Konyhabútorok felújítása

2018-04-03 14:35:17 | Módosítva: 2018-04-03 14:40:05

A régebbi konyhabútorok bizonyos értelemben mára már kissé korszerűtleneknek mondhatók. Viszont az új berendezés egy kisebb vagyonba is kerülhet, érthető tehát, hogy a régiek tulajdonosai kisebb kiadással járó felújítási ötleteket keresnek. A felújításnál sok mindennek megváltozhat a helye, ráadásul a méretek is számos problémát vetnek fel egy új berendezés elhelyezésekor. Ezért érthető az ún. részleges felújítás, bár esetenként ez sem lesz olcsó, de talán kisebb felfordulással is megoldható a régi bútor „új ruhába” öltöztetése.


Vegyük szemügyre a bútordarabok állapotát

Minden konyhabútor szekrény-testekből, azaz korpuszból, annak hátuljára erősített hátlapból, és a bútor frontját alkotó ajtókból, fiókelőlapokból áll. Ha a korpuszok felületén nincsenek karcok, kitörések, vagy más eltávolíthatatlan sérülések, amik szembeötlők lennének a felújítás után, akkor érdemes a bútordarabok felújításával foglalkozni. Ezután a frontlapokat kell alaposabban átvizsgálni, mert durva felületi hibáik szinte biztos, hogy szükségessé teszik a cseréjüket.

Ha a konyhabútor front felületei csak kissé divatmúltak, de sértetlenek, és csak túl megszokottak, akkor nem kell feltétlenül ezeket újakra cserélni. Egy korszerűbb bútorfogantyú készlet is sokat dobhat az összképükön. Arra azonban ügyelni kell, hogy a felerősítő csavarjaiknak a régivel azonosnak, vagy ahhoz közelinek kell lenniük, hogy a cseréjük ne legyen észrevehető. A kis eltérések még nem jelentenek akadályt, ha a talprészük a csavarlyukakat elfedi. A fogantyúk választéka ugyan bőséges, ám a felfogásuk távolsága szűkíti a választást.




A különböző barkácsboltokban, bútor felszerelési üzletekben beszerezhető öntapadó díszlécek felerősítésével is érdekesebbé tehetők a frontfelületek, ha kreatívan és egységesen kerülnek az előzőleg alaposan letisztított ajtó- és fióklapokra, pl. a fiókfogantyúk vonalához illesztve. Ilyen esetekben mindig az egységes összhatás legyen a főszempont. A díszlécek lehetnek függőlegesek és vízszintesek is, aszerint, hogy melyik az előnyösebb a bútor külleme szempontjából. Ezek egyszerűen és gyorsan kivitelezhető megoldások, viszonylag csekélynek mondható ráfordítással.


Ha csak néhány frontfelület színének megváltoztatása a cél, akkor ki lehet próbálni az öntapadó DC fix bútorfóliákat is. Ezek erős és karcoknak ellenálló anyagok, amelyekkel valóban gyors eredményt lehet elérni. A szélességük 70 cm, és az esetleges mintázatuk a tekercs hosszában fut végig. Kritikus tulajdonságuk a szélek, sarkok használat közbeni felválása. Ezt az éleken áthajtott túlfedésekkel lehet megelőzni. Az esetleges túlhajtásoknak legalább 5 mm széleseknek kell lenniük és vonalzó mellett éles késsel vágható a szélük egyenesre. A nagyobb felületű ajtótáblákra történő felragasztáskor mindig középről a szélek felé és buborékmentesen kell előbb lágyan majd erősen a felületre simítani. Az eredmény nagyon mutatós is lehet, különösen, ha elég kontrasztos színek kerülnek a bútorra. Ráadásul melegítéssel könnyen eltávolíthatók, és a frontfelületek újra átvonhatók az újabb elképzelésnek megfelelő színkombinációjúra. Konyhabútorok teljes frontfelületeinek bevonására azonban nem túl ideálisak.

