Klímával fűteni

2017-07-13 17:49:57 | Módosítva: 2017-07-13 18:00:16

A klímával való fűtésről sok helyen, sok mindent lehet olvasni. A gázkazános fűtéssel szemben azért is fogalmazódnak meg alternatívák, mert a jogszabályi változások erősen megnehezítették a gázkazán cseréjét, és persze jelentősen meg is drágították. Sokan próbálják végiggondolni, hogy új kondenzációs kazán és hozzá tartozó kémény (+ engedélyek, tervek stb.) helyett milyen lehetőségeik vannak. Nézzük meg például a hűtő-fűtő klímát.

A régebbi klímakészülékekkel ellentétben, ma már szinte kizárólagosan ún. inverteres vezérlésű klímákat árusítanak, ami elvében megegyezik egy levegő-levegő hőszivattyúval. Így gyakorlatilag minden ilyen készüléknél viszonylag egyszerűen felcserélhető a körfolyamat, tehát bármelyik képes a hűtés mellett fűteni is. Állandó fűtésre azonban mégsem mindegyik alkalmas, mert a kültéri egység csak azoknál viseli el a téli hideget, amelyek erre fel lettek készítve.

Minden klímának van az uniós matricáján egy SEER és egy SCOP érték. Ez a két érték a szezonális energiahatékonysági arányszám, magyarul annyit jelent, hogy egy szezon alatt átlag milyen hatékonysággal működik a klíma. A SEER a hűtés, a SCOP a fűtés arányszáma.

Ha pl. a SEER érték 6.9 akkor az azt jelenti, hogy egész nyárra vetítve 1 egység villamos energia felhasználás mellett 6,9 egység energia leadására képes. Azaz 5,9 egységet a környezetből szed majd össze, és nem a konnektorból. SCOP pedig a téli szezonra vonatkozik. Ez a legtöbb klímánál már 3 feletti, de van 6-7 is, ami már kifejezetten olcsó fűtési lehetőséget sejtet.



Ha az elektromos árammal való fűtést a gázfűtéssel összehasonlítjuk, akkor alapvetően mindig abból kell kiindulni, hogy ugyanazon energia elfogyasztása gázzal harmad annyi lesz, mint villannyal. Ez azonban a teljes fűtési költségnek csak egy eleme, és még számtalan más tényezővel kell kalkulálnunk, ha reális összehasonlítást szeretnénk. Nemrég az elektromos kazán mellet érveltünk azzal, hogy a beruházási költsége sokkal alacsonyabb, mint egy gázkazáné – kéménnyel együtt –, és bizonyos esetekben ez a különbség csak évtizedek alatt térülne meg az üzemeltetési költségeken. Ugyanez az érvelés érvényes lehet az infra fűtésekre is, ráadásul ott a gáznál sokkal pontosabb szabályozással, és az infra fűtésre jellemző jobb hőérzettel is számolni lehet.

A fűtő klímánál a fő érv a fenti két arányszám (jósági fok). Ezzel a számmal ha úgy tetszik eloszthatjuk az elfogyasztott elektromos áram költségét, mert egységnyi elektromos áramból ennyiszer több hőenergiát termel a fűtő klíma (vagy von el hűtéskor). Ráadásul hűtési feladatra a klímaberendezésnek nem nagyon van alternatívája egy meglévő adott épületnél, lakásnál, tehát ha ezt a beruházást már eldöntöttük, akkor pluszban csak kb. 150 ezer forinttal kell kalkulálnunk, ha a fűtést is ugyanerre a készülékre akarjuk bízni. Ez a plusz költség bizony elenyésző a gázkazán cseréhez – és annak járulékos költségeihez – képest.


Nézzük a felmerülő ellenérveket

– Azt mondják, csak -15 fokig képes fűteni! Nem egészen így van. Eleve vannak olyan készülékek, amelyeknél ezt a „határértéket” akár -25 fokban adják meg. De, amúgy sem úgy kell pl. a -15 fokot érteni, hogy ez alatt már nem képes fűteni. A lakó valószínűleg semmi problémát nem fog tapasztalni, ha a külső hőmérséklet -15 °C alá esik, csak a készülék hatásfoka romlik, elektromos fogyasztása növekszik. A sok éves meteorológia megfigyelések azonban azt mutatják, hogy Magyarországon a téli átlagos hőmérsékleti értékek még a leghidegebb januári hónapban is csak -2 fok körül vannak, tehát az átlagos költségek számításakor ezzel lehet számolni. Nem is lenne érdemes egy-egy kiugró, szélsőséges hőmérsékletre méretezni.


