Üdv!
Nehéz kérdés az esetében a párazáró fólia alkalmazása. A szigetelést készítő szakemberek többsége hallani sem akar párazáró fóliáról, eddig sem kellett, most sem kell alapon. A szigetelések fent vannak a falakon évek óta, eddig nem volt gond vele látszólag, ergo nem szükséges a párazárás. De nem lehet tudni 20-30 év múlva mi lesz a helyzet? Többek szerint időzített bomba az utólagosan felrakott homlokzati szigetelések többsége.
Elvileg belülről kellene alkalmazni a párazárást téglafalon is, de akkor elvész a tégla páraszabályozó szerepe, ami kellemes légkört biztosít a beltérben. Nehéz helyzet, a fizika mást mond, mint a "józan ész".
A helyzetében a vékony téglafal okozza a gondot.
(visszaolvastam első írását és nem találtam erre utaló adatot. Most én gondolom, hogy itt vékonyabb a téglafal, vagy tényleg csak 15 cm-es?)
Bár a pára nagy része általában nem a falakon keresztül távozik, de ennek szerepe lehet a vastag téglafal ellenállásának, fékező hatásának. Az általánosnál vékonyabb fal esetén ez a fékező hatás is gyengébb, így elvileg több pára juthat a szigetelőanyagba.
Ami a fólia elhagyása mellett szólhat, hogy a szigetelőanyag felrakásakor, a dübelezésnél átlyukasztják a fóliát, a fúró akár fel is tépheti, így tulajdonképpen hatástalan lesz, sőt rosszabb, mert pontokban lesz intenzívebb páravándorlás. A másik ok, lassan nem lesznek komoly telek, a páravándorlás sem lesz annyira intenzív. Fóliára nem lehet ragasztani, több dűbellel kell rögzíteni, több helyen sérül a fólia, gyakorlatilag használhatatlan lesz. Ott tartunk, már nem a belső hő kijutását kell megakadályoznunk, hanem a külső bejutását nyáron.
A padlástér kicsit más mint a szabadtér, a tetőszerkezet védelmet ad az időjárástól, ha már egy kicsit kisüt a nap télen, a tető alatt már kellemesebb idő lesz, mint a szabadtérben, megint kisebb lesz a páravándorlás, mert kisebb lesz a hőmérséklet-különbség.
Írta, eddig nem volt sehol penészesedés ami jó jel, de most beleavatkozik ebbe az egyensúlyba a szigeteléssel, ezért kell körültekintően eljárni, mert rossz hőszigeteléssel megoldható, hogy legyen penész. Sokan jártak így, akkor jött elő a penészesedés, amikor korszerűsítettek, hőszigeteltek egyszerre.
Így átgondolva úgy tűnik az oldalfalak párazárását csak belülről lehetne korrekten megoldani, vagy segédszerkezetes megoldással ami nem biztos, hogy kivitelezhető a szűk térben.
Jutott eszembe, falra párazáró fólia, rá 5x5 cm-es lécváz, ami leszorítja a fóliát és megtartja a falon. A lécek vonalában a fóliát ragasszák le hozzá való ragasztószalagjával, mert ez megakadályozza a lécváz rögzítéséhez fúrt lyukaknál a fólia hasadását, feltépését. Lécek közé táblás szigetelőanyag, majd a lécváz tetejére még legalább 5 cm szintén táblás szigetelés. Amennyiben ez megoldható, akkor bármelyik szigetelőanyaggal hőszigetelhető a padlásszobák oldalfala. Ha nem, akkor szerintem hagyjuk el a párazárást, mert nem fog megfelelően működni.
Milyen szigetelőanyagot használjon? Ez is nehéz kérdés, én a kőzetgyapotot ajánlanám padlástérben tűzgátló és hangcsillapító tulajdonságai miatt. Én úgy vagyok ezzel, éghető térben ha csak annyi előnyt biztosít a kőzetgyapot, hogy még biztonsággal el lehet hagyni a padlásszobát tűz esetén, akkor már megérte az árkülönbséget.
Nagyon fontos, a hőszigetelés és párazárás után biztosítani kell a felesleges pára távozását, különben adtunk egy pacsit a sz@rnak. Tehát az ablakokra páraszabályozású szellőzőket kell beépíttetni. Ezek csak akkor nyitnak, ha a beltér páratartalma meghaladja a beállított értéket, tehát feleslegesen nem szellőztet, de ha kell akkor elengedi a felesleget. Ennek hiánya is okozhat penészesedést a hőszigetelés ellenére.
Szigetelőanyag rögzítése. EPS-t kis magasságokig elég csak ragasztani, padlástérben nincsenek erős szelek, ezek sem indokolják a dübelezést.
Kőzet, vagy üveggyapotnál már javasolt a ragasztó mellett dübelezés, mert az anyag rugalmasabb, nehezebb. Kapható hőszigetelt. tárcsás dübel hozzá, ezekkel biztonságosan és tartósan rögzíthetők