A kémény, a füst, a meleg és a nyugalom

Mechanikus füstgázelvezetés füstgázventilátor segítségével (Exhausto)Az utóbbi időben - különösen a fűtési idény kezdetén - előforduló CO-mérgezések hallatán mindannyiunkban felmerül a kérdés: mi az oka, és hogy lehet ezeket a baleseteket megelőzni. Kéménybaleseteknek azokat a füstmérgezéseket tekintjük, amikor a lakásban, lakóépületben levő, kéménybe kötött tüzelőberendezések rendellenes működése során szén-monoxid keletkezik, és az a lakótérbe kerülve mérgezést okoz.

A szilárd tüzelés füstgázának visszaáramlása egyszerűen és gyorsan felismerhető csípős szaga és átláthatatlansága miatt. A "gond" a földgázzal van, ami égése során szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. A gáz égésterméke tehát színtelen és szagtalan. A veszélyt nem is a szén-dioxid jelenti, hanem a szén-dioxid tartalmú égési levegő miatt keletkező szén-monoxid. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, mérgező gáz, könnyebb a levegőnél, ráadásul éghető (ezért ne próbáljuk égő gyertyával "detektálni"). A mérgezési koncentráció alatt nem sokkal eufórikus érzést kölcsönöz az embernek, majd a töménység tovább növekedve cselekvőképtelenséget, később öntudatlan állapotot idéz elő.
Hazánkban a kéménybalesetek száma 2003-ban megduplázódott: 56 (!) haláleset fordult elő, és 2004-ben is bőven szedte áldozatait. A földgáz árának állandó és várható növekedése ösztönzőleg hat az utólagos hőszigetelésre és a fűtési rendszerek korszerűsítésére. Ez a nyílászárók fokozott légzárásúra cserélését, valamint a fűtőkészülékek korszerűbbre és jobb hatásfokúra való kiváltását jelenti, ami érzékelhető energia-megtakarítást jelent ugyan, de ezeknek a cseréknek és a kéménybalesetek számának ugrásszerű növekedése között szoros összefüggés áll fenn. A balesetek számának növekedését még az is fokozza, hogy sok esetben elmarad a tüzelőberendezések időszakos ellenőrzése és karbantartása, pedig ezek átlagos életkora, és ezáltal meghibásodási gyakorisága növekszik

