Novemberi tennivalók

2017-11-22 09:45:46 | Módosítva: 2017-11-22 09:50:06

Lassan megérkeznek a fagyok, ám a kertben még akad néhány olyan tennivaló, aminek jobb a hatékonysága, ha még idén, tél előtt elvégezzük, ahelyett, hogy tavaszra halasztanánk. Egyik ilyen lényeges teendő az ásás, a talaj forgatása.


Ásás és mások

Az ásás az egyik legnehezebb kerti munka egyrészt monotonitásából adódóan, másrészt, mert jó sok kilogramm földet forgatunk meg elvégzése során. Többféle nézet, irányzat van; kezdve attól, hogy egyáltalán nem szükséges ásni, és a földet forgatni, egészen a mély ásás híveiig. Előbbi azzal érvel, hogy az erdőben sem ás senki, mégis dús a növényzet – ami igaz is... A kert azonban nem egy természetes, hanem mesterségesen fenntartott ökoszisztéma, így nekünk kell gondoskodni a benne élő élőlények egyensúlyáról, azaz visszaszorítani a kártevőket, kórokozókat, ha szükséges. Erre is jó az ásás. Hátránya, hogy a felső, tápanyagban leggazdagabb réteg ilyenkor kicsit lejjebb kerül, de ezt muszáj így csinálni, mert a földben telelni készülő kártevők meg feljebb kerülnek a rög forgatása során, így a fagy megtizedelheti őket.

Az ásással egy menetben a tápanyag utánpótlást is megoldhatjuk: előbb szórjuk ki a komposztot vagy szerves trágyát, és az ásással forgassuk be. Sokan nem veszik komolyan, de ha nem érett trágyát vagy komposztot helyezünk ki, hanem még olyat, mely javában a lebomlás folyamatában van, azzal több kárt okozunk, mint hasznot, mert pentozán hatás alakul ki. Ha nem teljesen érett trágyát használunk tápanyag utánpótlásra, akkor a szerves anyag bomlása közben nitrogént von el környezetétől, és eközben a növények tápanyag hiányosak lesznek. Így éppen az ellenkező hatást érjünk el a trágyázással, mert tavasszal egy ideig tápanyag hiányosabb lesz a talajunk, mint trágyázás előtt, a mikoorganizmusok működése miatt. Ez csak ideiglenes állapot, de ha pont a palánták kiültetésekor következik be, akkor azok nem tudnak majd fejlődni. Ha nem megoldható teljesen érett szerves trágya használata, adjunk nitrogén műtrágyát a szerves trágyához, vagy forgassuk be vele a talajba, így a mikoorganizmusok képesek lesznek azt a nitrogént felhasználni a lebontási köztes-ciklusukban, nem a környezetüktől vonják el.


Laza, homokos talajon ásóval ássunk, kötöttebb talajon jobb az ásóvilla használata. Az ásás egyik célja az, hogy a talajt fellazítsuk, és ezzel alkalmassá tegyük az őszi, téli csapadék felvételére. A felásott talajban tárolt víz biztosítja a növények tavaszi és nyár eleji egyenletes, erőteljes növekedését. Az ásás másik célja a porhanyós, aprómorzsás talajszerkezet kialakítása. Az ásáskor kiemelt talajszeleteket a levegő átjárja, a rögöket a téli fagy felbontja, így a növények számára a legkedvezőbb talajösszetétel alakul ki. Télen a rögökben megfagy a víz, ami fagyáskor tágul, ez repeszti kisebb darabokra a rögöket, és lesz tavaszra ideális, magágynak való a szerkezete. Ásáskor a talaj felszínén és felső rétegében levő szerves anyagokat leforgatjuk és a talajra kiszórt trágyát, komposztot abba a mélységbe juttatjuk, ahol a növények gyökerei helyezkednek el. Ősszel minél mélyebben, hantosan ássunk. A rögöket – ellentétben a tavaszi ásással – nem szabad elegyengetni, azt majd a fagy megoldja.


A zöldséges kertrész mellett érdemes ekkor a nagyobb gyümölcsfák körüli részt, a tányért is felásni annak érdekében, hogy a laza talaj jobban befogadja a téli csapadékot. Ilyenkor szerves trágyát, komposztot is forgathatunk a tányérba, hiszen az azokból kioldódó anyagok mélyebbre szivárognak majd, és elérve a fa gyökérzónáját tavasztól táplálják azt.

