Mászhatatlan kerítés

2017-04-07 14:24:24 | Módosítva: 2017-04-07 14:26:36

A legszimpatikusabb kerítés egy 60 cm magas sövény, ami jelképesen határolja birtokunkat. De ha még a belátást is akarnánk csökkenteni, akkor legyen 2 m magas. Sajnos azonban a negatív tapasztalatok sokakat arra ösztönöznek, hogy a jelképes kerítésnél sokkal hatékonyabbal védjék otthonukat.



Akinek már feltörték a lakását, vagy besurranó tolvajjal volt dolga, az olyan kerítésben kezd gondolkozni, ami, ha nem is megmászhatatlan, de igen nehéz rajta átjutni. Ha ilyet tervezünk, akkor mérjük fel alaposan a kereskedelem választékát, és tanulmányozzuk otthonunk környezetét is.

Úgy mondják, minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Ha biztonságban gondolkozunk, akkor nem hagyhatunk ilyen gyenge láncszemet, mert azt a betörő azonnal meg fogja találni. Amikor magas és erős a kerítés, teteje jól védett, de a kapu könnyen mászható vagy egyszerűen belökhető, akkor semmit nem ér a drága kerítésünk. Ha az utca felől jól védettek vagyunk, de a teljesen takart hátsó kerítésen könnyű átjutni, akkor sem tettünk eleget a biztonságért.

Ha magunk nem is vagyunk akrobata alkatok, próbáljuk elképzelni, hogyan jutnánk be saját udvarunkra, hogy egy sportos, fiatal ember milyen lábtámaszokat, fogódzkodókat találna kerítésünkön, kapunkon átmászás közben. Ha egy kerítés elegendően magas, teteje is védett, de létraszerűen felkínálja a lábtámasztási pontokat, akkor azt egy jó mozgású fiatal könnyen kihasználja. A vízszintesen futó kerítéselemek szinte létrát kínálnak a mászónak.






A jó kerítés olyan sűrűségű, hogy a rácselemek közé ne lehessen belépni, megtámaszkodni. Az oszlopoknál se legyen támasz, és ha a tetején visszahajló hegyes csúcsok vannak, akkor semmiképpen nem lehet átlépni felette. Az is mászhatatlanná tesz egy kerítést, ha sűrű és erős függőleges acélelemei között csak alul és felül van keresztmerevítés. Így megint csak nincs benne lábtámasz és kapaszkodó elem, így nagyon nehéz átjutni rajta.

De hiába a mászhatatlan kerítés, ha gyenge pontnak megmarad a kapu. Ha a kapu erős és stabil, de a kitámasztó vagy a középső tolózár benyúlva elérhető, kiakasztható, felhúzható, akkor már nyílik is a kétszárnyú szerkezet. A szilárd kerítés, bár a behatolást nem mindig akadályozza meg, de nehézséget okoz a betörőnek a bejutáskor és a zsákmánnyal való távozáskor egyaránt. Lassítja a távozást, menekülés esetén növeli a tettenérés veszélyét, és még sikeres behatolásnál is csökkenti a kár mértékét. Egy televízióval nem lehet kimászni egy jó kerítésen. Ami pedig a kerítést – és a kaput is – mászhatatlanná teszi, az a tetején elhelyezett hegyes, vágó-szúró elemek sora. A csináltatott kovácsoltvas kerítések teteje eleve hegyes csúcsokban végződik. Ilyen csúcsdíszek – öntött kivitelben – készen is kaphatók, és bármilyen vas kerítésre, akár utólag is rögzíthetők. A szakcégek kínálatában azonban ennél komolyabb védőeszközök is találhatók.

Eredetileg Dél-Afrikában (!) fejlesztették ki a Razor-Spike elnevezésű kerítésvédőket, biztonsági tüskéket. Már a megjelenése is annyira ijesztő, hogy remélhetőleg meg sem próbálnak átmászni egy ilyen kerítésen. Jobb is, mert hegyes, kampós, minden irányba kihajló acéltüskéi nagyon komoly sérülést okozhatnak egy megmászási kísérletnél. Szinte biztosan fennakadna rajta egy illetéktelen próbálkozó.