Égéstermék elvezetése a kémény átszellőzésévelZárt égésterű kazán

Az ajtók, ablakok fokozott légzárásúra történő cseréjével szinte minden esetben a fűtési költségek csökkentése a cél. De sok esetben sem a megrendelő, sem a kereskedő, sem a kivitelező nem mérlegeli ennek a lakás légellátására gyakorolt hatását. A szükséges épületfizikai ismeretekkel nem rendelkezők így tudtukon kívül akut életveszélyt idéznek elő. A kisebbik baj, hogy a nem megfelelő légáramlás miatt megindul a penészesedés, de sajnos néha a végzetes is bekövetkezik: a szükséges légellátás hiánya miatti füstmérgezés.
LAS kéményrendszer - az égéshez szükséges levegőt kintről szívjaA szinte légmentesen becsomagolt ház lakói illatproblémáiktól késztetve még fokozzák is ezt az állapotot konyhai és fürdőszobai elszívók utólagos beépítésével. Így a lakás egyetlen, a külső tér felé nyitva maradt nyílása a kémény, amely - a fizika törvényeinek megfelelően - valójában légbevezető elemmé válik, sajnos akkor is, amikor eredeti rendeltetésének megfelelően a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés füstgázait kellene kivezetni.
A kéményseprő - a kötelező közszolgáltatás előírásainak megfelelően, amelyet törvény ír elő - évente egy vagy két alkalommal ellenőrzi a tüzelőberendezések füstgázelvezető rendszerét. Ilyenkor azonban csak egy pillanatnyi állapotot tud ellenőrizni, amely egy résnyire nyitott ajtó miatt is megfelelő lehet. A kéményseprői vizsgálat szempontjából az sem közömbös, hogy a kéményellenőrzés milyen időjárási viszonyok mellett történt. A tüzelőberendezés elhanyagoltságát vagy a légellátás időszakos elégtelenségét a kéményseprő legfeljebb közvetve, a burkolati és a készülék körüli égés-, ill. füstnyomokból ismeri fel, ami már közvetlen balesetveszélyre utal. A nyílászáró csere utáni balesetveszély azonban azonnal, ilyen árulkodó nyomok nélkül is kialakulhat, így a füstelvezetés megváltozott körülményeiről a kéményseprő már csak akkor értesül, amikor megtörtént a baj.
Nagyon sok esetben az is előfordul, hogy a kéményseprőt nem engedik be a lakásba. 2003- ban pl. 100 000 lakásba nem jutottak be a kéményseprők. Ez lakásonként két kéményt feltételezve kétszer ennyi kéményt, és lakásonként 4 fővel számolva 400 000 embert jelent, akiknek az élete a kémény miatt veszélybe kerülhetett. Lehet, hogy életveszélyben voltak, de ezt csak akkor lehetett volna megtudni, ha beengedték volna a kéményseprőket a lakásba. A "kirekesztő" nem csak a saját és családja életét veszélyeztette ezáltal, hanem a környezetében élőkét is.
További veszélyforrás, hogy a 15-20 évvel ezelőtt beépített egyfokozatú gázkazánok mára technikailag elavultak, fizikailag elhasználódtak, megérettek a cserére. Bár a készülékcsere mind a gázszolgáltató, mind a kéményseprő felé bejelentés-köteles, mégis sok esetben csak formalitás az engedély megadása. Pedig a korszerűbb berendezések jó hatásfoka alacsonyabb füstgázhőmérsékletet, ezzel pedig nem lineárisan csökkenő kéményhuzatot jelent. Ezért nem egyszer előfordul, hogy az a kémény, amely a régi kazánnál tökéletesen működött, a korszerű kazánnál már nem megfelelő. Ez a hiba kiküszöbölhető lenne, ha előzetesen mindig körültekintően elvégeznék a kémény terhelhetőségének vizsgálatát. Természetesen kazáncserénél figyelembe A nem saválló kéményt szétmarják a füstgázokkell venni az indokolt kazánteljesítmény mértékét is. A központi fűtési kazánok átlagosan 50 %-ban túlméretezettek, ami nem-csak túlfogyasztást okoz, hanem gyorsabban tönkre is mennek. A kazáncsere előkészítése felkészült tervező közreműködését igényli, mert a beépítendő készüléket nemcsak a fűtési hálózathoz, hanem a kéményhez is illeszteni kell.
A kéménybalesetek oka sok esetben az, hogy illegális szereléseket végeznek. Minden olyan gázkészülék szereléshez, amely égéstermék elvezetéssel rendelkezik, (a jogszabály szerint) kéményseprői szakvélemény szükséges, és csak pozitív szakvélemény birtokában szabad üzembe helyezni azt. Hozzá nem értő személy által végzett átalakítások komoly életveszélyes helyzete teremthetnek. Nem szabad elszívó ventillátorokat felszerelni nyitott égésterű berendezések mellé, mert az megszívja a kéményt és visszaszívja az égésterméket.
A kémény az épület egyik legfontosabb szerkezeti eleme, amely a káros égéstermékek biztonságos elvezetését szolgálja. A jó minőségű füst-, és gáztömör kivitelű kémények az élet és vagyonbiztonság fokozott védelme miatt fontosak. Ugyanakkor a jól megtervezett, és nem utolsó sorban modern technológiával jó anyagból készített kémények gazdaságosabb energia felhasználást, környezetkímélőbb megoldást jelentenek. A korszerű kéménnyel csökken a kéménykorrózió veszélye, a jó méretezéssel pedig a légszennyezőanyag kibocsátás is csökkenthető, ami nem lehet közömbös.
A zárt égésterű készülékek a helyiségtől teljesen elzártak, így az égési levegőt is a szabadból, az esetek többségében duplafalu kéményből kapják.
