Belső falfelületek javítása

2018-03-05 08:37:26 | Módosítva: 2018-03-05 08:44:04

Lakásunk falai elég érzékenyek a különféle szennyeződésekre, a használatból adódó vakolat leverődésekre, repedésekre, vízbeázások okozta foltosodásra. Ha ezek nagyon szembetűnőek, akkor érdemes egy kis időt fordítani a kijavításukra, így elodázható a helyiség teljes kifestésének az ideje, feltéve, ha erre nem lenne már amúgy is szükség. A javítások nem mindig tüntethetők el teljesen nyomtalanul, de a hibák láthatósága jelentősen csökkenthető.


A falak felületi sérüléseinél a koszos elhúzások, fűtőtest feletti porosodás vagy a kisebb és már felesleges lyukak eltüntetése a legegyszerűbb. A koszos falfelületet először a felületi portól alaposan le kell kefélni. A festék pórusaiba rakódott szennyeződés nyoma ezzel nem tüntethető el, viszont sokkal könnyebb egy nedves, mosószeres szivaccsal fokozatosan feloldani a felkenődött szennyeződést. Fehér falaknál ez egyszerűbb, mint a színeseknél, mert ezeken a nedvesen lemosott szennyeződés világos foltot fog hagyni, ami kiszáradása után már alig észrevehető.

A mosható, és dörzsálló festésű falakon a letisztított rész meg fog látszani, de száradás után a kivilágosodott foltot már át lehet kenni hígított javítófestékkel. Érdemes festéskor egy kis üvegben - légmentesen lezárva – ilyen esetekre kis mennyiséget tárolni – a használt színű falfestékből. Ha túl nagy a színeltérés, akkor meg lehet próbálni a javítás széleit még alig nedves szivaccsal összemosni, amivel csökkenthető a színkülönbség mértéke. A régebbi színes falak ugyanis idővel fakulnak, a javítófesték pedig még „frissnek” mondható. Az összemosással ez a különbség tompítható, és így már kevésbé lesz szembetűnő. A képek kerete mentén kialakuló poros szegélyek is nedves mosással távolíthatók el.


A falakat elcsúfító kis szeghelyek, leverődések is sikerrel tüntethetők el. Ilyen esetekben a hiba helyén kissé nedvesítsük be a foltot, majd a felület nagyságától és a sérülés mélységétől függően – ez lehet akár tenyérnyi felületű és több cm mély is – glettel, vagy akár kissé hígabb gipsszel, spatulyával fokozatosan feltöltve hozzuk szintbe az eredeti fal síkjával. A hiba eltüntetéséhez akár több rétegben is felkenhető a javító anyag. A feltöltő anyag kiszáradása után finom csiszolással szüntethetők meg a kisebb felületi egyenetlenségek. Ehhez a csiszoló tuskóra feszített 180-as szemnagyságú papírral-, vagy vászonnal – csak lágyan a javított részre nyomva – koptassuk szintbe a javított felületet. Ilyenkor a széleket is kissé simítsuk át.



Portalanítás után következhet a javítófestékkel történő alapozás, majd a második, már jól fedő festékréteg felhordása. Lehetőleg az eredeti festőszerszámot használjuk, hogy a felület struktúrája közel azonos legyen az eredeti faléval. Ha nagy a tónuskülönbség, alig nedves szivaccsal áttörölve mossuk össze a fal széleivel. A kisebb lyukakat az üregükbe nyomkodott gipsszel töltsük fel, majd nedves spatulyával lehúzva távolítsuk el a felesleges töltőanyagot. Ha száradás után még szükséges, a kis mélyedéseket újabb vékony gletteléssel, szintbe csiszolással tüntethetjük el, majd jöhet a festék felkenése.



A gipszkarton falak felülete is elég sérülékeny, különösen a helyiség átrendezésekor keletkezhetnek éles sarkok okozta benyomódások. A fedőkarton ilyenkor ki is szakadhat, és a gipszmag is megsérülhet. A kisebb sérülések kijavításánál előbb a karton felszakadt rétegét kell óvatosan visszacsiszolni, majd a mélyedést gipsszel feltöltve és szintbe simítva szinte nyom nélkül eltüntethetők a hibák. A nagyobb hibáknál érdemes egy körülhatárolt darabot kivágni a gipszkartonból, és új darabbal pótolni. Utána természetesen jöhet a glettelés, csiszolás. Ha a fal színes falfestékkel van bevonva, akkor keskeny ecsettel átfestve szinte észrevehetetlen lesz a javítás helye.


