Egyszerű bejelentés 300 négyzetméter felett is

2017-04-25 14:46:45 | Módosítva: 2017-04-25 14:48:27

A 300 négyzetméter alatti épületek építési engedélyének előzetes megszerzését már korábban eltörölték a jogszabályok. A kormányzat ezzel a rendelkezéssel is az építőipart, a lakásépítési kedvet kívánta serkenteni. A most módosított törvénnyel elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét kívánja kiterjeszteni a jogalkotó, de egyéb fontos változások is történtek; az Építési Törvény módosítása például részben tehermentesíti az építésfelügyeleti hatóságokat.


Új törvény

A törvényben foglaltak alapján azon természetes személy építtetők, akik 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet építenének kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából, valamint az építendő új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazna, úgy ezt egyszerű bejelentés alapján tehetik meg a jövőben. Vagyis a korábbi, az egyszerű bejelentéseknél hatályos 300 m2 összes hasznos alapterület, mint mérethatár már nem számít, ha az építendő lakóépület saját használatra (lakhatásra) készül, és egy lakásnál többet nem tartalmaz.

A módosítás a rendelkezést kiterjeszti egyben a meglévő lakóépületek bővítésére is, a műemlékek kivételével. Tehát a meglévő lakóépületek, 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján történhet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzik. Ez esetben a törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az épület csak egy lakást tartalmazhat, amivel a jogalkotó, a törvény indokolása szerint is, a többlakásos társasházakban történő bővítéseket kívánja elsősorban megkönnyíteni.



Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezzel a bejelentési könnyítéssel nem csökkennek az építésre vonatkozó előírások. Sőt, a szabálytalan építési tevékenységek köre is kiterjesztésre került, ami azt jelenti, hogy amennyiben 300 m2 összes hasznos alapterület feletti lakóépületet egyszerű bejelentés alapján építenek (vagy meglévőt bővítenek), de nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült új lakóépületben nem csak egy lakást alakítanak ki, akkor az jogszerűtlen építési tevékenységnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha nem természetes, hanem jogi személy az építtető. És természetesen ugyanez vonatkozik arra is, ha a tervezett és megvalósuló épület nem tartaná be a területileg hatályos építési előírásokat. Ennek súlyos következményei lehetnek, ha a hatóságok vagy a szomszédok a megvalósult építkezés után jelentkeznek, és a jogszabályok betartását követelik. Ilyenkor felelősség terheli a tervezőt, aki egyben az építkezés felügyeletét is ellátja, illetve az építtetőt is.

Az új törvény külön kitér a folyamatban lévő ügyekre is, és az új módosításokat nem kívánja a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy azon engedélyezési eljárások, melyek folyamatban vannak, de a módosított jogszabályi rendelkezések érintenék az építkezést, a benyújtáskor hatályos előírások alapján lefolytathatóak.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lakásépítés helyzete 2013-ban

2013-ban 7293 új lakás épült az országban, 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés valamennyi régióra jellemző, ugyanakkor a használatba vett lakások száma Budapesten 7...


Építési és jogszabályi változások 2009

Újév, új élet - tartja a mondás. Lapunkban minden év elején összegyűjtjük, hogy milyen építési ügyekkel, lakásfelújítással kapcsolatos olyan jogszabályváltozások lépnek életbe január elejétől (vagy...