Megszívlelendő tanácsok építkezőknek és tervezgetőknek

Miből építsünk házat?

Amióta az ember építi lakás céljára szolgáló építményeit, épületeit, azóta szinte minden környezetében fellelhető anyagot kipróbált. Fát, nádat, bőröket, gyékényt, szalmát, földet, követ, később a különböző fémeket stb., de még a havat és a jeget is. Tovább bővült a választék, amikor nem csak természetes állapotukban használták az anyagokat, hanem elkezdtek különböző módszerekkel építőelemeket készíteni – pl. vályogtéglát, égetett agyag téglát. Annak érdekében, hogy jelen írás terjedelmi keretein belül, viszonylagosan jó áttekintést tehessünk egy témakörben, most kiragadjuk a falazott szerkezetű épületeket, azok közül is a legáltalánosabban alkalmazott falazóelem fajtákat. Nem esik szó az öntött-falas, beton, vasbeton, könnyűbeton megoldásokról, a különböző kiselemes „zsaluformákat” képező, majd kibetonozással, szükség szerinti vasalással kombinált falszerkezetekről, pl. az expandált polisztirol (EPS) elemekből, vagy a cementkötésű fagyapot elemekből készíthető falakról, a különböző hőszigetelők és tartószerkezetileg megfelelően teherbíró anyagok kombinált alkalmazásáról, de kihagyjuk, az ún. könnyűszerkezetes építési módokat is.

Hagyományos falazóanyagok

Maradjunk a köznapi értelemben vett hagyományos falazott szerkezeteknél, azok legelterjedtebb építőelemeinél, az égetett agyag termékeknél (tömör-, üreges-, vázkerámia-, pórusos téglák) a mészhomoktéglának, a pórusbetonnál, és az agyagkavics falazóelemeknél.

Tele (égetett) tégla Mészhomok tégla Üreges téglák Mészhomok üreges és nagyüregű tégla

Tele téglák könnyűbetonból Gázbeton vagy sejtbeton téglák Könnyű üreges téglák Könnyűbeton üreges téglák

Gyakorló építészként magam is elmondhatom, hogy sok esetben nem a tervező határozza meg az épület teherhordó szerkezeteinek anyagát. Be kell vallani, egyszerűbb is, ha az építtető határozottan kiáll egy adott falazó-elem mellett – legtöbbször szubjektív preferenciák alapján, vagy kizárólag a lehető legolcsóbbat választva – így egy „csatával” kevesebb. Azt is el kell ismerni, hogy amíg egy mindenki igényét kielégítő épület terve elkészül, van bőven számolni-, mérlegelni-, érvelni- és védeni valója a tervezőnek. Azután pedig, az sem ritka eset, hogy a legnagyobb körültekintéssel megválasztott, betervezett és engedélyezett anyagot egy pillanatnyi „előny” (akció), vagy egy kivitelezői „jó tanács” keresztül húz. Az építési hatóságok – főleg ha már csak bevakolva látják a házat – nem mennek ölre az építtetővel ebbéli eltérés miatt. Még szerencse, ha csak ennyi az engedélyezettől való eltérés!
Sarokkialakítás falazóblokkalDe maradjunk a választéknál, és kezdjük egy kevés követelményrendszerrel, anyagsajátossággal. Mit is kell tudnia egy falazó elemnek? Abban bizonyára egyet lehet érteni, hogy legelső szempont a tartósság és a tartószerkezeti megbízhatóság. Ezt követően már lehet rangsort felállítani különböző megfontolások szerint, de most egy – talán műszakilag – legáltalánosabb szempontrendszert követünk. Legyen jó hőszigetelő, viselkedjen páratechnikailag zavartalanul, legyen jó hangszigetelő, lehetőleg legyen kedvező az anyagár és lehetőleg a legkisebb az élőmunka-ráfordítás a falazásra.
Előre is elnézést kérünk a tisztelt Olvasóktól, de szándékosan nem jelölünk meg termékneveket, márkaneveket, hisz tudjuk, hogy sokan egy-egy jól reklámozott márka mellett döntenek akkor is, ha számukra nem az a legkedvezőbb, vagy épp az a lehető legkedvezőtlenebb. Ne feledjük: napjaink piacgazdaságában a műszaki érvrendszer és a racionális-, vagy „józan paraszti” megfontolás messze elmarad a reklám-marketing érvek és a rövid távú anyagi haszon hamis látszatának hatása mögött.

