Megtérülő befektetés

Esővízgyűjtés

Módosítva: 2016-07-16 20:52:21

A mai egyre dráguló világban ingyen már csak nagyon kevés dologhoz juthatunk hozzá. A napsütés, a szél, az eső és a hó azonban egyelőre még mindnyájunk részére azonos mértékben jár, csak egy gond van: nem a mi kedvünk, óhajunk szerint állnak rendelkezésünkre. A napsütés a mi éghajlatunkon nagyon változó erősségű évszakonként, de napszakonként is. A szél, ha erősen fúj, inkább károkat okoz, mint hasznot hajt. A csapadék pedig szeszélyes eloszlásban jelentkezik, hol szárazságot, hol árvizeket okozva. Hogyan lehet mégis a természet adományaihoz hozzájutnunk? Úgy, hogy egész évben, egyfolytában gyűjtjük, és amikor szükségünk van rájuk, akkor használjuk fel őket.

Legrégebben a csapadékgyűjtésére gondolt az ember. Már az ókorban alkalmaztak ciszternákat, esővízgyűjtő föld alatti medencéket. A száraz vidékeken napjainkban is így szerzik be az ivóvizet. Az iparosodott, mindent a levegőbe füstölő világunkban az eső és a hólé sem a régi, ivóvízként aggályos azt felhasználnunk. De öntözésre, a WC-k, mosógépek ellátására egyszerű előkezelés után az esővizet teljes egészében felhasználhatjuk. Azaz fel is kell használnunk, mert kertünk locsolására nyáron nem elég az esőre hagyatkoznunk.

Magyarországon átlagos években 550 mm csapadék hull minden egyes m2-re. Ez átszámolva 550 liter vizet jelent négyzetméterenként. A hiba az, hogy ez a mennyiség az egész év alatt jelentkezik. Hogy ez miért gond? Ugyan a kertünk minden négyzetméterén átlagosan csak 520 mm vizet használnak fel a rajta élő növények (ezt a szörnyű szakszóval evapotranszspiráció-nak nevezzük), vagyis a természetes, őshonos növényzet vízigénye és az éves csapadék egyensúlyban van, de a termesztett és dísznövények ennyi vizet a tenyészidőszak alatt (áprilistól-novemberig) igényelnek, ez alatt viszont átlagosan csak 300 mm/m2 csapadék hullik. A hiány 220 liter négyzetméterenként. Ezt a menynyiséget vagy az ivóvíz-minőségűre „csinált” drága csapvízből pótoljuk, vagy az éves csapadékmennyiség öszszegyűjtésével, és felhasználásával olcsón kiegészítjük.

Az épületek tetőzetéről az esővizet eleve összegyűjtjük az esőcsatornákkal, és lehetőleg minél messzebbre vezetjük azt az épületek falától. A városokban a csatornahálózaton keresztül vezetjük el az ott felesleges, sőt haszontalan esővizet. Ahol nincs kerti hasznosítás, az esőcsatornákból elfolyó csapadékvíz csak Műanyagtartály beemelése a gödröt kiásó földmunkagéppelszétfolyik, elszivárog. De ha a már eleve a tetőzetről összegyűjtjük, és az ereszcsatornába vezetjük az esővizet, akkor már hatalmas lépést tettünk az esővíz éves összegyűjtése felé. A tetőfelületről összefolyó éves csapadékmennyiséget tárolni kell. Azt pedig hogy mibe gyűjtsük és hogyan tároljuk, az alábbiakban mutatjuk be.

Az esővíz tárolás lehetőségei

A tetőről összegyűjtött vizet az ereszcsatornákon át egy tárolóba vezethetjük. A tárolás módja alapvetően kétféle lehet. Vagy egy kis tóba, azaz szabad felszínű tározóba, vagy a talajszint alá elhelyezett zárt tárolótartályba gyűjthetjük az esővizet. A következőkben a tárolótartályokba való csapadékvíz-gyűjtést tárgyaljuk.

A talajszint alá süllyesztett tartályok tekintetében a közelmúltig az acélanyagú Két tartály összekötése közlekedőedény elv alapjántartályok voltak az egyeduralkodók. De az acél korrodálódik, a kóbor áramok kedvenc gyülekezőhelye, ezért ezeket a tartályokat nagy költséggel igyekeztünk az átrozsdásodástól megóvni, (ez 10-15 évnél hosszabb ideig csak a mesében lehetséges). A helyszínen készített beton- vasbetontartályok is kedvelt megoldásnak számítottak még nemrég, azonban igazán vízzáróan nehéz a helyszínen egy betontartályt kialakítani.

A közelmúltban – főleg a rengeteg műanyaghulladék újrahasznosítása révén – megjelentek a reciklált, ezért olcsóbb polietilén anyagú tartályok. A műanyag a hő kivételével szinte mindennek ellenáll, nem korrodál, saválló, teljesen vízzáró. A talajba sülylyesztve nem támadja meg az UV sugárzás, nem fagy szét és nem érheti közvetlen lánghatás sem. Az 50 éves várható élettartam valójában korlátlan ideig való felhasználhatóságot jelent.

IkertartályokMi a hátránya? A mechanikai hatásoknak kevésbé áll ellen, éles kövek, törmelék közé süllyesztve megsérülhet, a felette való közlekedést csak megerősítve viseli el. Ezen kívül nagyon könnyű, ezért a talajvizes helyeken könnyen felúszik. Mégis családi házas környezetbe való csapadékvíz-gyűjtésre elsősorban ezek a tartályok alkalmasak. Ahol viszont nagy a terhelés, rossz a talajminőség és magas a talajvízszint, oda az előre gyártott monolit vasbetontartályok a legalkalmasabbak.

