Ezermester Fórum

A kazán új (a réginél is levegősödött). Teljesen zárt a rendszer, természetesen a padláson lévő tágulási tartály kifolyója kivételével. Csak az én szobámban jelentkezik a probléma, a többi radiátor fűt mint az állat.

Akkor úgy tűnik, a radiátorod gyűjti össze a rendszerben lévő összes levegőt, mint egy légtelenítő. Szerelj a radiátor végére automata légtelenítőt, egy idő után meg kell nyugodnia a rendszernek, ha nem töltögeted állandóan fel friss vízzel.

Köszönöm a választ.

[Plaszlo]

Ötletként feljött egy 1*1 méteres vas keret készítês 100*100*3mm-es L szelvényből, belsejébe 10 cm magasan C25/30 beton öntése, vashálóval jól megvasalva. Elvileg ez már el tudja egyenletesen oszlatni a tartály terhét. Mit gondol? Köszönöm

Indifferens én mit gondolok, az a lényeg a tartály alatti beton mit szól hozzá. Bár jóval merevebb ez az alátámasztás, a sima vaslemeznél, de akkor is csak 1 m2. Nem lehetne ezt növelni?? Minél nagyobb felületen támaszkodik a nem túl erős betonalapra, annál nagyobb az esélye, hogy nem lesz baj a puffertartály súlya miatt. Attól félek, a folyamatos terhelés miatt idővel elfárad a betonalap, berepedezik, majd megsüllyed.

Üdvözlök mindenkit!

Termotéka gázkazánnal kapcsolatban lenne kérdésem.

Tavaly költöztünk egy kétszintes családi házba össz 100nm. A fűtés egy termotéka gázkazán és egy vegyestüzelésű kazánnal van megoldva.

A gázkazánt rendberaktam most a nyáron, kitisztítottam, vettem bele hőfokszabályozót és hőmérőt mert az eredetiek nem voltak jók.
Visszaszabályoztam, mert úgy égett az őrláng is mint a disznóperzselő, a főégő, meg mint egy mig29 olyan hangal ment.
Mostmár szép kék lángja van és csendesebb is.

Sajnos termosztát nincs a házban, gondolom az előző tulaj 30 évig úgy fűtött, hogy a gázkazánon állította a hőfokot, a szivattyú meg 7/24 ben ment.

A kérdésem az, hogy mi az üzemi vízhőfoka a gázkazánnak?

Én szeretnék egy termosztátot felszerelni, hátha megtakarítanék egy kis energiát. (ha más nem a szivattyú nem menne folyamatosan, az is 75W)
Az jó megoldás -e hogy a termosztáttal nem a kazánt kapcsolgatom ki-be, hanem csak a szivattyút.
Az a gondolatmenetem, hogy a kazán hőfokszabályozót beállítom 50°C-ra és a szivattyút csak akkor indítom( a termosztát), ha a háznak van hőigénye.
Ebben az esetben ugye a kazán folyamatosan 50°C tartaná a benne lévő vizet, ha beindul a szivattyú, akkor mivel a beáramló hidegebb visszatérő víz visszahűtené a kazánt az begyújt és igyekezne a vizet ismét 50 °C-ra melegíteni.
-Itt nincs -e olyan veszély hogy a kazán túlhevül, ha a termosztát leállítja a szivattyút, megáll a keringés, és a kazántest felforralja az éppen benne megállt vizet? (gondolom nincs)

A másik az eredeti megoldás, hogy a termosztát indítja a kazánt és a szivattyút is, de ez esetben ugye a kazán ki is hűlhet, és úgy tudom egy kazán nem szereti, ha hirtelen hidegről elindítják. ( bár a hőmegfutás itt is fennállna akkor, ha a szivattyú megáll) ezért gondolom ettől nem kell tartani egyik esetben sem.

Melyik a jobb megoldás?

Nyilván ha a vegyes tüzelésűt begyújtom, akkor a szivattyú folyamatosan megy teszek fel egy füstgáz hőérzékelőt, vagy egy csőtermosztátot a kazánhoz, hogy indítsa be a szivattyút ha a vegyes tüzelésűben van meleg víz.