A régebbi, múltat idéző kivitelű konyhabútorok esetében a festés is lehetséges. Természetesen ehhez – igény szerint – némi felületi csiszolás is szükséges, ám eredményeként a bútor teljesen újszerű külsőbe „öltöztethető”. E célra a Pentart Dekor Paint vizes bázisú festéke talán a legalkalmasabb. Ez a festék gyorsan szárad, jól terül, és kiváló a fedőképessége, ezért kiadós bevonó anyag. Általában két rétegben, ecsettel és hengerrel is felhordható és jól polírozható. Ha kopásállóbb bevonat a cél, akkor a színezett rétegre színtelen matt vagy selyemfényű védőlakk felkenése ajánlott.




Az igazi megoldás azonban a teljes frontcsere, ami igazán látványos változást hozhat az egész konyhabútoron. A laminált felületű anyagból készülttől akár a kész ajtók megvásárlásáig igen szélesek a változtatási lehetőségek. Igaz, hogy a kész ajtók méretei többnyire adottak, ám kis szerencsével számos megfelelő méretű, változatos felület mintázatú és bevonatú ajtó között lehet válogatni.

Ha faerezet mintás anyagot választunk alapanyagként, akkor érdemes szabási tervet is készíteni, hogy az erezet folyamatosnak tűnjön az ajtók felszerelés után. Ez vonatkozik a fiók előlapokra is, és azok beszámozása fontos az erezet folyamatossága szempontjából.

Mindig meg kell vizsgálni a kivetőpántok állapotát, minőségét, hogy ezeket még fel lehet-e használni az új ajtókhoz. Ez vonatkozik a fiókvezetőkre is. Ha nem kész, hanem méretre szabott ajtókat rendelünk, akkor az élükre mindenképen 2 mm vastag ABS élfedés az ideális. A méreteket pontosan a régiek alapján adjuk a meg a lapszabászatban. Számításba vehető, hogy az osztásukat is megváltoztatjuk, pl. hosszirányban, ha a polcok szilárdan a korpuszba erősítettek, és az új lenyíló pántokat ezekre fel lehet szerelni, az új méretű ajtó súlyát is elbírják. Az ajtókitámasztók nagyobb ajtóknál alapvetően szükségesek.



A fiók előlapok cseréjénél adódhatnak szerkezeti problémák. A különálló egységként összeállított fiókoknál az előlapokat szinte mindig magára a fióktestek homlokfelületére erősítik fel, csavarokkal. Ezek cseréje könnyen, e csavarok kihajtása után, az új, az eredeti méretével azonos előlap felcsavarozásával megoldható. A fogantyú felszerelése átmenő csavarokkal történik. Ha viszont az előlapokat a fióktestre eredetileg csapozással erősítették fel, akkor a csapok mostanra már valószínűleg elég lazán rögzítik az előlapokat. Ezek óvatos kalapácsütésekkel meglazítva eltávolíthatók. Az új előlapnál nemcsak a csapfészkeknek, hanem a fiókok fenéklapját rögzítő horonynak is az eredetivel azonos helyre kell kerülnie. E műveleteket a lapszabászat szakembereire kell bízni. Az új előlapot a csapok és a fenéklap beragasztásával szükséges megszilárdítani.

A régi faléces fiókcsúszókat is le lehet cserélni korszerűbb görgős fiókcsúszókra, feltéve, hogy a fióktest és a káva között oldalanként legalább 15 mm távolság van. Szerencsés esetben ezek az oldaltávolságok még a régi „faléces” fiókoknál is megvannak, így a csúszók cseréje ezeken is megvalósítható.


Egyéb kiegészítésként az ajtók csapódását gátló szerelvények utólagos beépítését, vagy az egyes ajtóknál alumíniumkeretes, üvegezett ajtók korpuszba integrálását is érdemes számba venni. E munkákba akár még a szekrénytestek funkciójuk szerinti átrendezése is belefér. Az ilyen részleges átalakítások még mindig kevesebbe kerülnek, mint egy teljesen új konyhabútor beszerzése.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
http://ezermester.hu/cikk-8277/KonyhabUtorok_felUjitasa