Jól terhelhető vagy jó hőszigetelő

Fafalazat szigetelésselTartószerkezetileg általában a tömör, vagy mennél tömörebb anyagok a leginkább jól terhelhetőek, bár ezek a legkevésbé hőszigetelők, de tömegüknél fogva jó hangszigetelők. Ilyenek a mészhomoktégla és a tömör égetett agyag téglák közül, a kisméretű tégla. Valamennyi többi falazó-elem vagy anyagában pórusos, mint a pórusbeton, a pórusos blokktégla, és az agyagkavics falazóblokk, vagy gyártás során kerül kialakításra minél nagyobb üreghányad, mint pl. a hagyományos blokktéglák, vagy a vázkerámia falazóelemek esetében. Ezeknél az anyagtípusoknál már megkísérelték összehangolni a tartószerkezeti, a hő- és páratechnikai, valamint az akusztikai szempontok szerinti követelmények kielégítését (nem mindig sikerrel!).
A hőszigetelő-képesség gyakorlatilag a tartószerkezeti szempontok megfordítottja. Minél pórusosabb, minél nagyobb üregtartalmú egy falazóelem, annál jobban hőszigetel, bár csökken a terhelhetőség, és minél kisebb a tömeg, annál jobban képes rezgésbe hozni a hangterhelés, tehát romlik a hangszigetelő képesség.

Lélegző fal

Hasonló szempont a páratechnikai viselkedés is. A tömör anyagok kevésbé, míg a pórusos anyagok jobban áteresztik a párát. Azt itt is le kell szögezni, hogy a lakott terek légcseréje nem a falakon át történik. Egy falazat akkor jó ha légzáró, ami nem azt jelenti, hogy nem hatol át rajta a pára. A jó fal légzáró annyiban, hogy a szél torlónyomását nem Könnyűszerkezetes gyorsházengedi át, de a páranyomás-különbség hatására a zavarmentes páraáramlást lehetővé teszi. Tehát az ún. „lélegző” fal, nem azt jelenti, hogy nem kell szellőztetni, vagy megengedhető a tökéletesen légzáró ajtók, ablakok alkalmazása, hanem azt, hogy a téli időszakban a nagyobb belső páratartalom úgy jut át a falakon, hogy sehol nincs kondenzáció, párakicsapódás. Sem a belső felületen (ez elsősorban a hőszigetelő képesség függvénye), sem a falszerkezeten belül. Ez utóbbi a falazóelem anyagától és az alkalmazott külső vakolattól függ. Jó páraáteresztő falazaton alkalmazott erősen javított – tehát fokozottan cementes – hagyományos habarcsból készülő külső vakolat páratorlódást, nedvesedést, hőszigetelőképesség-csökkenést, vakolatlefagyást eredményezhet.
Hangszigetelés szempontjából, akár léghangról (levegő által továbbított rezgésekről), akár testhangokról (falak, födémek, padlók által vezetett kopogó) hangokról legyen szó, a nagyobb fajlagos tömeg a kedvezőbb. Minél nagyobb tömegű egy fal, annál nehezebb rezgésbe hozni, annál jobban hangszigetel. Tehát a nagyon pórusos, tehát könnyű anyagok kedvezőtlenebbek.