– Azt mondják, a ventilátor miatt zajos. Igen, szinte bármelyik fűtési módhoz képest hangosabb. Ez azonban csak ritkán zavaró. A beltéri egységnél csak akkor érzékeljük, ha egészen közel vagyunk hozzá, a kültéri egység pedig – a téli zárt ablakok mellett – sem a lakásban lakóknak, sem a szomszédoknak nem érzékelhető.

– Azt mondják, karbantartás igényes. Attól függ, mihez képest. A gázkazánhoz képest biztosan nem, a villanyhoz, vagy az infrapanelhez képest talán igen. Nagyjából évi egyszeri felülvizsgálatot követel meg.

– És a fogyasztási költségek? Azt a bizonyos SCOP értéket kell néznünk. Ha ez 3 körül van, akkor a gáz árával nagyjából azonos költséggel számolhatunk. Ha a szám 3-nál nagyobb, akkor már a fogyasztási költségek is kedvezőbbek a gázénál. Egy 6-os SCOP értékű klíma már feleannyi költségen üzemeltethető, mint egy gázkazán.


Mekkora teljesítménnyel számoljunk?

Átlagos szigetelésű lakásba, kb. 35 W kell légköbméterenként. Ha az ablakok jól záródó, jó minőségű változatokra vannak cserélve, és a falak külső hőszigetelést kaptak, akkor ez az érték 25-30 W/m3-re csökkenthető. Például egy 20 m2-es, 3 m magas helyiség fűtésére nagyságrendileg 1800 W-tal érdemes számolni.

A klímával fűtést úgy kell elképzelni, hogy amelyik szobában van beltéri egység ott meleg lesz, ahol nincsen, ott pedig nem, pontosan úgy, mint egy radiátoros fűtésnél. Tehát egy teljes lakás fűtéséhez több beltéri egységre is szükség lesz, illetve a kisebb helységek (fürdőszoba, WC stb.) fűtési megoldásáról is gondoskodni kell, pl. infra panelekkel. Nagyobb terek, nappalik vagy hálószobák temperálására viszont kifejezetten alkalmas egy fűtésre optimalizált klíma. Gyorsan és hatékonyan emeli a szoba hőmérsékletét, mindezt energiatakarékosan, és gázhálózattól független módon.


Hol legyen a beltéri egység?

Az alapkérdés általában, hogy melyik szobát szeretnénk hűteni-fűteni, és ennek kapcsán milyen műszaki megoldások jöhetnek szóba az anyagiak figyelembevételével. Sokszor felbukkanó kérés-kívánság: mi lenne, ha elhelyeznénk egy nagy teljesítményű beltérit a folyosón, ami onnan lehűtené-fűtené az egész lakást?

A tapasztalatok szerint ez a legrosszabb megoldás, ami szóba jöhet! A klíma csak azt a szűk teret fogja temperálni, de nem lesz képes a melegebb szobákba is átforgatni a hűs vagy felmelegített levegőt.

Egy szűk térben a klíma nem fogja leadni a maximális teljesítményét mivel érzékelői leszabályozzák, és így csak éppen annyit hűt-fűt, amennyit a felszerelés helyén le tud majd adni, tehát nem fogja az egész lakást klimatizálni! A névleges maximális teljesítménynek csak a töredékét adja le egy szűk térben működtetve, mivel ezt a teret percek alatt lehűti-felfűti, és fokozatosan leveszi közben a teljesítményét, a végén pedig már csak ventillátor üzemmódban keringteti a pár köbméter levegőt. Ettől a környezetében lévő szobákban nem lesz érzékelhetően jobb a hőmérséklet.


