fischer injekciós rögzítések

Az injekciós - vagy ragasztott - kötésekre akkor lehet szükségünk, amikor nagy szilárdságú rögzítés a cél, de valamilyen okból a fém rögzítődübelek alkalmazása nem célszerű. Ide tartoznak mindazok az esetek, amikor az építőanyag (fal, födém) nem beton, vagy kemény kőzet.
Betonnál is szükség lehet a ragasztott rögzítésre, ha az építőanyag ún. húzott zónájában kell rögzítenünk (erről múlt év márciusában részletesen írtunk), vagy a rögzítődübel az anyag széléhez túlságosan közel kerülne, és fennállna a lerepedés, lepattanás veszélye.
A ragasztott kötésekhez a fischernek is két eltérő rendszere van. Az egyik rendszerénél a kétkomponensű ragasztóanyagot a szilikon tömítőanyagok patronához hasonló kartusban helyezik el, természetesen a komponenseket különválasztva. Az otthoni használatra alkalmasabb a kisebb (150 ml-es) kiszerelés, amelyhez bármelyik szilikonos kinyomópisztoly alkalmazható. Használat előtt viszont egy kis keverőfogantyúval a két ragasztókomponenst össze kell kevernünk. A megkevert ragasztót teljes egészében fel kell használnunk, mert ez után már megköt.
A nagyobb (345 ml-es) tubus ilyen szempontból praktikusabb; ennél a komponensek egy vékonyabb és egy vastagabb hengerben vannak elkülönítve, emiatt viszont speciális kinyomópisztoly kell hozzá, amelynél két külön dugattyú nyomja a hengereket. A ragasztóanyag összekeverése a speciális keverőcsőben történik, és mindig csak a kinyomott mennyiség keveredik össze. Itt nem szükséges megbontás után a teljes tubust elhasználnunk, de azért hónapokig nem tárolhatunk egy félig elhasznált tubust, mert az összetevők elkocsonyásodnak.
A használatuk igen egyszerű. A rendszerhez tartozó menetes rögzítőhorog számára elkészítjük a szükséges furatot, alaposan kitisztítjuk (padlónál mindenképpen érdemes porszívót használni), majd a furatba belenyomjuk a ragasztót (kis táblázatunk mutatja a szükséges töltési mennyiséget), és kézzel beleforgatjuk a rögzítőhorgot. Ez után csak ki kell várnunk a kötési időt, és a kötés terhelhető. Ennek a terhelhetőségnek az érzékeltetésére hat különböző méretű FHB rögzítőhoroghoz megadjuk a beton építőanyagnál biztonságosan garantált ún. kihúzó erőket. Látható, hogy ezek hatalmas erőket jelentenek, tehát ez a kötésmód valóban a legszilárdabb kötések létrehozásához (lépcsők, korlátok, tetőszerkezetek, konzolok stb.) alkalmas. Fontos azonban tudnunk, hogy a betonnál gyengébb építőanyagoknál ezek az értékek jelentősen csökkennek, hiszen magának az építőanyagnak a szilárdsága csökken. A ragasztóanyaggal nem csak a rendszerhez tartozó rögzítőhorog, hanem más szerkezet (pl. betonvas, állványrögzítő csavar vagy más fém alkatrész) is betonfuratba ragasztható.
Bár a más építőanyagokhoz használható ragasztóanyagok flakonja megszólalásig hasonló a fent bemutatotthoz, de összetételében a ragasztó más, és a rendszerhez kapcsolódó kiegészítő elemek alapvetően eltérnek a betonhoz használható rendszerétől.
Következő lapszámunkban ezeket, valamint a ragasztópatronos változatot mutatjuk be.