Ki állja a javítás számláját

2018-05-07 08:32:22 | Módosítva: 2018-05-07 08:33:25

Érdekes anyagot tett közé a Budapesti Békéltető Testület, amely egy állítólagos áramszünet okozta kazán-meghibásodás kapcsán indított perről számol be.

Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt – mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. indított a Budapesti Békéltető Testület ellen.

Az Ítélőtábla egyúttal azt is megállapította, hogy a szolgáltató nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Ezért pedig helyes volt az a békéltető testületi döntés, hogy az áramszolgáltatónak meg kell fizetnie a fogyasztó 70 000 forintos és számlával is igazolt kárát.

A Budapesti Békéltető Testület előtt nem gyakoriak azok a fogyasztóvédelmi vitás ügyek, amelyekben az áramszünet valamilyen kárt okoz a fogyasztók háztartásában. Ha ez megtörténik viszont, akkor az súlyos összegek kifizetésével járhat a panaszosra nézve. Ez történt annak a fogyasztónak az otthonában, akinek 70 000 forintos kára keletkezett, hiszen mint kiderült, a gázkazánja teljes vezérlőpanelét ki kellett cseréltetnie az áramszünet miatt.

Először csak egy előre bejelentett áramszünetről volt szó, később viszont újra, már egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál körülbelül húsz percre. Amikor az áram visszajött, a gázkazánja tönkrement, és a teljes vezérlőpanelt ki kellett cseréltetnie egy erre szakosodott szerelővel. Rá is írták a javításról szóló 70 000 forintos számlára, hogy a meghibásodást túlfeszültség okozta. A fogyasztó ezt szerette volna kifizettetni az áramszolgáltatóval, de ott elutasították. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely megállapította, hogy a fogyasztó a számlával megfelelően bizonyította a felmerült kárát és azt is, hogy ez a szolgáltató miatt következett be, hiszen azt túlfeszültség okozta. Emiatt pedig ajánlás született a javítás árának megtérítésére. A szolgáltató ezzel nem értett egyet és bíróság előtt támadta meg a döntést.

Azonban a Fővárosi Ítélőtábla immár másodfokon és jogerősen azt állapította meg, megalapozottan döntött a testület amellett, hogy az áramszolgáltató fizesse meg a fogyasztónak a 70 000 forintos javítás árát.

Mit tehet az a fogyasztó, akinél az áramszünet kárt okozott?

Ha egy nem várt áramszünet miatt a fogyasztók otthonában valamilyen háztartási készülék vagy műszaki cikk, például hűtő vagy televízió meghibásodik, tönkremegy, akkor bizonyos esetekben felmerülhet az áramszolgáltató felelőssége. Ugyanilyen volt a fent bemutatott példa.

Nagyon fontos, hogy a szolgáltató előtt a felmerült kárt bizonyítani is kell! Erre megfelelő lehet például a javításról és annak összegéről szóló számla. Ha pedig a javítás nem lehetséges, akkor az a számla-nyugta jelenthet kiindulási alapot, amely igazolja, hogy mennyibe került a termék eredetileg.


Emellett azt is bizonyítani kell, hogy a meghibásodás oka valóban az áram visszakapcsolásakor keletkezett túlfeszültség volt. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének tanulsága szerint megfelelő lehet például az erre szakosodott vállalkozás által kiadott papír is, amely tartalmazza a készülék meghibásodásának hátterében álló és azt kiváltó eseményt, azaz a túlfeszültséget.

Ha a fogyasztó mindezeket igazolja, még akkor is kimentheti magát az áramszolgáltató a kártérítés alól! Ehhez azt kell bizonyítania, hogy az áram visszakapcsolásakor a feszültség nem haladta meg az üzletszabályzatban rögzített mértéket, és hogy a tönkrement készülék nem volt ellátva a megfelelő védelemmel a túlfeszültség ellen. Ha mindezeket az áramszolgáltató nem teszi meg, a fogyasztó pedig a korábban elmondottakat igazolja, akkor a kártérítési igény a tönkrement háztartási készülék miatt megalapozott lehet!

Amit állítunk, azt fontos, hogy tudjuk is bizonyítani! Ezt a megfelelő dokumentumokkal és bizonyítékokkal együtt lehet megtenni például már a békéltető testületi eljárásban, amely arra szolgál, hogy a fogyasztó és a vállalkozás ingyenesen, gyorsan, egyszerűen rendezze a vitás ügyet. Nem csak a Budapesti Békéltető Testület, hanem valamennyi, a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület előtt.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
http://ezermester.hu/cikk-8312/Ki_allja_a_javitas_szamlajat