Kültéri, szabályosan

Az önkormányzati tisztségviselők gyakorta nincsenek tisztába a saját területükön érvényes szabályokkal, így aztán ódzkodnak pecsétes engedélyt kiadni. Mindegyik kerületnek más az építésügyi szabályozása. A leggyakoribb eset, hogy félnek engedélyezni még azt is, ami nem engedélyköteles. Az egyik önkormányzatnál látványterv kell, a másiknál mérnöki tervezés, a harmadiknál csak be kell nyújtani egy papírt, és kérelmezni, a negyediknél fogalmuk sincsen róla, az ötödik pedig következetesen megtilt mindent – így fest nagyjából a mai budapesti engedélyeztetési eljárás.

Így a legtöbb lakó fogja, és felszerelteti a saját feje után. A kusza jogviszonyoknak köszönhető, hogy oda és olyan módon is kerülnek klímaberendezések, amelyek valóban elcsúfítják akár a műemlékileg is védett épületeket, és olyan panel lakások klimatizálását akadályoztatják, ahol sem esztétikailag, sem pedig műszakilag nincsen más megoldás, mint a homlokzatra való felszerelés. Panelek esetében egy kérdést érdemes intézni a közös képviselőhöz, és általában ezzel letudható az engedélyezési procedúra. A légkondicionáló felszerelésének egyetlen lehetséges helye a ház külső homlokzata, mivel gépészetileg nincsen más előkészítés, ahová felkerülhetne a kültéri egység. Egy-két kivétellel, ahol a tetőre is szerelhetünk berendezést, de ez csak páremeletes épületnél és a tető szint alatt lévő lakásoknál megoldás.

Körfolyosós és társasházak esetén a szomszédokat feltétlenül érdemes megkérdezni. Bár az új berendezéseknél gyakorlatilag nem beszélhetünk már hangos klímáról, de így elébe lehet menni a későbbi feljelentéseknek. A közös képviselővel itt is érdemes konzultálni. Előfordulhat olyan műemléki védettsége a háznak, ami korlátozza a kültéri egység felszerelését.


Kedvezményes tarifák

Gyakran hallani reklámokban a Geo és H tarifa kifejezést, de nem egyszerű eligazodni sem az árakban sem a szabályozásban a szolgáltatók tájékoztatóiban.

A Geo tarifát az ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltatónál igényelhetjük. Feltétele egy külön mérőóra, amit a szolgáltató ingyen telepít, viszont a házba történő bevezetést az órától már nekünk kell kiviteleztetni egy engedéllyel is rendelkező villanyszerelővel. Az áram kétszer két órás időszakon kívül - ami reggel 8-tól 10 óráig, és délután 16-tól 18 óráig tart – részlegesen áll a rendelkezésünkre az év 365 napján. Az igényléshez legalább 3-as hatékonysággal rendelkező (COP) berendezés (klíma vagy hőszivattyú) szükséges és erről egy tanúsítványt kell kérnünk a készülék forgalmazójától, majd engedélyeztetni az áramszolgáltatónál.


A GEO-tarifára csak a hőszivattyús berendezést, a H-tarifára egyéb megújuló energiaforrásunk energiaellátását is rá lehet kötni fix bekötéssel. Ha a hőszivattyú gyári tartozéka az elektromos rásegítő fűtés, (ami arra hivatott, hogy –6, –8 °C alatt a hőszivattyús üzemre rásegítsen), akkor az is megkaphatja a kedvezményes tarifát. Előnye a Geo tarifának, hogy tavasztól őszig a nyári időszakban a hűtéshez szükséges energiát is vételezhetjük a kedvezményes árral.

A H tarifa bármelyik szolgáltatónál törvényi előírás szerint elérhető, viszont csak az ősztől tavaszig terjedő időszakban. A H tarifánál nincsen csúcsüzembeni kimaradás, ami praktikus lehet, mivel egy hőszivattyút nem kell külön szabályozni, hogy a leolvasztás üzemmód éppen ne egy áramszünet idejére essen, ami károsíthatja is akár a berendezésünket.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fűtés inverteres klímával

Fűtés üzemmódban a hűtő-fűtő klíma – kompresszora segítségével – a szabadban lévő levegő, még meglévő energiatartalmának egy részét juttatja be a lakásba. Lényegében megfordul a körfolyamat, és...


Felülethűtés

Hőszivattyúval nem csak fűteni, hanem hűteni is lehet a falakat vagy a mennyezetet, így nyáron kellemes hőmérsékletet tarthatunk, a hagyományos klíma hátrányai nélkül.