Különösen az agyagos talajok esetében, ha nedves, ragacsos talajon dolgozunk, az ásás inkább árt, mint használ, és ráadásul még nehezebb is. Ilyen időben a rögök ásóról leváló oldala sima, zsíros jellegű. Ezzel az a baj, hogy a vizes talaj ilyenkor összetapad, és úgy fog megkeményedni. Megszárad, és jó darabig nem esik szét.

Az őszi ásás termőréteg mélyítésére is alkalmas. Ilyenkor a lehető legmélyebben ássunk, ám alulra mindenképp tegyünk valamilyen szerves trágyát vagy komposztot, hiszen így lesz mélyebb a termőréteg. A mély ásás lazítja az alsóbb részt is, és tápanyagot is juttatunk oda, így ha eddig csak sekélyebb talajréteg volt alkalmas a növény gyökereinek az optimális fejlődésére, mostantól mélyebb lesz ez a rész.


Az őszi ásás azért hatékonyabb a tavaszinál, mert a fagy elvégzi a porhanyítást, és a kártevők gyérítését, valamint tavasszal kisebb erőkifejtéssel tudjuk simára gereblyézni. Ha tavasszal ásunk, a fagy kevésbé tudja elvégezni e feladatokat, ezért tavaszi ásás után egyből kell rögaprítást végezni; kapával, gereblyével talajt egyengetni.

Egyéb kerti tennivalók

A káposztaféléket, sütőtököt, póréhagymát még novemberben is szedhetjük, a sütőtöknek az első fagyos napok jót is tesznek: általában édesebb, jobb ízű az a sütőtök, amit dércsípte után szedünk. A sárgarépát ebben az időszakban kell elraktározni, tehetjük őket tőzegbe, homokba, vagy hagyományos verembe. Kedvező időjárás esetén, még elültethetjük az áttelelő dughagymákat. Az ősszel ültetettek hamarabb lesznek betakaríthatók, mivel a telet földben töltve tavasszal már egyből, amikor megfelelőek számukra az időjárási körülmények, fejlődésnek indulnak. A tavasszal ültetett dughagymák ellenben azért lesznek későbbiek, mert nem biztos, hogy olyan korán ki tudjuk ülteti őket az esetlegesen túl nedves talajállapot miatt.


Télire a komposztládákat fedjük be, mert különben a túl sok olvadó hó, és az őszi-tavaszi esőzések kimossák a tápanyagot, és takarással a bomláskor a keletkező hő is bent marad.

Itt az ideje elültetni a fokhagymát. A hideg tulajdonképpen jót tesz nekik, elősegíti a későbbi növekedésüket. A fokhagyma nem szereti a nedvességet, ezért, ha a talaj tömött és tartja a vizet, fúrjunk egy ásónyéllel lyukat a földbe. A lyuk aljára tegyünk 2 cm-nyi vastag homokréteget, majd helyezzük a fokhagymagerezdet a homokrétegre, és fedjük be komposzttal. Ezzel levezetjük a fölösleges vizet, és megelőzzük a rothadást.

Ellenőrizzük a fiatal fákat, hogy megfelelően legyenek támasztva, vagy karózva. A karók meglazulhatnak, ami azt jelenti, hogy erős szél esetén a fa gyökerei szintén meglazulhatnak, emiatt eltávolodnak a közvetlen mellettük levő talajrészecskéktől, közvetlen kontakt híján pedig tavasszal nem tudnak vizet felvenni, és e relatív vízhiány miatt kiszáradhatnak. A gyümölcsfáknak lemosó permetezést kénes és rezes szerekkel már ősszel, illetve télen fagymentes időszakban is adhatunk, nem kell ezzel tavaszig várni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hónapról hónapra a kertben - február

Az egyre gyakrabban kisütő, és olykor-olykor már érezhető meleget is adó Nap jelzi: bár kertünkben még nem sok nyoma van a tavasznak, ez bármelyik pillanatban megváltozhat. Akkor pedig beköszönt a...


Jó tél volt

Havat ugyan egyre ritkábban látni hazánkban, de reméljük, az azért még messze van, hogy narancsot vagy kivit szüreteljünk gyümölcsöseinkben. Vannak, akik a viszonylag enyhe és szinte hómentes...