A falon keletkezett repedések sem nyújtanak kellemes látványt, különösen, ha ezek elég szélesek. Általában az épület mozgása, vagy rosszabb esetben a vakolat falazattól való elválása okozhatja az ilyet. Ha nagyon vékony a repedés, azt valószínűleg az épület statikai mozgása okozza, ám nem árt ilyenkor is végig kopogtatni a vakolatot. Ha kongó hangot ad, az a vakolat leválására utal, és a későbbi általános festéskor a meglazult részt le kell verni, majd újra vakolva lehet megszüntetni a hibát.

Átmeneti megoldásként most csak annyit lehet tenni, hogy spatulya élével kissé kiszélesítjük a hézagot, majd benedvesítés után glettel vagy gipsszel szintbe simítjuk. Ezt azonban érdemes meggondolni, mert a vakolási hibákat precízen a festés során szükséges gletteléssel, és az abba bedolgozott üvegszálas szalagokkal megerősítve lehet megszüntetni. A vékony, hosszú vakolat repedések eltüntetésével nem érdemes kínlódni, mert a javítás jobban fog látszani, mint maga a vakolat hiba. Ezek kijavítását inkább hagyjuk a helyiség következő teljes kifestésének idejére.

Sajnos néha előfordul

Csőrepedés miatt átázik a fal, és kiszáradás után foltos marad a beázott falrész. A foltok eltüntetése a felület nagyságától függ. Ha ez túl nagy, az egész falfelület újra festése a megoldás, mert ezzel megoldható, hogy a beázott rész foltmentes legyen. A kisebb beázási foltok eltüntetésével azonban lehet kísérletezni. Először a fellazult festékréteget kell levakarni. Az ázott falrész teljesen kiszáradását többnapos szellőztetéssel lehet elérni, vagy hajszárítóval lehet gyorsítani. A sérült részt ezt követően vékonyan glettel kell szintbe hozni, majd csiszolás, alapozó festék felkenése után lehet a megfelelő színű javítófestékkel lekenni vagy hengerelni. Ha szükséges, a szélek nedves szivaccsal történő összemosásával lehet a javítás kontúrját és felületétnek élénkebb színét tompítani.


Télen gyakrabban fordulnak elő a rosszul szellőzött sarkokban, vagy az ablakok melletti falrészeken penészes foltok. Ez nemcsak egészségtelen, de csúnya is. A gyakoribb szellőzéssel sem tűnnek el könnyen. A foltos falfelületeket szódabikarbónás kezeléssel lehet megkísérelni eltűntetni. Egy egység porhoz kevert vízzel készült pasztával kenjük be a penészfoltos területet, majd hagyjuk a falra száradni. Ezt követően erős kefével távolítsuk el a falról, ami lejön a pasztából. A foltok remélhetőleg eltűnnek, ha pedig nem, akkor ismételjük meg a „kezelést”. Amint azt összes folt eltűnt, utókezelő szerként 2 dl vízhez keverjünk 1-2 kanál szódabikarbónát, majd az oldatot szóró-flakonba töltve vékonyan fújjuk át az előbb kezelt felületet. Az oldat száradás után vékony védőréteget képez, ami megakadályozza, hogy a penész újból megtelepedjen a falon.

A penész ellen 20%-os ecettel is lehet védekezni. Előtte erős sörtéjű kefével igyekezzünk megtisztítani a falat, majd az ecetet szóró-flakonba töltve permetezzük be a gombával fertőzött részeket. Néhány óráig szellőzéssel segítsük elő a szer hatását, majd utána az ecettel kezelt felületet öblítsük le vizes permettel. Az ecet ugyan megöli a penészgombát, de a foltokat nem tünteti el, ezért ha nagyon látható helyen van a gombafoltos falrész, akkor javító falfestékkel érdemes átkenni, amit majd egy tavaszi festéssel tökéletesen el lehet tüntetni. Alapozásnál azért érdemes gombásodást gátló alapozófestékkel bevonni ezeket a falrészeket a teljes színre festés előtt.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8250/Belso_falfeluletek_javitasa