Hernyófészkek elpusztítása

A hernyófészek csaknem mindig az amerikai fehér szövőlepkének a fellépését jelzi, így rendszerint jól felismerhető. A lepkék leginkább éjjeli mozgásúak. A rendszeresen növényvédelemben részesített gyümölcsfákon nem tudnak nagy kárt okozni, mivel nem is tudnak nagymértékben elszaporodni. Különben viszont tetemessé is válhat a lombpusztulás, ez pedig hátráltatja a termésképzést és a virágzást.

A szövőlepke ismertetőjegyei közül a legfeltűnőbb a színe, ami hófehér vagy fehér alapon több fekete folttal tarkított. Testhossza 1-1,5 cm és a kiterjesztett szárnyaival kétszer ilyen széles. Hernyói 2-3 cm hosszúak, színük sötét szürkés-zöld. Kárképe a fakoronákon látszik; az egyes hajtások csúcsán lévő leveleket sűrű szövedékszálakkal szövi át. Könnyen felismerhető, mivel először csak néhány levélre terjed ki, majd később egyre terebélyesedik a csúcstól lefelé és a koronaperemtől befelé.
A telet egy védett helyen báb formájában vészelik át, majd áprilisban és májusban az alkonyati órákban rajzanak ki lepkeként. Kirajzásuk után pár órával a nőstények kb. 1 mm átmérőjű gömbölyded, zöld színű tojásokat raknak le a fák csúcsán lévő levelek alsó felére. Ezt követően 1-3 hét alatt bújnak ki a hernyók, amik először saját tojásburkukkal táplálkoznak, később pedig a leveleket hámozgatják. A harmadik lárvafejlődési fokozatuk eléréséig maradnak együtt a közös szövedékükben. Az utolsó vedlésük előtt már szétszélednek, és a leveleket most már teljesen az erekig rágják. Szövő tevékenységük annak mértékében csökken, ahogy haladnak előre a lárvafejlődésükben. Ha viszont a tarra rágott fáról elvonulni kényszerülnek és új fát kell keresniük, szövőképességük ismét megerősödik.
A 24-57 napig tartó fejlődésük után keresik meg a bábozódásra alkalmas védett száraz rejtekhelyet. Többnyire fák kéregzugába, a felhámló kéreg alatt, szorosan egymás mellé szőtt gubókba alakulnak bábbá. Ebből július végén és augusztus második felében rajzik ki a második nemzedék. A ligetes fasorokban érzik jól magukat, viszont a sűrű faállományú helyeket nem tűrik. Ezért sem károsítanak meg sűrű erdőket.
A védekezés ellenük egyszerű, mivel könnyen észrevehetők a korai hernyófészkek, és maradéktalanul eltávolíthatók. Ily módon a második hernyónemzedék jórészt visszaszorítható. A hernyófészek eltávolítása a megjelenéstől számított három héten belül történjen meg, különben a három hétnél idősebb hernyók a bolygatásra földre vetik magukat és szétszélednek.
A vegyszeres kezelés is annál hatásosabb, minél korábban használjuk, ugyanis az idősebb hernyók sokkal ellenállóbbak a vegyszerekkel szemben. Egy másik módszer a hernyófogó szalmaöv. Ezt akkor kell alkalmazni, mikor a hernyók lefelé vándorolnak. A szálas szalmát a fatörzs köré kell helyezni, közepüknél egy kötéssel rögzíteni. A szalma szálai közé ugyanis előszeretettel húzódnak be a kifejlett hernyók gubózáshoz, így a leszedett övvel együtt, tömegesen pusztítható el.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Dr. Komiszár Lajos

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-831/Hernyofeszkek_elpusztitasa