Persze ha odáig jutok teszek be egy 1000l-es puffert, mert elfér a kazánházban, de az még várat magára.

Válaszokat előre is köszönöm.

Ötletként feljött egy 1*1 méteres vas keret készítês 100*100*3mm-es L szelvényből, belsejébe 10 cm magasan C25/30 beton öntése, vashálóval jól megvasalva. Elvileg ez már el tudja egyenletesen oszlatni a tartály terhét. Mit gondol? Köszönöm

Indifferens én mit gondolok, az a lényeg a tartály alatti beton mit szól hozzá. Bár jóval merevebb ez az alátámasztás, a sima vaslemeznél, de akkor is csak 1 m2. Nem lehetne ezt növelni?? Minél nagyobb felületen támaszkodik a nem túl erős betonalapra, annál nagyobb az esélye, hogy nem lesz baj a puffertartály súlya miatt. Attól félek, a folyamatos terhelés miatt idővel elfárad a betonalap, berepedezik, majd megsüllyed.

ha 6 méteres L szelvényből készülne, akkor 1,5 méter lenne minden oldala, az jobb egy fokkal, bár több beton és vas kell bele.
ha 10 év múlva fárad el az alatta lévő lap, az már kevésbé izgat, mert addig még sok minden változhat mind a fűtési módszerben,
mind a szóba jöhető alátámasztási megoldásokban,

[Plaszlo]

ha 6 méteres L szelvényből készülne, akkor 1,5 méter lenne minden oldala, az jobb egy fokkal, bár több beton és vas kell bele.
ha 10 év múlva fárad el az alatta lévő lap, az már kevésbé izgat, mert addig még sok minden változhat mind a fűtési módszerben,
mind a szóba jöhető alátámasztási megoldásokban,[/i]

Igen, tényleg jobb lenne, kérdés mennyire zavaró a megnövelt felületű teherelosztó. 10 év alatt még bármi történhet.

Sziasztok!

Meglévő központi fűtést szeretnék fejleszteni puffertároló beépítésével. (Hatékonyság, hőtartás, kényelem, hőingás...)
Egy kb. 25 kWh teljesítményű kazán (Nagy a kazán - kicsi a fűtendő tér kb. 70 nm) szenved a kihasználatlanság miatt.
Rajz:

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Kérdés:
Van egy 800 meg egy 400 literes tartályom amit be szeretnék építeni, hogyan köthetem össze a kettőt, mintha egyként funkcionálnának?
Tehát fizikailag 2 tartály, de rendszer szempontjából egy legyen.

Válaszokat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Fekete Gábor

[Plaszlo]

Szia!
Nehéz kérdés és nem túl szerencsés megoldás. A két különböző méretű tartály hőkapacitása eltérő, így simán nem lehet párhuzamosan összekötni őket, mert míg a nagyobb tartályban még lenne elég forró víz, addig a kicsiből már kifogyhat és visszahűti a nagy vizét.
Vezérelve lehetne összekötni, ha a nagyobb tartályt már felfűtötte a kazán, akkor engedi a kisebbet fűteni. A forró víz kivétele is gondot okoz, mivel ott is sorba kell állítani a puffereket, ne keveredjenek egymással.
Jobb lenne egy nagy puffer, sokkal egyszerűbb, megbízhatóbb lenne.

Hozott anyagból dolgozom, többet rákölteni nem akarok.

Ha a két tartályt úgy képzeled el, hogy egymás mellett lesznek, de egy közös nagy szigetelésben, akkor így az egyik lehűti a másikat a keveredés miatt még mindig él? Nem nagyon tudom elképzelni a helyzetet, sajnos nem vagyok szakember, de a keveredésből kvázi nem származik veszteség, vagy igen?

[Plaszlo]

Nem.
Van a két tartály, sorba kötni nem lehet őket, mert akkor a víz keveredik bennük, holott a pufferben rétegződnie kell.
Ha párhuzamosan kötöd a vízkörbe, akkor a kis tartályból hamarabb kifogy a meleg víz s összekeveredik a nagyobb tartály még meleg vizével a kimenő oldalon. Ezért vezérelni kell a két különböző űrtartalmú puffer feltöltését és a kivételezését.
Ezt már nem olyan egyszerű feladat megoldani.

