Fanevelés gyökérsarjból

2018-08-19 08:41:38 | Módosítva: 2018-08-19 09:01:38

A meggy, szilva- és egyéb gyümölcsfák körül nagy mennyiségben előtörő gyökérsarjakkal általában csak a baj van, de hasznunkra is lehetnek. Cikkünkben ennek az érdekes kettősségnek a kapcsán bemutatjuk, hogyan irtsuk vagy hogyan hasznosítsuk ezeket.

Nyáron gyümölcsfáink lombnövekedése már alábbhagy, hiszen ilyenkor inkább a gyümölcsnevelésre, majd az érésre koncentrálnak a növények. Kivételek ez alól azok, melyeken nincs gyümölcs; vagy, mert 5-8 évente szokásos remontálásukat töltik (olyan pihenő év, amikor nagyon kevés gyümölcsöt hoz az egyébként jól termő fa is), vagy például kajsziknál, ha virágzás után megfagyott a terméskezdemény, akkor a növény – jobb dolga nem lévén – ilyenkor is növésben lehet.

A vegetatív részek, azaz a lombozat nyári növekedésére még két példa van: a vízhajtás és a gyökérsarjak. Előbbi ott képződik, ahol ősszel vagy tavasszal vastagabb részt metszettünk le a fáról. Minél vastagabbat, annál több vízhajtás képződik, mivel a fa érzékeli, hogy onnan eltűnt egy ága. Ezt mihamarabb igyekszik pótolni, egyrészt azért, mert minél több levele van, annál több táplálékhoz jut, tehát annál gyorsabb iramban tud növekedni. Másrészt nem szeretné, ha az elvesztett ág helyére egy másik fa növesztené be az ágát, tehát a fényért való közdelem miatt is gyorsan kell cselekednie. Még azért is igyekszik ezt pótolni, mert egy vastag ág levágása után megbomlik a korona viszonylagos szimmetriája, ami a fa stabilitását csökkenti (vihar esetén egy féloldalas fa hamarabb kidől.) Tehát vízhajtásokat növeszt, a csonk alatti részről.


Ezek érdekesek, hiszen a kéreg alatti rejtett alvó rügyekből hajtanak ki, amelyek nem is látszanak, és most is csak azért aktiválódtak, mert a metszés miatt szükség lett rájuk. Ha nem metszettünk volna onnan le részt, akkor alvó rügyek maradtak volna ezek. Nem előnyös, ha meghagyjuk a vízhajtások mindegyikét, mert konkurálnak egymással, idővel besűrítik a koronát, és nem sok értékelhető gyümölcs terem majd rajtuk. Ellenben ha 1-2 vízhajtást hagyunk csak meg, és azokat a koronaformának megfelelően metsszük, akkor idővel egy ifjított, teljes értékű ág nevelhető ki a belőlük.

A gyümölcsfák mellett gyakran jelennek meg gyökérsarjak, melyek a fától 1-10 méteren belül, a földből törnek elő, sokszor igen nagy számban. Ha ezeket mindet meghagyjuk, az gyengíti a fát, mivel ezek nevelésére is energiát pazarol. Amikor pedig már megnőnek e gyökérsarjak, akkor, konkurenciái lesznek az anyanövénynek, hiszen a földből vizet, tápanyagot ugyanonnan igyekeznek felvenni, ahonnan az anyanövény, valamint – ha ahhoz közel nőttek ki – a fényért való küzdelemben is versenyre kelnek vele és egymással.

Hogyan irtsuk a gyökérsarjakat

A gyökérsarjak a gyümölcsfa klónjai, ha egy oltott példányról van szó, akkor az alanynak a klónjai genetikailag teljesen azonosak azzal. Mivel jó ideig kapcsolat is van köztük a föld alatt – lévén gyökérsarj, azaz a gyökérből, egy rügyből indul el a hajtás szerencsét próbálni a föld felett – így gyomirtóval ne próbálkozzunk, hiszen a gyökérkapcsolat miatt abból jut majd az anyatőnek is.

Egyik lehetséges megoldás, ha fűnyíróval rendszeresen vágjuk, így nem tudnak felnőni, megfásodni. Azonban ezzel nem tüntetjük el a gyökérsarjakat, csak kordában tartjuk. Ráadásul a rendszeresen föld felett levágott gyökérsarj elágazik, így 6-8 hajtásból álló kis csokrokkal kell megküzdeni. Jobb megoldás, ha kapával távolítjuk el, de lehetőleg nem a talajszinten elvágva, hanem úgy csapjunk oda neki, hogy a föld alatt 3-4 centivel érje a vágás. Még hatékonyabb, emiatt érdemesebb rászánni az időt, ha amikor megjelenik a sarj, ásóval kicsit körbe ássuk, kivesszük a földet, majd így mélyebben ráfogva megpróbáljuk kihúzni, hogy lehetőleg minél mélyebbről szakadjon ki. Mivel ezek a sarjak a nem túl mélyen és a talajszinttel párhuzamosan futó gyökerekből erednek, jó eséllyel tudjuk onnan leszakítani őket. De ha ez nem is sikerül, minél mélyebbről szakad annál jobb, hiszen a sarjon már vannak oldalrügyek, ahonnan újra kihajthat. A rendszeresen kiásott sarjak után idővel nem jön több, mert a növény rájön, hogy nincs értelme újabbakat létrehozni.

