Mit kezdjek a zöldhulladékommal?

2017-06-21 10:57:35 | Módosítva: 2017-06-21 11:06:15

A komposztálás alternatívát nyújt az avar és kerti hulladék hasznosítására, az égetés helyett. Ma Magyarországon a keletkező települési szilárd hulladék jelentős része (megközelítőleg 800 000 tonna) olyan biológiailag lebontható hulladék anyag (biohulladék), amely túlnyomórészt komposztálás útján hasznosítható, értékes növényi tápanyaggá alakítható. A komposztálás megvalósítható közvetlenül a keletkezés helyén végzett, illetve közösségi komposztálással, így elkerülhető az anyag hulladékká válása. Megfelelő szelektív gyűjtés, majd elszállítás után nagyobb komposztáló telepeken végzik el a komposztálást.


A helyben történő komposztálás előnyei



Alapvetően csökken a lerakókba kerülő települési szilárd hulladék, illetve az elszállításra kerülő hulladék mennyisége. Az így előállított komposzt helyben hasznosul, azaz közvetlenül kertjeinkben élvezhetjük ennek kedvező hatásait a tápanyag ellátottság, és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség tekintetében. Nő a kerti talaj vízbefogadó és víztározó képessége, csökken a szárazsággal szembeni érzékenysége. A helyben előállított komposzt felhasználásával szükségtelenné válik a növények számára fontos tápanyagok külső forrásból történő beszerzése, műtrágyával történő helyettesítése, ezzel is jelentős mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátás. A szerves anyagok így biztosan nem kerülnek elégetésre, csökken a helyi légszennyező anyag kibocsátás.



A megfelelő helyszín kiválasztásánál lényeges, hogy az mindenképpen árnyékos vagy félárnyékos, lehetőleg széltől védett és jó vízelvezetéssel rendelkező hely legyen, emiatt természetes vagy mesterségesen kialakított gödörben ne komposztáljunk. Kívánatos, hogy a felület ne legyen a talajjal érintkező felületén teljesen zárt, például betonozott. Tapasztalatok alapján egy 100 m2-nyi növényesített kerti területen egy év alatt megközelítőleg 500 kg komposztálható nyersanyag keletkezhet. Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló kialakítása szükséges.



A komposztálás során felhasználható anyagokat két fő csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetjük a zöld színű, magas nitrogén és víztartalmú, ugyanakkor alacsonyabb széntartalmú anyagokat (N), mint például a lédús zöld (frissen lenyírt fű, zöld ágnyesedék) és általánosan minden – néhány kivétellel –, amit konyhai hulladékként azonosítunk. A másik csoportba a barna színű, sötétebb, alacsony nitrogén és magas széntartalmú anyagok tartoznak (C), mint például a száraz vagy vastagabb, már elfásodott vagy kiszáradt növényi részek (ágak, gallyak, lehullott, kiszáradt lomb stb.

A komposztáláshoz felhasznált anyagokat a két fenti csoportba osztottan, megfelelő arányban kell egymáshoz keverni, a megfelelő szén-nitrogén (C:N) arány biztosítása érekében. Ez a gyakorlatban 3-4-szer több magas nitrogéntartalmú zöld anyag felhasználását jelenti 1 adag barna anyaghoz.

A jó alapanyag előállításhoz fontos a megfelelő méretre darabolás, mert minél nagyobb felületű, roncsoltabb az előkészített növényi anyag, annál nagyobb felületen indulhat meg a mikrobiális lebomlási folyamat. A komposztálandó anyag aprítását lehet metszőollóval, kisbaltával, bozótvágó késsel, daraboló gépekkel is végezni.



A vékony és vastagabb ágdarabokat, a konyhai hulladékot gondosan, közel azonos, optimálisan 4-5 cm-es méretre darabolva keverjük össze, és megfelelően rétegezve helyezzük el. Ezzel egyrészről biztosíthatjuk a komposzt-halomban lévő alapanyagok optimális szén-nitrogén arányát, másrészt elősegíthetjük a halom megfelelő laza struktúrájának fenntartását, annak átszellőzését is. A komposztanyagok időnkénti átkeverése megszünteti a bomlás során kialakuló nedvesedéssel együtt bekövetkező öntömörödést, illetve az ennek következtében előálló levegő ellátottsági problémákat is.

A komposztálóban a különböző baktériumok és gombák, giliszták, rovarok munkájának köszönhető a kialakuló komposzt. A komposztálódást elősegíti, ha a komposzt-halom megőrzi közvetlen kapcsolatát a környező élővilággal. Az alulról nyitott komposzthalmok estében a talajlakó élőlények be tudnak költözni a komposztba. Érett komposzttal, jó minőségű földdel réteget képezve, „beoltva” a komposzthalmot érzékelhetően meggyorsítható a mikroorganizmusok felszaporodása, rövidíthető a bomlási folyamat.

A komposztálás döntően egy levegő (oxigén) jelenlétében zajló, aerob folyamat, emiatt biztosítani kell, hogy a komposztanyagunk mindig megfelelően átlevegőzzön. Az oxigén hiányában ugyanis a felhalmozott szerves anyagban számunkra előnytelen, bűzös rothadási folyamatok indulnak meg.

A megfelelő nedvesség fenntartása a komposztálás folyamán alapvető fontosságú. Az optimális nedvesség eléréséhez annyi víz kell, amennyit a száraz anyagok képesek megtartani. A túlnedvesített komposztban a víz kiszorítja a levegőt, így eltömíti a pórusokat, leáll az átszellőzés, és rothadás indul meg. A megfelelő nedvességtartalmat az ún. „marokpróbával” tudjuk ellenőrizni. Amennyiben a kezünkbe vett komposztanyagot összenyomjuk, és az ujjaink között nem jön ki víz, és a komposzt egy nedves gombóccá összeáll, a nedvességtartalom optimális. Ha túl száraz az anyag, szétesik a tenyerünkben, ha túl nedves, víz folyik ki az ujjaink között.

A komposzt-halom belsejében és szélein általában nem azonosak a hőmérsékleti viszonyok, nem azonos a nedvesség, nem egyforma az átszellőzés, emiatt is eltérő mértékűek lesznek a bomlási folyamatok. Ezért szükséges, hogy megfelelő időszakonként (néhány hetente) a komposzthalmot átkeverjük, így kiegyenlítődnek az eltérő feltételek. Így rövidebb ideig tart a komposztálási folyamat, jobb minőségű lesz a kész komposzt, de ez kiemelten fontos higiénés szempontból is, ugyanis a gyomok magvai, bizonyos patogén mikroorganizmusok csak a belső, magasabb hőmérsékletű részeken pusztulnak el.

A megfelelő komposztálódási folyamathoz, a jó minőségű komposzt eléréséhez megfelelő időre is szükség van, ez általában 8-12 hónap. A komposztálási folyamat végén nagyon fontos lépés a komposzt átrostálása 1-2 centiméteres nyílású rostán, a nagyobb darabos, még teljesen le nem bomlott részek leválasztására. A rostált, jó minőségű kész komposzt morzsalékos, sötét színű, földszerű, egynemű anyag, és az eredeti alkotóelemei már nem ismerhetők fel benne. Kiválóan alkalmas önmagában vagy kerti földdel keverve virágültetéshez, növényágyás kialakításához, vagy egyszerűen a fák, növények alá szórva segíteni a tápanyagok visszapótlását.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.