Mi a gazdaságos

Könnyűbeton falazatEgy adott falazóelem ára rendkívül piacfüggő. (Erre nem is kívánok kitérni, hisz nem vagyok gazdasági szakember. Mérnökként csak azt fájlalom, hogy egyre problémásabb anyagok, egyre többe kerülnek, miközben a minden szempontból megbízható falazóanyagok lassan kiszorulnak a piacról.)
Hadd említsünk itt egy fölvetést napjainkból. Mi a különbség a mérnöki és a gazdasági szakember gondolkodása között? A mérnök azt mondja, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Tehát megfelelő biztonságra törekszik. Míg a gazdasági szakember azt tartja, hogy ami elromolhat, az vagy elromlik, vagy nem. Annyi a biztonság, amennyi kockázatot a legnagyobb nyereség érdekében bevállal.
Sajnos a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy folyik a „legkisebb ráfordítás, a legnagyobb haszon fejében” elv, miközben a termékek minősége, műszaki tartalma folyamatosan csökken. Sok-sok rossz háznak kell megépülnie, sok évig, míg a piac oly erővel képes visszajelezni, hogy a „pénz” észbe kapjon, és kicsit több gondot fordítson, a műszaki tartalomra.
Mibe kerül a falazat megrakása? Most csak munkadíjról beszélünk, de ebbe bele kell érteni a falazáshoz szükséges falazó-habarcsot, az anyagmozgatás költségét és a rakás díját is. A kérdés nagyon összetett: minél méretpontosabb egy falazóelem, annál kevesebb habarcsra van szükség, de ha a falazóelem üreges, lyukacsos, akkor nagy méretpontosság esetén is nő a habarcsigény, nagyobb gondot kell fordítani a habarcs konzisztenciájára, „folyósságára”, hogy megfelelő ágyazást adjon, de közben minél kevesebb folyjék a falazóelem üregeibe, hisz ez anyagtöbblet és jelentősen megváltoztatja a fal hő-fizikai tulajdonságait. Érdemes pontosítani vállalásba-adáskor a falazó-elem mibenlétét, és nem csak a m2, vagy a m3 alapján elfogadni a díjat. A kőműves szeret nagyobb blokkból dolgozni, de az ne legyen nehéz, és ugyanazt az árat kéri mint a kisebb elemekből rakott falak esetében indokolt.
Néhány gondolat a szállításról. Ebben is nagy különbségek lehetnek, és ha arra kívánunk ösztönözni, hogy tartószerkezeti, hőtároló kapacitás és akusztikai szempontból nagyobb térfogatsúlyú falazó-elemeket részesítsünk előnyben, akkor ez ellentmond a tonnára vetített fal m2-rel, vagy m3-rel. Ugyanakkor a beszerzési hely is nagyban meghatározó, amit az adott építési hely határoz meg, és nem legjobb szándékunk. A két táblázat összehasonlításból a szállítási körülmények és költségkihatások tudatosan maradtak el, annak jelentős szórása miatt, de természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha nem is döntően meghatározó szempontként.
Gyorsház többszintes társasházkéntTudni kell, hogy a I. táblázatban szereplő anyagtípusokból – homogén falszerkezetként – csak a 37,5-ös pórusbeton falazat képes kielégíteni a mai reális hazai és európai hőátbocsátási értéket, az U 0,4 W/m2K-t, miközben ez az érték folyamatosan közelít a 0,25 – 0,35 W/m2K felé, ami már minden esetben csak kiegészítő hőszigeteléssel biztosítható. Minden további alkalmazás és falvastagság esetén a homlokzati hőszigeteléssel lehet/kell javítani a hőszigetelési tulajdonságokon, aminek hőhíd-mentesítő tulajdonsága következtében nem csak a falazó-elem megválasztására, hanem általános tervezési szempontokra is meghatározó kihatása van. Gondolunk itt tartószerkezetileg szükséges helyeken akár rossz hőszigetelő-képességű anyagok betervezésére, vagy a bonyolult, „hőhíd-mentes” koszorúkra, homlokzati áthidalókra, kritikus csomópontokra stb. Ugyanígy fokozottabb akusztikai igények esetén nagyobb térfogatsúlyú – így általában rosszabb hőszigetelő-képességű – falazatok betervezhetőségére. Aki pedig tervezőként, kivitelezőként jól alkalmazza a homlokzati hőszigetelő megoldások adta gazdag „vakolat-architektúrális” lehetőségeket, új elemeket hozhat munkáiba, vagy elfeledett régi értékeket eleveníthet fel.
Hogy miből építkezzünk? Gondoljuk át! Persze lehetnek egyénileg fontosabb és kevésbé fontos szempontok, igények, amelyek a szerző sorrendiségétől eltérítik a választást.

Falazatok normál falazó-habarccsal és hagyományos külső-belső vakolattal

Falazatok homlokzati hőszigetel rendszerrel

Az összehasonlításból kimaradt a falazat eredendő hőszigetelő képességének mérlegelése, hisz azt a hatékony homlokzati hőszigetelés határozza majd meg döntően. Látható, hogy alaposan átrendeződik a sorrend, de a hőszigetelési igény folyamatos fokozódása elkerülhetetlen, ezért talán a második táblázat figyelembe vétele tanácsos döntés-előkészítéshez.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Borzák Balarám Béla


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Támfalak sokféle megoldással

Korábban a támfalakat olyan helyre építették, ahol a kertben szintkülönbség volt, és ezt szerették volna áthidalni. Emellett az esőzéskor lefolyó víz romboló hatásának is gátat szabott egy ilyen...


Kőporos vakolatok

Az épületek alapvakolatát különféle összetételű és készre kevert tartós fedővakolatokkal lehet esztétikailag is egyedivé tenni. Ám még mindig gyakori a régi, bevált kőporos fedővakolatok...