Kényelem=egészség?

Milyen az egészséges alvás?

Szerencsés esetben az emberek jelentős időt töltenek alvással, megalapozva másnapi jó közérzetüket, frissességüket. Ha fekvőhelyünk nem megfelelő, akkor előbb-utóbb derék-, és gerincfájdalmaink figyelmeztetnek arra, hogy az ízlésünk alapján kiválasztott fekhelyet, maximum esztétikai szempontból volt jó döntés megvásárolnunk. De vajon milyen egy egészséges ágy? Ha kényelmes, akkor már egészséges is?

Naponta körülbelül 8 órát töltünk alvással. Ha ezt egy egész életre vetítjük, akkor életünk harmadát szenteljük ágyban töltött pihenésre. Amennyiben tovább csavarjuk ezt a statisztikai adatot akkor arra jutunk, hogy minden három évből egyet végigalszunk, ám e tevékenységünk minősége komoly hatással van az ébren töltött időre is.
Kényelmetlen, egészségtelen ágyban fekve ébredéskor előbb-utóbb jelentkezik a nyak- és derékfájás, amely rossz közérzetet eredményez. Ez kihat a munkánk és mindennapi tevékenységünk minőségére is. De vajon ami kényelmes, az egészséges is? Egy ágy kiválasztásakor számos szempontot kell mérlegelnünk ahhoz, hogy pihentető álmaink legyenek, és ne „nyúzottan”, hanem újjászületve ébredjünk reggelenként.
„Az egészségtelen fekhely okozta panaszok először a 35-45 év közötti korosztálynál jelentkeznek. Kezdetben fájdalom, merevség tapasztalható a gerinc melletti izomzatban, amely később állandósuló nyak- és derékfájáshoz vezethet” – mondta lapunknak Donáthné Forgács Boglárka. A gyógytornász azonban hozzátette: a rossz fekhely okolható ugyan a gerincproblémák kialakulásáért, de számos más tényező is eredményezhet ugyanilyenilyen panaszokat.
„Az egészségesebb alváshoz a keményebb ágymatracok a megfelelőek, amelyek jól alátámasztják a testet, a gerincet. Az már ízlés dolga, hogy egyesek a rugós ágymatracot, mások a kókuszbetétet részesítik előnyben. Alváshoz lehetőleg ne használjunk nagypárnát, mert az nem tesz jót a gerincnek. Az anatómiai párna akkor jó, ha hátunkon, vagy oldalunkon fekszünk, hason fekve azonban – kialakításából adódóan – kényelmetlen.”
A gyógytornász azt tanácsolta, hogy akkora párnát használjunk, amekkora a nyakhajlat alá befér, mert ez alátámasztja a nyaki gerincet, és így kényelmesebb testhelyzetet tudunk kialakítani alvásnál. Donáthné rendhagyó eseteket is kiemelt, amikor a nagypárna használata előnyösebb: például váladékképződéssel járó fulladásos betegségeknél.
Nem lehet tehát ezt a kérdést sem általánosságban vizsgálni, hiszen minden ember más, ezért az egyedi igényeket is figyelembe kell venni az ideális fekhely, párna, ágynemű stb. megválasztásakor.
A párna összetételét tekintve is megoszlanak a vélemények. „A tollal tömött párnák állítólag egészségtelenek, bár nagyanyáink is ebben aludtak, mégse volt allergiájuk. Szerintem teljesen egyéni, hogy ki milyen töltetű párnával alszik, az a fontos, hogy kipihenje magát. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak az egészségtelen fekhely okolható a gerincproblémákért. Az egészségtelen életmód, a mozgás hiánya és a nem megfelelő tápértékű ételek, vitaminhiány, nehéz súlyok emelése és hordása ugyanúgy okolhatók a betegségek kialakulásáért.”
A szakirodalom is elég egységes a jó ágyak kialakításával kapcsolatban. Ha túl puha a fekhely, akkor a hanyatt fekvő ember medencéje mélyebbre sülylyed, amivel hajlott helyzetbe hozza a gerincet. Oldalt fekvő helyzetben is hasonló probléma adódik.
Túl kemény matrac esetén pedig a vállrész nem tud kellőképp besüllyedni, ami a karok zsibbadásához vezet. Ekkor az alvó pozíciót vált, ám ha az éjszaka folyamán túl sokszor változtat valaki testhelyzetet, akkor bármeddig is tartott az alvás, az nem pihentető. Összegezve, a testet lágyan körülölelő, megtámasztó, se nem túl kemény, se nem túl puha az egészségügyi és kényelmi szempontból is ideális matrac.
Legtöbben még ma is habmatracot használnak, melyek között vannak jó konstrukciók is, ám ez nem mondható el mindről. A szivacsmatracok közül azok a legmegfelelőbbek, amelyek először enyhén besüppednek a test alatt, de ezzel együtt mégis erőteljes, pontszerű alátámasztást nyújtanak. Lényeges a vastagságukat tekintve, hogy a matrac alatti tartószerkezetet ne lehessen érzékelni.
Egy másik fontos, ám indokolatlanul elhanyagolt tényező a kárpit és a matrac anyaga. Ezeknek jó légáteresztő-, és hővezető tulajdonságokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy az órákon át rajtuk fekvő ember hőleadását, és testének kipárolgását megfelelően kezelni tudják. Ezek a paraméterek a matrac anyagától és vastagságától is függenek. A textilbevonatok általában megfelelnek a célnak, ám a műanyag, és szivacs-matracok légáteresztő képessége rosszabb, mint a rugós kivitelűeké.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Átfogó típusú ajtótokok

Az átfogó (UHT) típusú tokos ajtók a korszerű építéstechnológiákhoz igazodó modern és esztétikus ajtók. Előnyük, hogy a kialakított ajtónyílásba utólag beszerelhetők, így elkerülhetők a...


Megszűnhet a nyugdíjasok átverése

Kötelező ügyfélszolgálat fenntartása, az ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámjának tilalma, a megvételre kerülő árucikkek kapcsán betiltott fogyasztói hitelezés – ilyen módosításokat...