Üres házak, lakások karácsonykor

2017-12-21 10:16:20 | Módosítva: 2017-12-21 10:33:30

Az autófeltörés után a másik leggyakoribb bűncselekmény a betörés. Az anyagi káron túl a legtöbb embert lelkileg is megviseli, hogy idegenek jártak az otthonában. Sokáig nem érzik biztonságosnak a lakást, sokan nem tudnak aludni, napközben nyugodtan dolgozni, a gyerekek tanulni az iskolában.


Sajnos mindenhová be lehet törni

Rendszerint a biztonsági eszközökben is megrendül a bizalom, hiszen nem védte hatásosan a házat, lakást. Való igaz, hogy nem nagyon van olyan hely, ahová ne lehetne betörni, de ne feledjük: minél több az akadály, annál hosszabb idő kell a bejutáshoz, ami miatt egyre kockázatosabb az elkövetőnek.

A tanyák és a családi házak vannak a leginkább kitéve a betörésnek, bár a belvárosban, a társasházban és a lakótelepen élők is úgy érzik, hogy az ő lakásuk van a legnagyobb veszélyben. Mindegy hol élünk, fontos, hogy a kapukat mindig zárva tartsuk, és használjunk biztonsági eszközöket. A bűnözők mindig a könnyű célpontot keresik, legnagyobb ellenségük az idő: gyors bejutás, gyors és veszélymentes menekülés, távozás, lehetőleg minél több értékes zsákmánnyal.




Az elhagyott tanyák azért védtelenek, mert a hagyományos riasztóeszközök szinte hatástalanok. A betörő is tudja, hogy néhány kilométeres körzetben nincs, aki meghallja (és komolyan is vegye) a riasztót, vagy meglássa a mozgásérzékelős lámpa fényét. Így sokkal több ideje van a rácsok, ajtók felfeszítésére, kevésbé veszélyes az evvel járó zaj is számára, hiszen nincs, aki meghallja azt.

A családi házak esetében már sokkal kevésbé lehet biztos mindebben a betörő, mert rendszerint van közvetlen szomszéd több is, akik ha nem is jelennek meg, de tudják észrevétlenül értesíteni a rendőrséget. A magas, zárt kerítésekben is kevésbé bízzunk, mert sok esetben a betörő számára éppen hogy előny a beláthatatlanság.



Az újépítésű lakóparkok és családi házas övezetek is sajnos elől szerepelnek a statisztikákban, mert többnyire fiatalok és középkorúak a lakók, akik kiszámítható időben járnak munkába, iskolába. Sokan autóval mennek el otthonról, láthatóan üres a parkoló, szinte az egész lakópark „szabad préda”.

Legjobb, ha többlépcsős védelmet építünk: mozgásérzékelős lámpák, mert a betörők nem szeretik a sok fényt, láthatóvá teszik az útvonalukat a kaputól egészen a házajtóig. Valamelyik biztonsági szolgálathoz bekötött riasztó szólaljon meg már a rács vagy ablakok felfeszítésekor. A rács után legyen egy újabb nehezen nyitható bejárató ajtó, amivel remélhetőleg nem kezd el bíbelődni a betörő a hangosan süvítő riasztó mellett a fényárban. A mozgásérzékelős lámpákat úgy helyezzük el, hogy az ajtót (esetleg ablakot) jól megvilágítsák, de ne legyen elérhető helyen, hogy ne lehessen könnyedén szétzúzni.



A riasztó ún. szabotázs kábellel legyen bekötve, mert a szabotázs kábelt elvágva meg fog szólalni, és a biztonsági szolgálathoz is elküldi a riasztást.

Hasonló óvintézkedések szükségesek a tömbházban lévő lakásokban is, illeszkedve a folyosó vagy lépcsőház adottságaihoz. A lakásajtónkat megvilágító mozgásérzékelős lámpa ilyen helyen is felszerelhető, a mindennapjainkban is jól jön majd a kulcslyuk megtalálásához, de a lépcsőház világítás lekapcsolása esetén is védelmet adhat otthonunknak egy esetleges betörési kísérlet esetén.

