Kémia
Idén Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson nyertek kémiai kategóriában. A szakértők a díjat krio-elektronmikroszkópia létrehozásáért kapták meg, melynek segítségével egyszerűbbé és jobbá vált a biomolekulák képalkotása. A módszer jelentősen előmozdította a biokémia fejlődését.
A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az elektronmikroszkópokkal lehetetlen biológiai anyagokat tanulmányozni, mert az elektronsugarak elpusztítják azokat. 1990-ben viszont Henderson áttörést ért el, amikor atomi felbontásban hozott létre háromdimenziós felvételeket egy fehérjéről. Az eljárást Frank tette alkalmazhatóvá. 1975-1986 között olyan képalkotó eljárást dolgozott ki, mellyel az elektronmikroszkópok kétdimenziós képét elemezve és egyesítve háromdimenziós struktúrákat lehet készíteni. Dubochet vizet adott az elektronmikroszkóphoz. A víz folyadék halmazállapotban elpárolog az eszköz vákuumában, ettől pedig összeomlanak a biomolekulák. Az 1980-as évek elején azonban a szakértő olyan gyorsan hűtötte le a vizet, hogy az megőrizte folyékony formáját. Az anyagban biológiai mintát tárolt, amely így képes volt a légüres térben is megtartani természetes alakját.
A három felfedezés után optimalizálták az elektronmikroszkópot. Napjainkban a szakértők képesek vizualizálni a biomolekulák mozgását. Ez nem csak az élet kémiai alapjának megértése, de az új gyógyszerek fejlesztése miatt is fontos
Fizika
Ritkaságnak számít, hogy annyira aktuális eredményt díjaz a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, mint ahogy az idei fizikai Nobel-díj esetében történt. Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish ugyanis azért részesültek a kitüntetésben, mert kulcsszerepet játszottak egy olyan érzékelő megalkotásában, amely 2015 szeptemberében észlelt először tényleges jeleket. A LIGO együttműködés detektorairól van szó, amelyek két éve elsőként mértek gravitációs hullámokat, egészen új utakat nyitva meg a világegyetem vizsgálatában.
2015 szeptemberében két gigantikus detektor különös dolgot észlelt az Egyesült Államokban. A gyenge, ám pontosan kimutatható jelek azt mutatták, hogy két fekete lyuk összeolvadásának gravitációs hullámai haladtak keresztül a Földön. A jel, amely nagyon messziről, 1,3 milliárd fényév távolságból érkezett, egy olyan jelenség létét igazolta, amelyről egy évszázada vitatkoznak a fizikusok. A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein jósolta meg 1918-ban. Az általános relativitáselmélet szerint az égitestek torzítják maguk körül a téridőt, vagyis a tér idővel kiegészített, négydimenziós modelljét.
Biológia
Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young azzal a belső biológiai órával foglalkoztak, amely a nappalokhoz és éjszakákhoz való alkalmazkodásban segíti az élőlényeket. A tudósok eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a növények, állatok és emberek miként igazítják életritmusukat a bolygó keringéséhez.