Hőszigeteljünk házilagosan tetőteret

Ha Ön, kedves Olvasó, magastetős családi házban lakik, és még nem építette be a tetőteret, biztos eljátszott már a gondolattal: milyen jó lenne a tetőteret úgy beépíteni, hogy viszonylag olcsó legyen, de a beépítés után a gázszámla se nőjön. Nos, figyelembe véve a 70-es, 80-as években épült átlagos magyar családi ház hőszigetelését, bátran állíthatjuk, semmi akadálya a két cél együttes elérésének. Az építőanyagok árán ugyan nehéz spórolni, de ma már minden rutinos építkező tudja, hogy a Construma tájékán minden építőanyaggyártó- és kereskedő „kedveskedik” valamilyen kedvezménnyel. Ha viszont van az építtetőben némi vállalkozó szellem és ügyesség, sok mindent házilagosan – tehát olcsón – is megépíthet. A tetőtér hőszigetelése – bátran állíthatjuk – ezek közé tartozik.

Játsszunk le most gondolatban egy tetőtérbeépítést a hőszigetelés oldaláról. Tételezzük fel, hogy eredetileg a padlásfödém hőszigetelve volt, de a tetőtérbeépítést követően a padlásfödém hőszigetelő funkciója megszűnik, mivel nagyjából azonos hőmérsékletű tereket fog elválasztani, és a tetőt kell majd hőszigetelnünk. Könnyen belátható, hogy nagyobb lesz a lehűlő, vagyis hőszigetelendő felület, mint előzőleg, mivel a tető felülete mindenképpen nagyobb, mint az alatta található vízszintes födémé.
Ahhoz, hogy a megnövelt felületen ne távozzon több meleg, mint eredetileg a padlásfödémen keresztül, a tető hőszigetelő képességének olyan arányban kell jobbnak lennie, mint amilyen arányban a lehűlő felület megnőtt. Ha számszerűsíteni akarunk: például egy kb. 45°-os hajlásszögű sátortető lehűlő felülete kb. 1,4-szerese lesz, a padlásfödémének, tehát a tető átlagos hővezetési tényezőjét is ilyen arányban kell csökkentenünk a padlásfödéméhez képest. Induljunk ki tehát abból, hogy a padlásfödém hőszigetelése megfelelt a 80-as évek hőtechnikai szabványának, és a teljes szerkezetre vonatkozó hőátbocsátási tényezője 0,4 W/(m2 K) volt. Ebben az esetben a tetőn 0,28 W/(m2 K)-t kellene elérnünk.
Hohó, van azonban egy kis bökkenő! A hőátbocsátási tényezőnek „átlagosnak” kell lennie, viszont a tető szerkezeti elemeinek, a szarufáknak a hőszigetelő képessége csak mintegy negyede a hőszigetelő anyagénak, azaz némiképp rontani fogják a tető teljes hőszigetelő képességét. Ugyanez mondható el a tetőbe épített nyílászárókról (például a tetősíkba épített tetőtéri ablakról) is. Tételezzük fel, hogy a szarufák között (és alatt) kívánunk hőszigetelni, és a tető felületének 10%-a szarufa, s mondjuk 8%-a 1,5 W/(m2 K) hőátbocsátási tényezőjű, korszerű tetőtéri ablak. Anélkül, hogy egy egyenletrendszer megoldásával fárasztanánk a kedves Olvasót, eláruljuk, hogy a megoldás a 23 cm-es hőszigetelés vastagság lesz (15 cm magas szarufák figyelembe vételével).
Hogyan kezdjünk hozzá? Először is meg kell állapítanunk, hogy a tető milyen állapotban van. Célszerű ehhez faanyagvédelmi szakértő segítségét igénybe venni, hiszen ha a lécezés rovar- vagy gombakárosodott, le kell szednünk a héjalást, és a tetőt újra kell léceznünk. Ha a tetőn egyáltalán nem volt tetőfólia, akkor lehetőség nyílik annak felrögzítésére a szarufákkal párhuzamos ellenlécekkel, és így kialakítható a tetőfólia felett átszellőztetett légréteg (1. ábra). Pechünk van, ha a héjalás megbontásakor kiderül, hogy a szaruzat is cserére szorul.
Ha a lécezés és a szaruzat (természetesen a fedélszék is) anyaga egészséges, remélhető, hogy így marad ez a későbbiekben is. A héjalást ekkor nem kell visszabontanunk, csak ott természetesen, ahol tetősík-ablakot építünk be. Ilyenkor viszont nem lehetséges a tetőfólia felületfolytonos elhelyezése, hanem kénytelenek leszünk tetőfólia-sávokat elhelyezni úgy, hogy a széleit a szarufa oldalára tűzzük. A tetőfólia és a lécezés között mindenképpen hagyjunk 1-2 cm szabad légrést. Mindenféleképpen javasolt páraáteresztő tetőfólia alkalmazása.