Sajnos az utóbbi időben gyakran találkozunk a NATO drót vagy pengés drót elnevezésű kerítéssel. Ez utóbbi név jobban árulkodik lényegéről. A körkörösen futó acéldrót háló, melyre éles pengék vannak hegesztve, szinte áthatolhatatlanná teszik az ebből készült kerítést, illetve drótakadályt. Kevésbé esztétikus, de igen gyorsan telepíthető, és nagyon hatékony védelmet biztosítanak (akár utólag) egy betonkerítésen vagy mellvéden elhelyezve. Az éles vágópengék úgy vannak elhelyezve a drótfonaton, hogy kézi szerszámokkal nagyon nehéz és veszélyes lenne a dróttekercset átvágni, kinyitni, eltávolítani.






Elektromos kerítés

A legtöbb, elterjedten alkalmazott biztonsági rendszer azután aktiválódik, miután a behatoló belépett a birtok területére. Az érzékelők kialakításától és a rendszer tudásától függően több másodperc, akár percek is eltelhetnek, mire a tulajdonos vagy a távfelügyeleti járőrszolgálat intézkedni tud. Ez idő alatt a behatoló jelentős anyagi kárt okozhat. A kültéri vagyonvédelmi rendszerek feladata, hogy még az objektum elérése előtt tájékoztassák a tulajdonost a behatolás tényéről. A különböző lépésérzékelők, drótkerítés felügyelők vagy infrasorompók képesek ugyan jelezni a behatolást, viszont nem képesek megakadályozni azt. Az elektromos kerítés viszont olyan fizikai és pszichológiai akadályt állít, mely elijeszti az illetéktelen személyt, még a behatolás előtt. Ilyet csak engedélyekkel rendelkező szakcég telepíthet, és alkalmazása pontosan előírt szabályokhoz kötött. A házi barkács megoldásokból már sok baj származott.

Infrakerítés


Az infrakerítés rendszerek a biztonságtechnika különleges részét, a kültéri védelmet nyújtják. Az emberi szem számára láthatatlan infra sugarak észrevétlenül ölelik körül a védendő területet. Az infrakerítés esztétikus megjelenésével beilleszthető szinte bármilyen környezetbe, és a komfortérzés vagy a munka megzavarása nélkül védi értékeinket. Tulajdonképpen nem más, mint nagyteljesítményű fotocellák alkotta háló. A televízió távirányítója által kibocsátotthoz hasonló, de nagyobb teljesítményű, a környezetre teljesen ártalmatlan infrasugarakkal veszi körbe a védett területet. A behatolni szándékozó gyanútlanul sétál bele az infrakerítés sugaraiba, a megszakított sugár indítja a riasztást. Az infrakerítés rendszerrel kialakított kültéri védelem még az előtt jelzi a behatolót, hogy az elérné az épületet, és kárt tenne bármiben. Az ilyen kerítésrendszerekkel szinte bármekkora ingatlan esetében megvalósítható a tökéletes kültéri védelem.

Hálós kerítések


A hálós, tekercses kerítések is lehetnek viszonylag mászás-biztosak, de kiválasztásuknál külön figyelmet kell szentelni ennek a szempontnak. Sajnálatos módon egyes termékek esetén eltörölték a kötelező szabványméreteket. A régi drótfonat 2,5 mm-es átmérőjű huzalból 55x55 mm hálóosztással készült, ma már jó esetben 1,9 mm huzalból készülnek, és a hálóosztás is 70-80 mm-re növekedett.

Ezzel nem csak az a gond, hogy ugyanazért az árért „kevesebbet” kapunk, hanem a kerítés szilárdsága, biztonsága is csökken. A nagyobb hálóba könnyebb belépni, és a vékonyabb huzalt könnyebb deformálni, hogy szilárdabb támaszkodási pont jöjjön létre. A fonott kerítésnél amúgy is nagyobb a veszélye, hogy a hálót deformálják, és így mászhatóvá teszik.

A ponthegesztett kerítés tekercsek a huzalos kerítésanyagok korszerű változatai, amelyeknek a szálait fonás helyett ponthegesztéssel vannak egymáshoz erősítve. Ezáltal nagyon erős rácsszerkezetet alkotnak az 1,7-2,5 mm átmérőjű huzalokból összehegesztett tekercsek. Az ebből készült kerítés hálóosztását nem lehet deformálni, kitágítani. Nem lehet támasztékot kialakítani egy mászási kísérletnél a láb számára. Ha a mászást megkönnyítő más elemek – az oszlopoknál, a feszítőhuzalozásnál (ponthegesztett kerítésnél nincs is szükség feszítőhuzalra) – sem kerülnek beépítésre, akkor az ilyen kerítés meglehetősen nehezen mászható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-7928/Maszhatatlan_kerites