A rács és ajtó, kettős védelem is nehezíti a betörő dolgát, mert nem egy, hanem 2 akadályon kell átjutnia, ami idő. Azonban egy jó biztonsági ajtó önállóan is képes lehet megvédeni a lakást, de vegyük figyelemben, hogy önmagában nem elég a biztonsági zár, az ajtólapnak is erősnek kell lenni. Ez fordítva is igaz, nem elég, ha az ajtólap átjárhatatlan, a záraknak is biztonságosnak kell lenniük. És mindig be is kell zárni mindet, akkor is, ha csak 5 percre átszaladunk a szomszédhoz vagy leugrunk a boltba.


A legtöbb betörő számára a legvonzóbb célpont a magára hagyott lakás. A jól megtervezett védelmen túl erre is legyünk figyelemmel. Legveszélyesebb a nyaralások, a karácsonyi rokonlátogatások és a síelési szabadságok ideje. Amikor elutazunk otthonról, kérjük meg a szomszédokat vagy egy barátot, hogy a postaládát ürítse ki lehetőleg minden nap. A betörők az üres lakásokat és házakat keresik, ezért figyelik a postaládákat, hisz minél inkább tele van, annál biztosabb, hogy a lakás több napja üres. A családi házak esetében, ha mindenhol kint van a kuka az utcán a szemétszállítás napján, de a miénk nincs, az is arra utal, hogy nem vagyunk otthon.

Sokan, amikor elmennek otthonról, gondosan lehúzzák a redőnyöket vagy behúzzák a sötétítő függönyöket. Ezek az utcáról is jól látszanak, jelzik, hogy nem tartózkodunk a lakásban.

A közösségi oldalakra is inkább csak utólag tegyük fel utazásunk képeit, mert az ismerőseink között nem biztos, hogy mindenki tényleg a jó barátunk, lehetnek köztük olyanok, akik akár betörőként, akár tippadóként a bűnözőknek, visszaélnek az információval.

Ha lakásunkat kóddal védjük (riasztó, számkódos zár), soha ne adjuk meg a kódot senkinek, akármilyen megbízhatónak is látszik. Előfordulhat, hogy egy lakásunkban ideiglenesen dolgozó szakember maga soha nem élne vissza bizalmunkkal, de véletlenül, puszta meggondolatlanságból kikotyogja valakinek, hogy milyen érdekes, hogy a kódunk pl. egy neves esemény évszáma. Ha mégis rákényszerülünk a kód megadására a mestereknek, változtassuk meg a munkálatok idejére, majd mikor végeztek, visszaállíthatjuk ez eredeti kódot, vagy akár egy teljesen újat. A kódok rendszeres megváltoztatására akkor is szükség van, ha takarítónőt, gyerekfelügyelőt stb. alkalmazunk, vagy valaki (pl. a felnőtt gyermekünk társa), akit eddig családtagként befogadtunk, kikerül ebből a körből.


Mindenkinek fel kellene készülnie arra az eshetőségre is, ha az elővigyázatosság ellenére mégis betörnek otthonába. Attól még nem vagyunk paranoiásak, ha legfontosabb, pótolhatatlan értékeinket biztonságba helyezzük. Lakásbetörések esetén rendszerint a betörők magukkal viszik a lakásban lévő laptopot, tabletet, fényképezőgépet. Soha ne kizárólag ezeken a készülékeken tartsuk pl. fényképeinket, mert nem lesz egyetlen fotónk sem gyermekünkről, ha ellopják a laptopot, amin azokat tároljuk. Vásároljunk egy külső adattárolót, és időközönként másoljunk rá minden fontos adatot. Egy ilyen kisméretű winchestert vagy SSD-t akár páncélszekrényben is tarthatunk az ékszerek vagy készpénz között, de még jobb – főleg, ha nincs páncélszekrényünk – ha valamelyik családtagunknál tartjuk. Annak nagyon kicsi az esélye, hogy egyszerre két egymástól távollévő lakásba törjenek be. Az ilyen biztonsági mentésre egyéb okok miatt is szükség van, elromolhat a laptop vagy egy vírus is megfertőzheti számítógépünket.



Minden értéktárgyunkat persze nem tarthatunk másoknál, főleg mert oda is betörhetnek, de biztosításkötéssel enyhíthetjük a betörők által okozott kárt. Mielőtt aláírjuk a biztosítási szerződést, alaposan gondoljuk át, hogy mekkora legyen az ingóságbiztosításunk. A biztosítók a lakás négyzetmétere alapján adnak ajánlást, de akár lefelé, akár felfelé jogunk van azt módosítani. Azért a négyzetméter alapján kalkulálnak először a biztosítók, mert az összegnek a teljes megsemmisülés esetén a berendezési tárgyakat is fedeznie kell, ezt lehet korrigálni, az egyéb tárgyak értékével. Akinek sok ékszere, festménye, drága műszaki cikkei vannak, értelemszerűen magasabb összegre kell biztosítást kötnie.


