Párásítás por nélkül

2018-02-19 17:16:54 | Módosítva: 2018-02-19 17:28:59

A fűtési idényben két probléma ellen harcolunk a lakásban, amikor túl nedves a levegő, és amikor túl száraz. Persze a kettő nem egy helyen és egy időben jelenik meg. Egyesek a levegő szárításáért, a dohosodás, a penészesedés ellen küzdenek, és keresik a megfelelő nedvességszigetelést, párátlanító berendezést, esetleg a gombásodás ellen ható szereket. Míg mások – elsősorban a távfűtéses lakásban lakók – azt tapasztalják, hogy egyre rosszabbul alszanak, nehezen fújják az orrukat, könnyen felreped az ajkuk. Ha van eszközük megmérni a relatív páratartalmat, akkor sokszor 30% körül találják vagy még az alatt is, ami zavaróan elmarad az optimális 50%-tól.


Vízforralótól az ultrahangos párásítóig

Legegyszerűbben és legolcsóbban az ultrahangos párásítóval kompenzálhatjuk az alacsony páratartalmat. Vannak ugyan egészen olcsó lehetőségek, pl. a mosás, teregetés, tusolás, főzés – tehát hétköznapjaink tevékenységei, ezeket azonban soha nem fogjuk művelni pusztán azért, mert száraz a levegő. Aztán vannak a melegpárásító készülékek, amik leegyszerűsítve vizet forralnak. Ezek nagyon hatékonyak és egészségesek is, de üzemeltetésük olcsónak nem mondható, akár fazékban forraljuk a vizet, akár elektromos melegpárásítóval tesszük ugyanezt.

Az ultrahangos hidegpárásítók vételéra elfogadható és elektromos fogyasztásuk is viszonylag alacsony, üzemeltetésük tehát olcsó. Az ultrahangos porlasztó membránnal a készülékek egészen mikroszkopikus cseppekre porlasztják a vizet, és ködfelhőt fújnak ki. Ez az eljárás magas frekvencián, gyors rezgéssel alakítja át a vizet apró vízcseppeké. A készülék alján lévő kis kvarc tányér másodpercenkénti akár 1,6 millió rezgéssel működik. A köddé alakított folyadék egy csendes ventillátor segítségével távozik a helységbe, ahol elpárolog.


Ennek is vannak azonban árnyoldalai. Ha a készülék a vizet nem porlasztja el elég apró cseppekre, akkor azok könnyen visszahullhatnak és nedvességet képezhetnek a készülék környezetében. A folyamatosan nedvessé váló padló, a bútorok emiatt károsodhatnak. A párásítás intenzitása (a kifújás erőssége) a legtöbb ultrahangos készüléken szabályozható. A finomabban porlasztó készülékeknél a páralecsapódás jelensége már egyáltalán nem jelentkezik, de jön helyette egy másik probléma, a folyamatos porszórás.

Magyarországon az ivóvíz keménysége, ásványi anyag tartalma jellemzően magas. Maga a porlasztó egység mindent kiporlaszt, ami a vízben van, így a páraszemcsék kiszállítják a kalcium karbonátot is. A finom pára pillanatok alatt elpárolog, a szintén finom vízkő pedig lerakódik a padlóra, a bútorokra a függönyökre és mindenre. Egy idő után enyhén tapadósnak, ragadósnak érzünk mindent, ha nem is látjuk közvetlenül a finom port. Üvegfelületeken viszont nagyon is jól látjuk!


Ezért szükséges a víz kezelése, lágyítása. A legtöbb ultrahangos készülékben van vízlágyító patron, ami a vízben oldott ásványi anyagokat kiszűri. Ha nem használjuk a vízlágyító patront, vagy nincs is, akkor a készülék kiporlasztja a vízben oldott ásványi anyagokat, ezek a készülékek így csak kifejezetten lágy vízhez ajánlottak. Vízlágyító patron nélküli használathoz a gyártók időnként desztillált vizet ajánlanak, az orvosok azonban nem. Ez ugyanis nem csak állandó plusz költséget jelent, hanem azt is, hogy a desztillált vízben könnyebben megtelepedhetnek a különböző mikrobák, mint a klórozott csapvízben, és ez hozzájárulhat a téli betegségek átadásához.

