meg. A tavasszal virágzókat virágzás után, a nyáron virágzókat ősszel nyírjuk. A virágzó cserjék sövénybeli felhasználásnak fő dísze, hogy virágzáskor, esetleg másodvirágzáskor virágaival ad a látványhoz, egyéb időszakokban pedig zöldtömeget mutat


Nyírott sövénynek a fagyalféléket és a buxust alkalmazzák leggyakrabban – bár utóbbi állományát a közelmúltban megjelent buxus moly tarra rághatja. Lényeges, hogy évente legalább kétszer nyírjuk ezeket, mert csak így lesz kompakt növésű a cserje. E fajok növekedési formája miatt csak kívül viselnek lombot, belül, ahogy fásodnak a vesszők, és egyre árnyékosabbak, a lomb lehullik. Ezért nagyon lényeges, hogy a külső lombpalást folytonos legyen, ne nyírjunk bele lyukakat, mert az nem túl látványos, ha belátunk a kopasz ágakhoz


Nagyobb sövényeknél érdemes motoros sövény nyírógépet használni, mert azzal szebben, egyenesebben lehet nyírni


Itt trópusi környezetben egy alacsony bougenvillea sövény látható. A sövényeknek nem csak konkrét térhatároló és átlátást-gátló szerepük lehet, hanem az alacsony sövények – szegélyjelzésre – díszítő céllal is alkalmazhatók


A négy évszak sövények lényege, hogy vegyesen ültetjük a növényeket; örökzöld, lombhullató virágzó, és színes lombúakat egyaránt, hiszen a cél, hogy minden évszakban más képet mutasson az állomány. A zöldek hátteret adnak, a színes levelűek akkor is színt visznek a sövénybe, amikor egyik cserje sem virágzik éppen. Az itt látható dísz somok is jól beleillenek a négy évszak sövény koncepciójába, hiszen egyrészt leveleik színesek, másrészt lombhullás után – ahogy a képen is látszik – bordó, és sárga vesszőikkel levéltelen állapotukban is díszítenek


A térhatárolást nem mindig geometriai alakra nyírt szabályos növényekkel kell elképzelni, elérni. Egy nagyobb kertben kisebb zugokat kialakíthatunk úgy is, ha néhány nagyobb növésű növény elé csökkenő kifejlett kori méret szerint kisebbeket ültetünk, majd alacsony évelőkkel zárjuk ezt a sort. A képen is látszik, hogy a térhatárolás megoldódott, a kertnek egyes zugai le lettek választva a középső összefüggő füves térről, ám a térhatárolónak egyáltalán nincs sem mesterkélt, sem sövényszerű jellege


Új divat a sövénykerítés, ami gyakorlatilag kerítésre futtatott borostyán. Így egy igen keskeny, tehát helyet alig foglaló sövényelemet kapunk, amit már növénnyel együtt lehet telepíteni, azaz egyből kész és mutatós – nem kell éveket várjunk, mintha magunk ültetnénk futónövényt a kerítés mellé. Ennek létezik mobil, áthelyezhető változata is, amikor a kerítés alján ültető láda van, és ebben van elültetve a futónövény. Így a kerítés a ráfuttatott növénnyel bárhová áthelyezhető, hiszen a növény nem a szabadföldbe lett ültetve. A láda funkciója a növény elhelyezésén túl, hogy a kerítés ennek köszönhetően öntartó, azaz megáll a „saját lábán”


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kis kert, nagy öröm

"Nem mindig a méret a lényeg!" - tartja a mondás, és ez igaz a díszkertekre is. Az itt bemutatott kert méreteit tekintve szerény, ám számos praktikus megoldást találunk benne, aminek köszönhetően...


Különleges örökzöldek

Az örökzöldek – közülük is afenyők – a tél, és a karácsony jelképei. Kertjeinkben is gyakran ültetjük e növénycsoport tagjait, ám nem túl nagy fajtaválasztékban. Pedigtűlevelű örökzöldekből egész...