Ez persze nem jelenti azt, hogy egy betörés esetén mindent mondhatunk, hogy jó magasra vigyük a biztosító által fizetendő összeget. Számlával kell igazolnunk, hogy mink volt és azt milyen összegért vásároltuk. Érdemes az értékesebb tárgyakról számlát kérni, a saját vagy a lakásban lakók nevére kiállítva.

Általában egy blokk nem tartalmazza, a megvásárolt termék nevét, gyakran csak annyi van ráírva, hogy „gyűjtő” és az ár. Akár blokkunk, akár számlánk van, ne dobjuk ki, amikor a garancia lejár a készülékről, tegyük el a jótállási jeggyel és a használati utasítással együtt, gyűjtsünk mindent egy dobozban. A doboz számlát nem fogja elvinni a betörő.

A számla megléte nem előírás, de sokkal egyszerűbb lesz a biztosítóval szót értenünk. Ha mégis van olyan értékünk a kár között, amiről nincs számla, mert pl. ajándékba kaptuk, nem árt, ha van fényképünk (ezért se tartsuk csak a laptopban a képeket). Pl. egy nyakláncról, ami a nyakunkban van a fotón, általában elfogadja igazolásnak a biztosító.

Még példaként: sok lakásban van minden szobában tv, de ha nincs mindegyikről számla, jól jöhet egy fotó a szobákról, amin látszik, hogy más és más tv van a szobákban, főleg ha esetleg a helyszíni szemlén látszik az üres falikonzol. De olyan eset is van, amikor kissé életszerűtlennek veheti a biztosító, hogy a kerékpárt a lakásbetörő vitte magával, míg a tárolóba nem törtek be. De ha egy fotóval bizonyítjuk, hogy kamasz gyerekünk ágya felett ott volt a falitartón az ellopott kerékpár (és szintén a helyszíni szemlén látszik az üres falikonzol), már jobb esélyünk lesz annak megtérítésre is. Végtelen hosszan lehetne a példákat sorolni, mindenkinek saját otthonát és értéktárgyait kell igazolhatóvá tenni, akár évekkel a megvásárlás után, gondoljuk át alaposan. De ne feledjük, a biztosítótársaságok kárszakértői okos emberek, nem állhatunk elő képtelen igényekkel sem.

Ha betörést tapasztal hazaérve, először győződjön meg arról, hogy a betörő már nincs a lakásban, házban, mert kiszámíthatatlan egy rajtakapott bűnöző. Nem javasolt szembeszegülni, saját testi épségünk sokkal fontosabb, mint értéktárgyaink. Mielőbb kérjünk segítséget, hívjuk a 112-es segélykérő központot vagy a 107-es telefonszámon a rendőrséget.


Amíg várakozunk a rendőrökre, ne nyúljunk semmihez. A helyszíni szemle és a jegyzőkönyv felvétele alkalmával írjuk össze, hogy mi tűnt el a lakásból, készítsünk magunk is fotókat. Ilyenkor jól jöhet, ha van „Házileltár”-unk, amit folyamatosan vezettünk az évek során az értékesebb tárgyainkról készült fotókkal együtt. A rendőrségi jegyzőkönyvvel pedig mihamarabb keressük meg a biztosítót, kárigényünk bejelentésével.

Szimulátorok



Különböző szimulátorokkal azt a látszatot kelthetjük, hogy otthon tartózkodunk, pl. tv fényét utánzó szimulátor, beszélgetés hangot imitáló szimulátor vagy kutyaugatást szimuláló készülékekkel is sikeresen védekezhetünk.

IP kamera kül- vagy beltérre




Az IP kamerák interneten keresztül továbbítják a kamera képét, és a különböző programokkal riasztást is kaphatunk akár a telefonunkra is, ha illetéktelenek járkálnak telkünkön vagy lakásunkban. A jobb minőségű kültéri kamerák sötétben is tökéletes képet képesek készíteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
http://ezermester.hu/cikk-8185/ures_hazak__lakasok_karacsonykor