Légmosók

A levegőmosó berendezések olyan speciális párásítók, amelyek működési elvükből adódóan meg is tudják tisztítani a helyiség levegőjét a szálló portól, pollentől, fizikai szennyeződésektől. A légnedvesítést különböző, jellemzően műanyag tárcsák végzik, melyek feleslegessé teszik a különböző cserélendő tartozékok használatát. Lassan forgó nedves tárcsák között szívja át a szoba levegőjét. Ezekről a nedves tárcsákról a víz elpárolog, a vízkő viszont a tárcsákon marad. Mivel a műanyag tárcsák nem szívják magukba a vízkövet ezért az egyszerűen lemosható róluk.

Típustól függően a légmosó lehet önszabályozó, a mi azt jelenti, hogy minél szárazabb a levegő, annál több víz párolog el a készülékből. A páratartalom emelkedésével egyre nedvesebb levegőt szív át a tárcsák között, amelyekről egyre kevesebb víz tud elpárologni, így automatikusan az ideális 50-60%-os szinten tartja a relatív páratartalmat. Tartalmazhat beépített higrosztátot is, aminek a segítségével mi tudjuk beállítani a páratartalmat, és ha a légmosó készülék elérte a szükséges szintet, akkor kikapcsol, majd ha elmozdul a beállított szintről, akkor visszakapcsol.


A légtisztító párásítók végeredményként nem vízpárát, hanem szinte párában feldúsult tiszta levegőt fújnak ki. A párásítóban alkalmazott nanotechnológia természetes párologtató folyamatot hoz létre. A maradék vízmolekulák olyan kicsik, hogy sokkal kevesebb baktériumot képesek szállítani, mint az ultrahangos párásítók.

Az ilyen párásító azt is megakadályozza, hogy a vízben oldott ásványi anyagok, főként kalcium és magnézium a vízcseppekkel a levegőbe kerüljenek. A rendkívül finom páraszemcsék nagyon kicsik ahhoz, hogy az ásványi anyagokat szállítsák – ezek okozzák a fentebb említett finom port –, így az ásványi anyagok a víztartályban maradnak, ahonnan könnyű eltávolítani őket. Alkalmanként a tartályban lévő szűrőt ki kell mosni, de ez nem egy bonyolult, vagy hosszadalmas művelet. A nagyon finom vízpára pedig tovább lebeg a levegőben, és semmiféle nedvesedést nem okoz a berendezési tárgyakon. Az ilyen légtisztító-párásító készülék méri a helyiség páratartalmát is, és beállítható, hogy mekkora relatív páratartalmat tartson automatikusan.




Mivel az ultrahang technológia mindent kiporlaszt, ami a vízben van, fontos a készülék rendszeres karbantartása. Ajánlott naponta kiönteni a megmaradt vizet, és friss vízzel feltölteni az ultrahangos párásító berendezést. Ha fennáll a vízkövesedés, akkor célszerű 20%-os ecet és víz oldatával, vagy citromsav és víz keverékével kitisztítani a készüléket. A vegyszeres tisztítás nem ajánlott, mivel a készülék mindent kiporlaszt – a visszamaradt vegyszert is – a párásítás során, amit belélegezve kockáztatjuk egészségünket. Minél keményebb a víz otthonunkban, annál gyakrabban kell karbantartani az ultrahangos párásító készülékeket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Zuhanyozzunk a szabadban

A nyári forróságban mindenki vágyik egy kis frissítő felüdülésre, ugyanakkor sokunknak a munka mellett nincs ideje strandra, vagy víz mellé járni, pláne nincs lehetősége saját medence felállítására...


Párásítás a téli hónapokban

A száraz levegő a téli időszak kellemetlen velejárója. Éjszaka bedugul az orrunk, kiszárad a szánk, emiatt fogékonyabbak leszünk a betegségekre. A gyakori teregetés és a sok növény javíthat a...