A szarufák közötti hőszigeteléshez célszerű magasabb testsűrűségű ásványgyapotot használni. Kifejezetten a házilagos kivitelezőkre gondolt a Rockwool a maga nemében egyedülálló, szabadalommal védett megoldásával, a Deltarock-kal. A Deltarock „titka” az, hogy a 100x60 cm méretű lemezek átlósan elvágva kerülnek forgalomba. Ha a két, egymás mellé fektetett lemezt ugyanis a közös átfogó (átló) mentén egymáshoz képest elcsúsztatjuk, a háromszögek rövidebbik befogóinak távolsága csökkenthető (2. ábra). A kilógó csúcsok levágásával pedig olyan trapéz alakú elemeket kapunk, melyek beilleszthetők a szarufák közé.
Célszerű a befogók távolságát úgy megállapítani, hogy az 1-2 cm-rel szélesebb legyen a szarufák közötti távolságnál, és így a Deltarock-elemek a szarufák közé befeszíthetők. A befeszülés úgy érhető el, hogy az ékpárt a szarufák közé behelyezzük, majd egy darab deszkával a felső éklemez élét a szarufa tengelyével párhuzamos irányban kissé megnyomjuk. Mivel a kőzetgyapot rugalmas, az éklemezek egymáshoz és a szarufákhoz is hozzáfeszülnek, a rögzítéshez külön felkötözésre nincs szükség. A levágott csücskök is felhasználhatók a kisebb zugok kitöltéséhez, így a Deltarock vágási hulladék nélkül, gazdaságosan felhasználható.
Hogy melyek a Deltarock további előnyei? Említsük első helyen azt, hogy nem éghető, olvadáspontja jóval 1000 °C feletti, sőt egy esetleges épülettűz során füstöt sem fejleszt. Ez utóbbi különösen fontos, ha számításba vesszük, hogy az Európai Unióban az épülettüzek során az áldozatok kétharmada voltaképpen a tűzben keletkezett mérgező gázok, és nem a tűz hőhatása következtében veszti életét. Tudnunk kell: az ásványgyapot szigetelőanyagok hőszigetelő képessége nem attól függ, hogy milyen alacsony a testsűrűségük (azaz milyen „könnyűek”), mert egy tömöttebb termék megbízhatóbban hőszigetel, mint egy kevés szálanyagot tartalmazó. A Deltarock a maga 35 kg/m3 testsűrűségével megállja a helyét.
A Deltarock beépítése, feldolgozása semmilyen különleges szerszámot vagy szakismeretet nem igényel. Az éklemezek egy egyszerű, nagy pengéjű, recés késsel (pl. kenyérszeletelő kés) vághatók. A Deltarock előnye, hogy a szarufák közötti hőszigetelés egy ütemben készíthető, más munkafolyamatokkal nem kell a hőszigetelést keverni. A kivitelező saját maga is meggyőződhet arról, hogy jó munkát végzett-e: ha az éklemezek szélei mentén nem lát réseket, akkor a hőszigetelés hőhíd mentesen sikerült.
A szarufák magassága biztosan nem lesz elég ahhoz, hogy csak a szarufák közé kerüljön a hőszigetelés, hanem a szarufák alsó síkján belül is szükséges egy kiegészítő réteg. A Rockwool erre a célra a 28 kg/m3 testsűrűségű Multirockot ajánlja. Ha a belső burkolat fogadására a gipszkartonosok által forgalmazott, szarufákra rögzíthető, állítható kengyelt használjuk, a Multirockot csak egyszerűen rá kell szúrni, és a kengyelhez rögzített burkolati vázelem – ún. CD profil vagy faléc – biztosítja a hőszigetelés teljes rögzítését. A belső párazáró fólia elhelyezésekor nagyon gondosan kell eljárni: mind az átlapolások, mind a más épületszerkezethez történő csatlakozások mentén az illesztés vonalát öntapadó szalaggal le kell zárni. Ezután már csak a belső burkolat van hátra.
A Rockwool Hungary Kft. munkatársai szívesen állnak hőszigeteléssel kapcsolatos információkkal az érdeklődők rendelkezésére (telefon: 1-225-2405, rockwool.budapest@rockwool.hu).

Héder János

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: hőszigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Téli penészesedés tavaszi elhárítása

A falak penészesedése jellemzően téli probléma, a fűtés, a hőszigetelés és a szellőztetés összetett hibáinak eredménye. A tél vége felé pedig azért kell foglalkoznunk vele, mert ha a korábbi...


Frisslevegős hőcserélő

Aki szigetel, nem feledkezhet meg a szellőztetésről sem. Az új Marley frisslevegős hőcserélő gondoskodik az ellenőrzött szellőztetésről, és még a fűtési energia megtakarításában is segít, mivel...