Amikor hasznos lehet a gyökérsarj

A gyümölcsfák a jó tulajdonságaik és a fajtaazonosság megőrzése miatt általában oltottak. Egy ellenálló, és jó tápanyagfelvevő, de nem túl jó gyümölcsöt hozó alanyra ráoltják a nemest, általában gyökérnyakba. Így egyesülnek két növény jó tulajdonságai, egy növényben. Az alany adja a strapabíró gyökeret, a nemes a lombozatot és a szép gyümölcsöt. Például a Vilmos körtét 1770-ben találták meg Angliában, azóta ilyen módon, ivartalanul szaporítják, tehát ha ma egy faiskolai árudában veszünk egy Vilmos körtét, akkor annak a föld feletti részének minden sejtjének genetikai állománya megegyezik annak a növénynek a genetikai állományával, melyet 1770-ben találtak, és olyan jónak ítéltek, hogy azóta is ily módon fenntartják genetikai állományát. Értelem szerűen ez csak a föld feletti nemes részre vonatkozik, hiszen a gyökér, az alany valamilyen vadkörte. Szőlőfajtákból is vannak olyanok, melyeket már 1-2 ezer éve tartanak fenn fajta azonosan. Ha egy oltott növény körül jelennek meg gyökérsarjak, azzal nem sok mindent tudunk kezdeni, hiszen ha felnevelnénk, akkor az alanyból lenne egy klónuk, tehát egy Vilmos körte esetén a körülötte levő gyökérsarjak az alanynak a sarjai, így ezekből egy nagyon ellenálló, strapabíró, de mini körtéket termő vadkörténk lenne, nem Vilmosunk.

A régi kertekben napjainkban is található számos nevenincs gyümölcsfajta, melyek saját gyökéren tanyáznak, azaz nem oltott példányok. Ezek többnyire úgy kerülhettek oda, hogy valaki eldobott egy meggymagot, szilvamagot vagy barackmagot, ami kikelt, szerencséje volt és megnőtt akkorára, hogy termő korú lett. És a kert gazdája látta, hogy jól terem, sokat és finomat, és meghagyta. A magból kelt gyümölcsfák termésének tulajdonságai a szerencsén múlnak, hiszen a két anyanövény genetikai állományából sokféle előnyös és hátrányos tulajdonságokat is örökölhettek. Az ilyen gyökérnemes, azaz saját gyökéren lévő gyümölcsök gyökérsarja azonos genetikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint az anyanövény, tehát ha az egy jól termő fa, akkor a gyökérsarjából nevelt példány is ugyanolyan jó termő lesz.

Amennyiben gyökérsarjból szeretnénk fát nevelni először is bizonyosodjunk meg arról, hogy a fa, aminek a gyökérsarjáról van szó, az nem oltott. Ha gyökérnemes, akkor válasszunk ki néhányat a gyökérsarjakból, amelyek a lehető legtávolabb vannak az anyanövénytől, és egymástól is, így nem egymástól fogják elvenni az vizet és a tápanyagokat – egy ideig. A kiválasztott gyökérsarj mindig egy szálas legyen, azaz ha csoportban nőnek, akkor is csak egyet hagyjunk meg belőle egy helyen – így fog jól növekedni. Az alsó leveleket tépkedjük le, és az alsó elágazásokat is, hiszen először megfelelő magasságú törzset kell kinevelni, és ha megvan a megfelelő magasság, csak akkortól kellenek az elágazások, a majdani korona ágai.

Ha megfelelő helyre nőttek a kiválasztott sarjak, akkor ott is hagyhatjuk őket, és majd ott lesz fa belőlük, így ugyanis gyökérkapcsolatban maradnak az anyanövénnyel, mely segíti őket, ezért gyorsabban fejlődnek. Ha nem jó helyen nőttek ki, akkor késő ősszel, vagy kora tavasszal, lombtalan állapotban ültessük át a gyökérsarjat a megfelelő helyre. Így a gyökérkapcsolat ugyan megszakad az anyanövénnyel, ám a gyökérsérülések miatt, és az esetleges gyökérmetszés elvégzésének köszönhetően, intenzív növekedésbe kezd a gyökér, így ez a hátrány, hogy már nem „élősködhet” az anyanövény gyökerén, hamar megszűnik.

A gyökérsarjak felnevelésének nem csak fák esetén van létjogosultsága, hiszen például a málnatöveink gyökérsarjak felnövekvésével újulnak meg. Sok díszcserje is van, amely hoz gyökérsarjakat, ezek szétültetésével egyszerűen szaporíthatók.


1. Kisebb fákon jól látszik, hogy oltottak-e: itt a gyökérnyakba oltás helye
2. Vérszilva gyökérsarj, ami hozza az anyatő színét, hiszen azonos a genetikájuk
3. Csokorban növő szilva gyökérsarjak


A kivágott fa helyén beindul a gyökérsarj képződés


A fa gyökere körülbelül akkora, mint a koronája


A tő közeli gyökérsarjak nem használhatók, mert az anyatő árnyékában nem fejlődnének jól


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kézi csempevágók

A változatos szín- és mintavilágú kerámialapokból burkolólapokból rendkívül dekoratív padló és falburkolatok készíthetők, amelyek könnyen tisztán tarthatók, tartósak, és az sem mellékes, hogy e...


Lendkerekes Volvo

Gyerekkorunk lendkerekes autóit nemsokára akár teljes életnagyságban is viszontláthatjuk az utakon. A Volvo a mozgási energia tárolását ilyen módon valósítaná meg.