Konyhai elszívó oldalfalba

2018-04-03 13:54:56 | Módosítva: 2018-04-04 09:52:42

Egy korábbi cikkünkben  írtunk arról, hogyan lehet nagy átmérőjű furatot készíttetni beton-, illetve tégla falba. A cikkünkben leírt betonpanel fúrás nem öncélúan történt. A cél egy oldalfali konyhai elszívó beépítése volt, melyhez a helyi adottságok miatt ez a megoldás jobbnak látszott, mint egy szokványos – tűzhely fölé szerelt – elszívó beépítése. A munkának a szakipari része – a 110 mm átmérőjű furat – szakképzett profik segítségével elkészült. Valóban még portörlésre is alig volt szükség, csempe sem sérült, így a „munkaterület” készen állt a folyatáshoz.


A szokvány, falba építhető fürdőszobai vagy konyhai ventilátorok 100, 125 vagy 150 mm-es átmérőre készülnek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen belső átmérőjű béléscsőbe (PVC csőbe) pontosan illeszkednek. Ha a béléscső belső átmérőjéhez hozzáadjuk a falvastagságot és azt a kis tűrést is, ami a cső falba illesztéséhez szükséges, akkor a fal furatának kb. 10 mm-rel nagyobbnak kell lenni, mint a kiszemelt ventilátor névleges mérete. Esetünkben a legkisebb – 100-as – ventilátorhoz 110 mm átmérőjű furat készült a falba.

A panelfal teljes vastagsága – a külső és belső beton + a köztes hőszigetelés – 38 cm, ilyen hosszúságúra kell lefűrészelni a béléscsövet, ami ezek után lazán betolható a fal furatába. Ennek lepróbálása után a csövet visszahúztuk és „megszereltük”. A cső külső végébe egy 100-as, ún. gravitációs zsalus szellőzőrács került. Ennek előnye, hogy a lamellái használaton kívül – ha nem is légmentesen – lezáródnak, és gátolják a téli hideg befújását. Ezt a szellőzőrácsot PVC ragasztóval beragasztottuk. A cső palástfelületére 3 csík gumi öntapadós tömítőgumit ragasztottunk, ami a légmentes tömítést szolgálja. A cső belső végére kerül az elszívó ventilátor, értelemszerűen ez nincs beragasztva, mert akkor nem tudnánk a falba szerelni. Az áram bekötését előre elvégeztük, de a „próbapadon” csak kicsit van a béléscsőbe illesztve.




Ha csak konyhai szagelszívás a cél, akkor elegendő egy sima ventilátor felhasználása, amin semmiféle automatizmus nincs. Ha az elszívónak páramentesítő feladatot is szánunk – mert pl. azt mérjük, hogy a belső páratartalom rendszeresen túlságosan magas a lakásban, akkor érdemes párakapcsolóval egybeépített elszívó motort alkalmaznunk. Nem sokkal drágább. Kaphatók időkapcsolós motorok is, és olyan is, amiben pára- és időkapcsoló egyaránt van. Ezekkel már a szabályozott szellőztetés különböző szintjei is megvalósíthatók. A ventilátor dizájnja pedig szabadon választott; képünkön éppen egy aranyszínű előlapos változat látszik.


Az utolsó szerelés már gyorsan megy. A béléscsövet – a beleragasztott szellőzőráccsal – kívülről átdugtuk a falfuraton, majd belülről beletoltuk az elszívó motort. Ez elég szorosan illeszkedik a csőbe, így külön ragasztásra nincs szükség. A ventilátor egy külső kapcsolón keresztül kapja az áramot.



Amikor nem ajánljuk

Mindenféle elszívó beépítésekor gondolnunk kell arra, hogy nincs-e a lakásban nyílt égésterű fűtőberendezés vagy vízmelegítő? Ezek a régi készülékek ugyanis a lakótérből szívják a levegőt, majd égéstermékük a kéményhuzattal távozik a kéményen keresztül. Ha azonban az elszívót ilyen fűtőkészülék mellett üzemeltetjük, akkor megfordulhat az áramlás iránya a kéményben, és elszívónk visszaszívhatja a lakásba az égésterméket. Nyílt égésterű fűtőberendezés mellett tehát kürtőbe kötött elszívót egyáltalán nem szabad felszerelni, csak belső keringtetésű, szűrős megoldásút.

Mekkora legyen a teljesítmény?

A falba fúrt lyukba számtalan márkájú és típusú ventilátort beépíthetünk, de a gyakorlatban sajnos nincs nagy választási lehetőségünk. Mostani célunknak a minél nagyobb elektromos teljesítményű és főként minél nagyobb légszállítású fürdőszobai ventilátorok felelnek meg. Ezek cső formájúak, nincsen rajtuk kiálló rész, tehát a fal furatába bedughatók.

A fürdőszobai ventilátorok teljesítménye azonban elég szerény; nagyságrendileg 5 W és 20 W körül mozog a felvett elektromos teljesítmény, és 80-tól max. 200 m3/óra légszállításra számíthatunk. Általánosságban elmondható, hogy a korábbiakban említett 100, 125 és 150 mm-es átmérők között a nagyobb átmérőhöz tud nagyobb légszállítási teljesítmény tartozni. A 200 m3/óra érték a 150 mm átmérőjű ventilátorokkal érhető el.

A felvett teljesítmény és a légszállítás között nincs egyértelmű összefüggés, a különböző típusoknál nagy eltéréseket tapasztalunk. Konyhai célokra elsősorban a légszállítási adatra figyeljünk, azt maximalizáljuk, és kevésbé érdekes számunkra a csendes üzemmód, de még a különböző automatikák sem. Egy WC-be, fürdőszobába beépített ventilátornál jól jöhet az időrelés, mozgásérzékelős, páraérzékelős, fényérzékelős automatakapcsoló, a konyhában ezek feleslegesek. Itt a fő szempont a teljesítmény. A csendes üzemmód akkor válhat szemponttá, ha a konyhai szagelszívás mellett folyamatos szellőztetés, páraelszívás funkciót is rá kívánunk bízni a ventilátorra. Ekkor már a különböző kapcsoló automatikáknak is szerepe lehet.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Penész a lakásban

A penész egy gomba, aminek a spórája mindenhol jelen van. Ha talál olyan helyet ahol szerves anyagra telepedve folyamatosan nedvességhez tud jutni, akkor megtelepszik, elszaporodik és telepeket...


Otthonunk okosítása

Nem kell feltétlenül komplett rendszerre gondolni, amikor okoslakás-ról hallunk. Számtalan egyszerű eszközt lehet kapni, amivel kényelmesebbé tehetjük mindennapjainkat, különösebb átalakítás...