A megunhatatlan lugas

2017-08-29 08:49:15 | Módosítva: 2017-08-29 08:51:38

Nyáron nagy kincs az árnyék a kertben. A növények árnyéka attól függ hová vetül, hogy épp milyen napszak van, tehát ahhoz, hogy hosszabb ideig árnyékban legyünk, folyamatosan költözködnünk kell. Van azonban egy látványos és nagyon jó megoldás, ahol a fejünk felett is árnyat adó növények vannak, ez pedig a lugas.


A lugas a hivatalos meghatározás szerint egy olyan kerti építmény, mely rácsszerűen kialakított fedésével futónövények támasztékául szolgál. A lugas szerkezete így a felfuttatott növénnyel együtt egy szellős, ajtó nélküli egyetlen kis helyiségből álló építményt alkot, ami funkcióját tekintve főleg árnyas pihenőhelyül szolgál.

Ám de a lugas gazdasági jelentőséggel is bírhat, amennyiben gyümölcstermő növényt futtatunk rá (szőlő, kivi, akebia stb.). Igen hasznos a termesztés szempontjából, lévén a termőrészeket alulról jól átjárja a szél, ez az állapot pedig növényvédelmi szempontból kedvező, hiszen a csapadék után a lugasra futtatott növény levélzete gyorsabban megszárad, mint hagyományos művelési módnál. Így a gombás és bakteriális betegségek lassabban terjednek, fertőznek. Lévén a lugas alulról teljesen nyitott, ezért attól nem kell félni, hogy az alatta ültetett fű, vagy növények, majd a fényhiány miatt kipusztulnak.

A lugas lehet egy önálló építmény, vagy valamilyen építményhez, épülethez is csatlakozhat. Sok féle anyagból lehet építeni, bár a hegesztett fém lugas a legstabilabb, mégis manapság inkább a fából készült lugasokat választják többen. Ez sem olcsóbb, mint a fémszerkezet, hiszen egy 30-50 nm-es lugas alkatrészei akár százezer forintba is kerülhetnek.







Mi fusson a lugasra

Amennyiben a díszítés a fő cél, akkor a leggyorsabb és legszebb megoldást a vadszőlők adják, amelyeknek nagyon szép az őszi lombszíneződése, vagy a lilaakác, ami szintén gyorsan nő, és nagy zöldtömege mellett virágzásakor igen szép látvány. A borostyán egy fokkal lassabb növekedésű, amit kompenzálhatunk sűrűbb ültetéssel. A borostyánnál még lényeges, hogy az alapfajt válasszuk, mert a színes levelűek többsége nagyon lassan nő. Ha nem csak szép, de hasznos lugasra vágyunk, valamilyen gyümölcsfajtát válasszunk, ilyen lehet a már jól ismert szőlő, vagy utóbbi évek egyik nagy slágere a kivi.

Almából, körtéből is válhat lugas. Az almatermésűek jól viselik a metszést, amivel különleges derékszögű kanyarokra kényszeríthetjük a fát. A lugas oldalánál úgy metsszünk, hogy az ágak egyenletesen, egymástól közel azonos távolságban álljanak, így egy napvédett oldalfalunk lesz. Ha a fa magassága eléri a lugas tetejét, akkor arra is irányítsunk hajtásokat. Míg a futónövények vagy szárukkal tekeredve, vagy kacsokkal kapaszkodnak, addig az alma – vagy bármely törzses növény – ilyet nem tesz. Itt igazítani kell a hajtásokat, és a lugas szerkezetéhez kötözni, így érjük el azt, hogy a vessző a megfelelő helyen maradjon, majd amikor az már ággá vastagszik, akkor már nem mozdul el.




A szőlő pár év alatt fásodó megvastagodott szárával is betölti a teret, egyedül az elfagyás okozhat gondot, ezért a szőlő lugast érdemes a ház közelébe – annak déli fekvésébe – telepíteni, ahol nem olyan erős a lehűlés. A lugasnak telepített oltványt az első évben két rügyre kell visszavágni, ezek az évek folyamán két, akár 1 méteres vesszőt is hoznak. A következő tavaszon a két vessző közül az erősebbiket két világos rügyre kell visszametszeni. Azzal kell számolni, hogy egy szőlőtőke legalább 3-5 négyzetméternyi lugas felületet befed, ha jól érzi magát, és akár 10-15 kg-nyi termést is hozhat.

A kivi némely változata teljesen fagytűrő, így nálunk is alkalmas lugasnak. Arra azonban ügyelni kell, hogy vannak egylaki és kétlaki fajtái is. Utóbbiak csak akkor teremnek, ha porzós és termős példányokat is ültetünk egymás mellé. Ez vásárláskor bizalmi kérdés is, hiszen évek múlva derül majd csak ki, az első virágzáskor, hogy milyen nemű egyedeket kaptunk. A virágok megjelenéséig ezeket nem lehet megkülönböztetni, a kertészetben onnan tudják, hogy amilyen neműről lett dugványozva, olyan nemű lesz. Kétlakiaknál általában két termős mellé ültessünk egy porzóst. Elvileg a lugashoz elég lenne egy porzós is, ám ha ez elpusztul, akkor nem lesz termésünk, és emellett azért is jobb a 2:1-es arány, mert a lány fog teremni, de a fiú gyorsabban nő, így a lugas árnyékoló funkcióját az tölti majd be előbb.

A kivit a szőlőtől eltérően kell metszeni, ugyanis a vízszintesen növő egyéves szálvesszőkön hozza a termését. Ezért nem a vesszők kurtításával kell a termést szabályozni. A kivi metszése csak ritkításból, illetve hajtásválogatásból álljon. A porzó kivit nem kell metszeni, csak ritkítani.





További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Futó és talajtakaró növények

A futó, kúszó vagy terülő növényeket többféleképpen hasznosíthatjuk kertünkben. Alkalmasak lehetnek talajtakarásra, térelválasztásravagy eltakarandó részek fedésére.


Szőlőlugasok

Nagyon hangulatos terek alakíthatók ki kertünkben lugas művelésű szőlővel. A különféle formájú támrendszerre futtatott szőlő gyorsan nő, jól árnyékol, kellemesen hűvös mikroklímát eredményez, így...