Pergolák, kerti pihenőhelyek

2017-10-24 08:39:01 | Módosítva: 2017-10-24 08:50:02

Talán a legrégebbi szabadtéri, vagy az épületek oldalához épített árnyékoló szerkezetek. Ma is kedveltek, többnyire erre szakosodott ácsok, vállalkozók készítik el akár a tulajdonos elképzelései szerint is. Az ügyesebbek saját kezűleg is vállalkozhatnak a munkára, ha az alapszerszámokkal rendelkeznek.


Pergola

Az egyik ilyen egyszerű kerti építmény a pergola, vagy az épülethez utólag épített előtető. Leggyakrabban fagerendákból összeállított vázat jelent, amelynél a függőleges tartó oszlopokra keresztgerendákat erősítenek fel. Ezekre helyezik el a tetőelemeket, amelyek többnyire élére állított deszkapallókból méretre szabott darabokból állnak. Az ilyen faszerkezetre gyakran szőlőt vagy örökzöld növényeket futtatnak fel, amelyek növelik az árnyékoló hatásukat. Ma futónövények helyett inkább egyéb árnyékoló anyagokkal fedik le a tetejét, hogy az eső ellen is védelmet nyújtson, és a kerti környezetben az építmény faszerkezete is jól érvényesüljön. A lakóépülethez toldva pedig teraszként lehessen használni. Sokszor a pergola alatt kültéri szobát alakítanak ki, amely alkalmas esős, vagy nagyon meleg időben a baráti összejövetelekre.

Alaposan át kell gondolni, hogy hová kerüljön, és milyen alapterületű legyen a szaletli vagy pergola, sőt tervet is kell készíteni a szerkezetéről, ami megkönnyíti az anyagbeszerzést és lerövidíti az építéshez szükséges időt is. A tervezésnél érdemes számba venni a készen kapható kiegészítő elemeket, mint pl. a kész futtatórácsokat, a szélfogóként oldalra szerelhető keskenyebb kerítéselemeket vagy akár a különféle fából készült padokat. Ezek felhasználásával időt és munkát takaríthatunk meg. Ami pedig az engedélyezési szabályokat illeti, a hatályos építésügyi jogszabályok szerint nem szükséges építési engedélyt kérni az ilyen kerti építmények létesítéséhez, feltéve hogy azok magassága nem haladja meg a 2,5 m-t, alapterületük nem nagyobb 50 m2-nél és huzamosabb emberi tartózkodásra nem alkalmasak. Ide sorolható bármilyen nyitott oldalú épület. Ezekre a terveztetés és engedélyeztetés az előírások szerint nem kötelező, ám érdemes erről a helyi önkormányzatnál előzőleg tájékozódni.






A legegyszerűbben a négyzet, vagy téglalap alakú, 2-6 m alapterületű építmény felépítése oldható meg saját kezűleg kivitelezve. A nagyobbaknál praktikusabb a hat-, vagy nyolcszögletű alakzat, mert ezeknek ideálisabb a helykihasználása, különösen ha középre majd asztal is kerül.

A kerti pihenő váza elkészíthető acél- vagy alumínium idomokból is, de sokkal természetesebb hatású az akác, tölgy, bükk vagy juharfa alapanyag. A szárított faanyag azért ideális, mert ezzel elkerülhető a későbbi deformálódások és repedések kialakulása. Még beépítés előtt a faanyagot favédőszerrel, majd később időjárásálló bevonattal is kezelni kell legalább 3 évente.

A tartóoszlopokhoz – a pergola nagyságától függően – 10-20x10-20x190 cm-es gerendák szükségesek. Az áthidalásuk, illetve a felső keretük pedig 7,5x10-15 cm-es áthidaló elemekből álljon. A faszerkezeti elemeket egymásba eresztett csapozással és összefogó állványcsavarokkal lehet szilárdan egymáshoz rögzíteni. A fémpapucsos rögzítéseket legfeljebb alig látható helyeken pl. szarufák összeeresztésénél érdemes használni, mert rontják az építmény összhangját.

A pergola alapjául érdemes földnedves betonból alapot készíteni, és arra beton térkő burkolatot lerakni. Íy majd fixen rögzíthetők az oszlopok talpkengyelei, amelyek megfelelő stabilitást biztosítanak az egész váznak, és megelőzhető az oszlopvégek korhadása. Az alapot célszerű térkő szegéllyel lezárni, amit betonba ágyazva lehet rögzíteni. Maga a betonpadló legalább 10 cm vastag legyen és a térkő szegély széle 2-3 cm-re legyen a talaj felszíne felett. Az alap CKT (alacsony cementtartalmú földnedves) betonból készüljön, amelynek jellemzője, hogy laza szerkezetű, ezért átengedi az esővizet, és fagyáskor nem emeli meg a fölé 3 cm vastag homokba ágyazva lerakott térkő burkolatot. Ezt egyébként apró szemű zúzott kővel is lehet helyettesíteni.






Az oszloppapucsokat a felső burkolat szintjébe állítva átmenő csavarokkal kell rögzíteni. Ezt követően kell a felső keret darabjait az oszlopokra erősíteni, majd következhet az árnyékot adó tetőlécek felerősítése. Ezek anyaga 20 mm vastag fenyőpalló.

A továbbiakban már az egyéni elképzeléstől függően lehet az oszlopok közét rácsos elemekkel, paddal, hintaággyal vagy egyéb kerti bútorral kényelmesebbé tenni. A kerti építményekhez célszerű járdát is készíteni, amelyhez nagyon mutatósak a négyzet alakú 50x50 cm-es beton tipegők, lépésköznyi távolságra a gyepbe süllyesztve. Így még a fűnyírást sem akadályozzák és a gyepes területet sem osztják meg.

A kisebb pergoláknak nem szükséges beton alapot készíteni, a gyepes felület is megfelel alapként. Az oszlopokat ez esetben a földbe üthető oszlop papucsokba kell rögzíteni, hogy a bütüjük ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a földdel. Ettől függetlenül a kész faszerkezeteket és az egyéb fa kiegészítő elemeket minden esetben lazúrozással kell az időjárás hatásai ellen védeni. Az eső ellen pedig UV álló anyagból méretre készített és árnyékot is adó ponyvával, vagy eleve fedett tetővel lehet védekezni. Képeink alapján kellő kreativitással bárki megtervezheti saját elképzelései alapján a maga kerti pihenőjét, vagy házához épített előtetőjét, amit azután vagy mesterember, vagy saját maga készíthet el.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Terasz téli védelme

Korábbi lapszámainkban többször írtunk már árnyékoló és védő ponyvákról. A hangsúly ezekben a cikkekben többnyire a Nap elleni védelmen volt: teraszokat, előtereket, kertrészleteket kívántunk...


Erkély beépítése ésszerűen

Társasházakban és a panelházakban is egyre nagyobb divat az erkélyek, loggiák beépítése. Hasznos és értékes divat, bár az építészeti szakma sokszor az ellenkezője mellett érvel. Úgy tűnik,...