Porvédők bútorrésekbe

2018-01-21 09:18:32 | Módosítva: 2018-01-21 09:25:11

Otthonunkban a berendezési tárgyak egy része nehezen mozgatható. A kisebbeket könnyebb a heti takarításkor elhúzni a helyükről, ezekkel nincs is baj; a hátoldaluk és a mögöttük levő falrész egy hosszúszőrű kefével vagy akár a porszívóval könnyen mentesíthető a portól és egyéb szennyeződésektől. Ám a nehezen mozgatható szerények, elemekből összeállított szekrénysoroknál ez szinte lehetetlen feladat. E tárgyakat többnyire nem is lehet a parketta szegélylécek miatt szorosan a fal mellé állítani. A rések melegágyai a fokozott porosodásnak és a különféle bogarak, pókok megtelepedésének. Ám némi ötletességgel lehet védekezni az ilyen porfészkek kialakulása ellen.


Több lehetőség is van

A porgyűjtő résekben felgyűlt szennyeződéseket szinte csak festéskor lehet alaposan letisztítani, a porosodás azonban a bútorok melletti rések lezárásával megelőzhető. E célra a különféle szilikon idomok alkalmasak, bár ez a rések szélességi méretétől is függ. Az ilyen réseket előbb fel kell „térképezni” a helyük és méretük alapján. Ennek alapján lehet majd eldönteni, hogy e porgyűjtő helyeket, milyen anyagokkal lehet szinte teljesen lezárni. A helyük alapján feloszthatók a felső szekrények és a fal közötti, és a szekrények oldalai mellett levő oldalsó résekre.

A felső réseknél viszonylag könnyű a helyzet, mert ezek szem magasságból többnyire nem láthatók, ezért – egyszerű megoldásként – akár a felső hézagok a rés méretéhez igazodva széles krepp ragasztószalaggal is könnyen lezárhatók. Ez egyszerű és olcsó megoldás. Az alkalmazható szalag szélességét úgy határozzuk meg, hogy a szekrény fedőlapjára - a rés szélességét is hozzáadva – legalább 30-40 mm-t ráfedjen, a falra pedig legalább 10 mm-nyire legyen felragasztható. Először a szekrény tetejére kell a szalagot felragasztani, majd fokozatosan a rés felé haladva a falra ragasztható a szalag szabad széle. A 75 mm széles szalag erre nagyon alkalmas, mert így akár 40 mm széles rések is könnyen lefedhetők. Előnye, hogy könnyen cserélhető, sérülés esetén pedig a szakadások ki is foltozhatók, és a szalagok könnyen el is távolíthatók.


Időt állóbbak – és drágábbak is – a szilikon szalagos tömítések. Ezekkel a 40 mm széles rések is lezárhatók. A 2-3 mm falvastagságú, és nagy, legalább 40 mm átmérőjű szilikon csövek alkalmasak leginkább erre a feladatra, mert nagy körátmérőjük, és rugalmasságuk miatt könnyen a felső résekbe nyomhatók. Hátrányuk, hogy kissé ellipszis formájú lesz az alakjuk, és a résbe nyomásuk után a felületük domború marad. Akár több szekrény mögötti hézag folytonos lezárására is alkalmasak. Használhatók még a felső rések lezárására habosított szilikonból készült ún. téglány, 20-40 mm szélességű és 10 mm vastag szalagok is, amelyek akár szintbe is hozhatók a szekrény tetők síkjával. Habosított anyagszerkezetük miatt ugyanis a szélességük 3-5 mm-nyire összenyomható, és az idomok a résekbe szoríthatók. Ezek az idomok még a kissé változó szélességű résekbe is könnyen benyomkodhatók, bár a felületük így kissé domború lesz. Ez az idom az oldalfalak melletti rések lezárására is használható. A résnél nagyobb méretű „D”, „U” vagy egyéb keresztmetszetű idomok is alkalmasak lehetnek e célra.