Ha tényleg annyira bonyolult, akkor hagyom a kisebbet és berakom csak a 800 litereset.
Esetleg egy alap tervet tudtál adni a vezérlésről?

Plaszlo már többször írta ilyen esetekre a Laddomat szelepeket, mint konkrét vezérlést. szerintem most is azt ajánlaná.
http://ocean-l.hu/tkr/?cat=96

[Plaszlo]

Ha tényleg annyira bonyolult, akkor hagyom a kisebbet és berakom csak a 800 litereset.
Esetleg egy alap tervet tudtál adni a vezérlésről?

Igen, elképzelhető, hogy a 800 l-es pufferel - ami alapvetően kevés a kazán teljesítményéhez képest - jobban jársz, mint két különböző űrtartalmú puffer vezérlésével.

Ezt már sokszor felraktam, alapkapcsolás vegyestüzelésű kazánhoz pufferrel.

bekotes.jpg (71.19 KiB) Megtekintve 2293 alkalommal.

A vezérlés problémáját érzékeltetve:
- felfűtés alatt először a nagy, majd a kisebb puffert kell felfűteni, miközben figyelni kell a pufferek hőmérsékletét, mivel a fűtési rendszer is igényli a kazán hőjét
- A kazán leállása után csak a puffer látja el a fűtési rendszert hővel. Itt megfordul a folyamat, betöltés helyett elvétel lesz. Elkezdjük kiaknázni a puffer hőtartalékát, de egy idő után annyira lecsökken a nagy puffer hőmérséklete, hogy a kisebből kell pótolni a hiányzó hőt, hogy ne hűljön le nagyon a radiátorok felé menő melegvíz.
Ezt vagy elektronikus vezérléssel és motoros szelepekkel, vagy mechanikusan kell megoldani termosztatikus szelepekkel.

[Plaszlo]

Plaszlo már többször írta ilyen esetekre a Laddomat szelepeket, mint konkrét vezérlést. szerintem most is azt ajánlaná.
http://ocean-l.hu/tkr/?cat=96

Igen, ez mindenképp fontos elem, bár vannak akik sokallják az árát. Meg lehet oldani valamivel olcsóbban háromjáratú termosztatikus Esbe szeleppel, szivattyúval, elzárószelepekkel és hőmérőkkel többlet munkával, de ez egy igazi All In One megoldás.

Tisztelt felhasználók,

Pár hete ezt írtam:

"Évek óta levegős a gravitációs elven működő központi-fűtés rendszerem. A szobámban lévő radiátornál jelentkezik a probléma, azaz hideg az alja. Az eddigi "bevált" módszer a következő volt: az alsó csapot lezártam, majd a hollandert meglazítva leengedtem belőle 4-5 vödör vizet. Sajnos egy pár nap után újra hideg lesz a radiátor alja. Körülbelül négy éve áll fenn ez a probléma, előtte soha nem volt ilyen gond.
Több szerelő megnézte és nem tudtak vele semmit csinálni. A "legjobb" ötlet az volt, hogy engedjem le a vizet majd töltsem fel. Számtalanszor megcsináltam, mindhiába.

A rendszer nyitott és ahogy említettem vastag csövekkel ellátott gravitációs rendszerem van."

Nos, azóta lecseréltem a radiátort és láss csodát megjavult.... de az öröm korai volt. 3-4 nap után megint hideg az új radiátor alja IS. A légtelenítő csavart hiába tekerem ki, azon csak a víz folyik ki.

Terveztessem újra a rendszert? Évtizedekig jó volt, és ahogy említettem, pár éve "szórakozik" velem.

Tisztelettel: firecrest

[Plaszlo]

Történt valami módosítás, beavatkozás, bármi változás a fűtési rendszerben, fűtési szokásban, a házban ami okozhatná a változást?
Valaminek történnie kellett, ha felborult az eddigi egyensúly.