A tartályok gyártása 10 m3-ig gazdaságos, ennél nagyobb tároló térfogat esetén egymással összekapcsolható tartálycsoportokat célszerű telepíteni. Családi házas gyakorlatban nemigen van szükség 10 m3-nél nagyobb térfogatra, 4 tagú család számára a 2-3 m3 tartálytérfogat elegendő. Amennyiben főleg a kert öntözésére szándékozunk a csapadékvizet öszszegyűjteni, akkor a téli félév csapadékainak tárolását 6-25 m3 tartálytérfogat segíti a legjobban elő.

Öntözőberendezés szívóaknája a szivattyúvalA tartályokat az épülettől lehetőleg 5-10 méteres távolságra telepítsük, az előre kiásott, megfelelő ágyazati rétegre (10-20 cm vastag homokos-kavics ágy) vízszintbe állítva. A tartályba ezután célszerű vizet juttatni, hogy annak súlyától megfelelően feküdjön fel az ágyazati rétegre. Amennyiben több tartályt építünk össze, akkor azokat a megfelelő csőcsatlakozásokat összekötve kapcsoljuk egymáshoz, így közlekedőedényként egységes tartályként fognak működni. Ezután lehet a tartályok fala és a gödör széle közötti részt lehetőleg homokos laza anyaggal – 50 cm-es rétegenként tömörítve – kitölteni. A kövek, törmelék felhasználását kerüljük el.

Az esővizet a tartályokba a talajszint alatt 60-80 cm mélyen kialakított csatlakozó csonkba kötött lefolyócsővel vezessük. A javasolt csőanyag a tokos kötésű műanyag KG lefolyócső DN 90-110 mm-es átmérővel, a hozzávaló idomokkal fektetve. A fektetésénél ügyeljünk az esőcsatornától a tartályig való folyamatos lejtés (esés) biztosítására. Esetünkben az 1 Műanyag aknafedél a lebúvónyílásonméterenkénti, minimálisan 1 cm-es lejtést biztosítsuk. A bekötővezeték csatlakozásánál, iránytöréseinél a szabványos csőidomokat használjuk. Hasznos lehet az ereszcsatorna csatlakozásánál, illetve a tartályok elé beszerelt tisztító idom alkalmazása, ezeken keresztül az esetleges dugulásokat könnyen megszüntethetjük.

A tartályokat 80 cm-rel föléjük magasodó, a terepszintig érő lebúvónyílásokkal, ún. dómokkal szerelik fel. Ezek a 60-80 cm átmérőjű nyílások teszik lehetővé a tartályokba való lejutást. A tetejükre megfelelő tömítéssel szerelt fedlap kerül, a végleges talajszinttel egy magasságra. A korszerű fedeleket füvesíthető kivitelben gyártják. Ha a műanyag tartályokat a kerti bejáró útba, parkolóba lehet csak elhelyezni, akkor azok fölé 15-20 cm vastag vasbeton teherviselő és elosztó lemezt kell építeni. A lebúvónyílások körül vasbeton lemezre ültetett vasbeton csatornaakna elemekből, és azokat lezáró öntöttvas fedlapból lehet a járműforgalmat elviselő módon kialakítani a talajfelszínt. Erre a célra az előre gyártott vasbeton csapadékvízgyűjtő tartályok egyébként a legmegfelelőbbek.

Műanyag víztároló lebúvónyílással Szabadon álló esővíztartályok

Ha egy átlagos családi ház alapterülete 10×10m = 100 m2, azaz a 1/2 szélességű azaz 5 m-es, 10 m hosszú tetőzet, melynek lejtése 35°, akkor egyszerű számítással, (ctg 35°= 1,428; 1,428×5,0=7,14×10,0) =71,4 m2 a fél nyeregtető felülete, az egész házé pedig ~143 m2.

Az erről a felületről évente összegyülekező csapadék = 143 m2×550 l =78.650 l, azaz 78, 65 m3. Ebből az esővízből láthatjuk el a WC-k és a mosógépek vízigényét. Ez megközelítőleg 4×20 l/nap = 80 l/nap, és 4×30 l/nap=120 l/nap, összesen 200 l/nap azaz: 6 m3/hó és 72 m3/év. Vagyis ha nincs kerti vízhasználat akkor is felhasználhatjuk a csapadékot az épület nem ivóvíz-minőségű vízigényének kielégítésére! Az ebben a házban élő 4 tagú család összes vízfogyasztása 800 l/nap; 24 m3/hó és 288 m3/év. A megtakarítás 25%-os. De ha például egy üdülő, kemping vagy benzinkút WC-blokkját látjuk el, akkor 70-80%-os megtakarítás is elérhető!

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: esővíz, vízgyűjtő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

tothtamas avatarja

tothtamas         Tartály méret

Esővíz tartály méret kiszámolásához itt találtam segítséget:

<a href="http://ipari-szigeteles.hu/esovizgyujtes/esovizgyujto-tartaly-meretezese">esővízgyűjtő tartály</a> mérethez kalkulátor.

Szezonális esővízgyűjtés

Előző évi lapszámainkban már foglalkoztunk a csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás eszközeivel, megoldási módjaival. Ezek a rendszerek egész éves működésűek, azaz a téli fagyveszélyes időszakban is...


Öntözés esővízzel

Felhasználásának egyik legegyszerűbb módja, ha növények öntözésére fordítjuk, de a háztartásban is alkalmazhatjuk jó néhány dologra. Nagyobb esőzésekkor a lehulló vízmennyiség jelentős része nem...