Bélelt kémény (Schiedel)A szigetelt kéményben a füst nem hűl le (Schiedel)Meglevő lakóépületnél gyakori eset, hogy a lakás fűtéskorszerűsítésekor a meglévő, falazott kémény helyett - a legegyszerűbbnek látszó megoldásként - a füstelvezetést az épületen kívül, a külső falra szerelt fémkéménnyel oldják meg. Ez a megoldás azonban azon túl, hogy nem szép látvány, veszélyes is lehet. A szerelt kéményeknek jóformán nincs hőtároló kapacitása, a szigetelés nem akadályozza meg, legfeljebb csak késlelteti, hogy a tüzelő berendezés üzemszünetében a kémény kihűljön. A teljesen lehűlt kémény a kazán indulásakor - ellentétben a falazott, "meleg" kéményekkel - nem biztosít elegendő huzatot. Így az égés megindulásakor rögtön füstgáz-visszatorlódással, a hőcserélő felületeken pedig kondenzációval, gyorsuló lerakódással jár, mely miatt fokozatosan kialakulnak a szén-monoxid keletkezés feltételei.
Szeles időben - a fűtés szünetében - az is előfordulhat, hogy a kéményen át hideg levegő áramlik a lakásba. A készülék bekapcsolásakor a füstgáz energiájának ezt a szembeáramot is le kell győzni. Ha ilyenkor a lakásban valamilyen szívóhatás jön létre, az akár a teljes füstgáz mennyiség tartós visszaáramlásához vezethet. Ezekben az indulási fázisokban a beépített füstgáz-visszaáramlás gátlók sem nyújtanak védelmet, mert a füstgáz el sem jut azokig. Múlt év végén több tragikus haláleset is volt hasonló okból.
Olyan helyen, ahol van más megoldás - pl. használaton kívüli belső falazott kémény - nem szabad ilyen épületen kívül szerelt fémkéményt létesíteni. Ma már az elöregedett, elhasználódott kémények javítására, felújítására számos lehetőség kínálkozik. Több lehetőség közül lehet választani: pl. kéménybélés alkalmazása, vagy zsalutömlős megoldás is szóba jöhet.
Gáztűzhely üzemeltetéséhez, az égési levegő beviteléhez, illetve az égéstermék kiszellőzéséhez is szükséges a megfelelő szellőzés. De a komfortérzethez is rendszeres légcsere kell. Fokozott légzárású nyílászárók esetén a szellőzőlevegőről külön kell gondoskodni.
Nedvességtűrő füstgázelvezető rendszer kéményfelújításhoz (Vogel & noot)Modul rendszerű hőszigetelt kémény (Vogel & noot)Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a sokat hangoztatott figyelmeztetést, hogy még a legkorszerűbb eszközöknél is évenkénti karbantartás szükséges. Ezekben a berendezésekben is van égéstermék-lerakódás, amely zavarokat okozhat, meghibásodásokhoz, elszabályozódáshoz vezethet. A lerakódás a hőátadó felületen szigetelőrétegként viselkedik, és rontja a berendezés hatásfokát. Legtöbbünkben talán fel sem merül, hogy a rendszeres felülvizsgálat elmulasztásával az évek során a szervizköltség többszörösét fizetjük ki a fűtésszámlában, vagy a váratlan meghibásodások költségeiben. A karbantartás elmulasztása azonban ennél sokkal nagyobb veszélyt is rejt: a füstelvezetéssel szembeni ellenállás növekedését. Ha az ellenállás növekedés eléri azt a szintet, amikor a kéményhuzat már nem lesz elegendő az égéstermék elvezetéséhez, bekövetkezhet a tragédia.
A nem kielégítő levegőellátás, vagy a bizonytalan működésű kémény egyaránt gyorsítja a lerakódások keletkezését. Rendszeres kéményellenőrzés és karbantartás mellett időben felfedezhetők a veszélyek.
Legyünk tehát óvatosak, ha családtagjainkat rejtélyes fejfájások gyötrik. Hívjunk kéményseprőt, vagy ellenőrizzük az áramlásbiztosítónál egy vékony papírral, égő gyertyával az áramlás irányát, és ha ez nem kifelé mutat, azonnal kapcsoljuk le a berendezést és hívjunk szakembert. Az égéstermék visszaáramlása kimutatható az áramlásbiztosító rácsához tett tükörrel is: a tükör felületén ugyanis lecsapódik az égéstermék vízgőz tartalma. Árulkodó jel az is, ha a fürdőszobában, ahol ilyen készülék üzemel, bepárásodik a tükör és nem fürödtek vagy zuhanyoztak. Ez már jele lehet annak, hogy az égéstermék bent maradt a helyiségben.
Különlegesen jól záró ablakprofil (Xhénia)Életeket menthet az a készülék, mely szinte minden jelentős műszaki üzletben megvásárolható. Hangos sípolással figyelmeztet a szén-monoxid jelenlétére. Nem mindegy azonban, hogy milyen készüléket vásárolunk. Az elemmel működő berendezésekben nem tudjuk, mikor merülnek le az elemek, ezért célszerű ezeket tápegységről működtetni. Legjobb megoldás azonban az, ha a lakás riasztóberendezéséhez csatlakoztatjuk, így arra is mód nyílik - amennyiben távfelügyeleti rendszerben vagyunk - hogy a központ is jelzést kapjon, ha gáz terjeng a levegőben, és adott esetben értesíteni tudják a mentőket. Természetesen ilyen detektorok felszerelése csak kiegészítője lehet egy biztonságos rendszernek, és semmiképpen nem pótolja a rendszer és elemeinek időszakos ellenőrzését.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs István


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Leier kéményrendszer a mindennapjainkra

Ha valahol a kémény szót halljuk környezetünkben, valami tőlünk független, távoli ködfoszlány úszik át emlékeinkben, mintha minket nem is érintene, idegen lenne számunkra az a dolog, amit rejt...


Kéményellenőrzés

A kéményseprés gyakoriságát rendelet írja elő. Különleges esetben a gyakoriság a helyi rendeletben. A rendeletek alapján - évente egyszer ellenőrizendők és tisztítandók a gáztüzeléshez tartozó...