A szekrények oldala melletti hézagok lezárása már közel sem ilyen egyszerű. E célra is használhatók a hosszméretre vágott, és a káva, vagy a kávákra csukódó ajtók élétől 2-4 cm-rel beljebb nyomot, és így szinte már alig látható csőidomok, vagy megfelelően túlméretes „D” profilú réstömítők is. Jól zárnak, mivel rugalmas anyaguk kitöltik a szekrény oldala és a fal közötti, változó méretű réseket is. A különféle szilikon idomokat a láthatóságuk miatt a szekrény hátfalánál legalább 20 mm-rel beljebb kell nyomni. Ha pedig a résekbe nyomkodott tömítés színe még így is zavaró lenne, akkor érdemes fekete színű anyagból készült szilikon zsinórt, szivacsos téglányt vagy egyéb méretes idomot választani, ami kevésbé szembeötlő. A szilikon szalagok és méretesebb profil idomok piros, fehér sárga, zöld és kék anyagból is készülnek, a tömítés kiválasztásakor mindig a szekrény színéhez igazodva, a tömítés láthatósága alapján érdemes dönteni.


A bútorok és az oldalfalak közötti rések lezárásához használhatók más profilú szilikon tömítések is, mint pl. a H- vagy E-profilú tömítő idomok is, amelyek szorosan a résekbe nyomkodhatók. Ezeket is a szekrény élénél mélyebbre kell nyomni. A lényeg az, hogy a réstakaró idomok minél kevésbé legyenek láthatók a frontfelület felől.

A szekrénytestek között kialakuló kisméretű függőleges réseket többnyire a padló, vagy az egyes elemek nem szoros egymásmellé illesztése okozza. Ezek egy része a lábkávák és a padló közé illesztett alátétekkel kiegyenlíthető. Így a különálló, de egymás melletti szekrények már szorosan egymás mellé állíthatók. A rések így csak 1-1,5 mm szélesek lesznek, ami a front felől nézve nem túl zavaró, és a porosodás veszélye is csekély. A tetőn levő hézagokat pedig ilyen esetekben egy szélesebb krepp ragasztószalaggal könnyű lezárni. Ha a fal mellett, annak ferdesége miatt alakulnak ki hézagok, akkor ezek a nagyobb méretű „E” vagy „U” szilikon profilok résbe nyomásával szüntethetők meg. Eléggé elasztikusak ahhoz, hogy a változó szélességű hézagokat oldalról lezárják, ám ezeket is a szekrények élénél mélyebbre kell nyomni.

Az oldalsó fal és a szekrények között látható rések lezárása igényesebb módon is lehetséges. Az ilyen megoldásokhoz az MDF és egyéb anyagú, fautánzatú melamin fóliával borított pipa- vagy lapos lécek használhatók, ha a réshez megfelelő vagy ahhoz közeli a szélességi méretük. A lécek általában 20-45 mm szélesek, és 280 cm hosszú szálakban kaphatók. A fal és a szekrények közötti kis színeltérések ellenére sem túl zavaróak az ilyen réstakaró „kávapótlások”. Rögzítésük azonban elég körülményes, mert a hátoldalukra megfelelő méretű falécet vagy szilikon idomokat kell ragasztani, ami a résbe szorítva megtartja a műanyag pipa- vagy akár a sima, lapos szegőlécből leszabott réstakaró idomot. A rögzítő betétekhez a gyalult fenyőlécek is megfelelnek, ha szorosan a résbe nyomhatók és jól rögzítik a takarólécet. Ezekből elegendő a takarólécekre 50-70 mm távolságban felragasztott, 100 mm-es darab is, azonban csak olyan szekrények mellett érdemes alkalmazni, ahol nagyon zavaró lenne a mélyen a hézagokba nyomott szilikonos tömítések valamelyike.

E megoldások valamelyikével megelőzhetők a szekrények mögötti helyek porosodása, ami kihat az egész lakás tisztaságára, és a nem kívánatos bogarak megtelepedését hátráltatja.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Energiatakarékosság

Nyaranta egyre többször hallani túlterhelt elektromos rendszerekről, amik nem képesek lépést tartani a sok ezer klímaberendezés miatt megugrott energiaigénnyel. Néhány egyszerű megoldással és némi...


Energiatakarékos háztartás

Az energiatakarékosság nem egyszerűen spórolás, hanem egy szemlélet: hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat a leghatékonyabban felhasználni. Apró, sokszor kézenfekvő "trükkökkel" nem...