Ezermester Fórum

A gyűjtő-osztó résznél a radiátor előtti és utáni szelep a gyűjtő-osztó szelepeit takarja, mert nem belsőszelepes a gyűjtő-osztó; de ez a két egység már amúgy is adott, mert az akkori szerelő (kivel nem igazán voltunk elégedettek, plusz nagyon drágán dolgozott) az aljzatbetonozás után (műanyagcsövek mennek a betonban a radiátorokhoz) ezt rögtön felszerelte, most innen megyünk tovább. De ezek a szelepek amúgy sem lesznek használva, csak addig, amíg pl. a hátsó nyári konyha ki nem épül stb. A többi szelepet pedig a javíthatóság szerint helyeztem/helyezem el (nem mindegyik ábrázolt), hogy ne kelljen egy apróbb javítás esetén is a teljes rendszert leengedni stb.

A biztonsági hűtőkörös ötletet köszönöm, megnézem majd a linkeket, de a többszörös megoldást preferálom, szóval lesz szünetmentes táp valószínűleg, meg a visszacsapószelep is az esetleges árammentes állapotban beinduló gravitációs keringés miatt szerepel.

[Plaszlo]

Üdv!
Nem tudom milyen kazánod van, de a kis vízteres kazánoknál és az új - vékony csöves -fűtésrendszereknél a gravitációs keringés nemigen alakul ki, nagy ehhez a rendszer ellenállása és kicsi az a víztömeg, ami beindítaná a gravitációs keringést. Emlékezz, a szivattyú nélküli fűtésrendszereknél az elmenő és visszatérő vízcsövek több colos vastagságúak voltak, másrészt a kazánban is volt 100-150 l. víz. A mostani 25-50 liter vízterű kazánokban olyan gyorsan felforr a víz, hogy nem tud kialakulni a szükséges vízáramlás.
A szünetmentes áramellátás legalább a kazánköri szivattyúhoz szükséges, hogy a pufferbe be tudja tárolni a hőt, amíg a táp kitart.

Üdv!
Nem tudom milyen kazánod van, de a kis vízteres kazánoknál és az új - vékony csöves -fűtésrendszereknél a gravitációs keringés nemigen alakul ki, nagy ehhez a rendszer ellenállása és kicsi az a víztömeg, ami beindítaná a gravitációs keringést. Emlékezz, a szivattyú nélküli fűtésrendszereknél az elmenő és visszatérő vízcsövek több colos vastagságúak voltak, másrészt a kazánban is volt 100-150 l. víz. A mostani 25-50 liter vízterű kazánokban olyan gyorsan felforr a víz, hogy nem tud kialakulni a szükséges vízáramlás.
A szünetmentes áramellátás legalább a kazánköri szivattyúhoz szükséges, hogy a pufferbe be tudja tárolni a hőt, amíg a táp kitart.

Kazán még nincs, jelenleg tervezési fázis alatt áll a dolog, a következő lépés lesz csak az ár - méretek - típus - stb. sokszög végigzongorázása, bár én egy hagyományosabb öntvénykazánban gondolkodok, lehet, hogy akkor keresnék egy nagy vízterűt, mert a kazán-puffer összekötést az legalább 2 colos csövekkel gondoltam, de majd akkor még egyszer végiggondolom ezt.

[Plaszlo]

Üdv!
Ha még nincs kazán, akkor helyedben korszerű, faelgázosító (Atmos, Vigas) kazánon gondolkodnék.

Miért gondolok erre?
- igen jó hatásfok
- korszerű vezérlés
- a faelgázosítás miatt környezetkímélő működés
- hosszú, szabályozott égésideje miatt nem kell egész este molyolni vele.
- tervezted a szünetmentes tápot, ezzel biztonságos a működése.
- benne van minden biztonsági berendezés (vészhűtő, elektronikus vezérlés)

Hátrányai:
- magasabb ár, bár a gazdaságosabb üzeme miatt a megtérülés nem lesz hosszabb, mint egy hagyományos kazáné
- érzékeny a tüzelőanyagra, a megfelelő hatásfokot száraz tüzelőanyaggal éri csak el (bár ez elmondható minden vegyes tüzelésű kazánról)

Szóval ez egy nagyobb beruházás, de korszerű, takarékos, környezetbarát kazánod lesz, a magasabb árát a kedvezőbb üzemeltetési költségek visszahozzák.
Szerintem a puffer miatt kár ilyen vastag csövekben és nagy víztérben gondolkodni. Régen, amikor ez volt az egyetlen mód, akkor egy nagyon hasznos és egyszerű rendszer volt a gravitációs rendszer, de ma már más szelek fújnak. Ha lehetőséged van rá, invesztálj egy korszerű, környezetbarát, kényelmes rendszerbe. Ezek bevált, minőségi kazánok, jó háttérrel.

A faelgázosító kazánok működésének lényege, hogy ellentétben a hagyományos kazánokkal, itt teljesen szabályozott körülmények közötti égésről beszélünk, mely a hagyományos kazánokkal szemben fordított égés, ami kerámiatérben történik. A levegő adagolását mechanikus huzatszabályozó vezérli az előre menő vízhőmérséklet függvényében, az ugyancsak a vízhőmérséklet figyelembe vételével ventilátor elektronika szabályozza. A faelgázosító kazánok két tűzterűek, a felső térben történik a fa elégetése (elgázosítása). Ez úgy tud bekövetkezni, hogy a bejövő levegőt elosztva a felső térbe, a bekerülő levegő egyharmada kerül. Ezért ott egy tökéletlen égés keletkezik. Így az égéskor keletkező füst (füstgázok) hosszabb idő alatt és egyenletesebben szabadulnak fel. Ezt a füstöt melynek 60%-a még éghető gáz, a ventilátor áthúzza egy kerámiatesten, ahol a bejövő levegő fennmaradó kétharmad részét hozzákeverve, egy másodlagos égés jön létre (hasonló az autókban lévő katalizátorra), a füstgázok magas hőfokon fagázként égnek el. Ebből adódik a kazánok 89%-os hatásfoka, valamint ennek köszönhetően a környezetszennyezés mértéke mely nem éri el az EU-ban megengedett mérték 10%-át sem. A szabályozott égésnek köszönhetően a faelgázosító kazánba, a tűztérbe berakott 1 adag száraz fa égési ideje 4-5 óra, ellentétben a hagyományos kazánokkal, melyekben egy tűztér fa égési ideje kb.1óra. Több éves mérések eredménye azt mutatja, hogy a faelgázosító kazánnal való fűtés esetén a megtakarítás a gázhoz képest 40-43%, míg a hagyományos kazánban történő fa égetéséhez képest kb 50%. Tartályos gáznál a megtérülés ideje 1-2 év.

Köszönöm az ötletet, hála istennek a döntést nem nekem kell majd meghozni. Szüleim a felújítók, én csak kitalálom, felvázolom az alternatívákat, de úgyis ők mondják ki a tényezők ismeretében a végső szót. Egy biztos akkor, hogy a gravitációs megoldásokat (visszacsapó-szelep) kihagyom, s a kazánkör elsődleges biztonsági eleme egy szünetmentes táp lesz, másodlagos a termikus biztonsági szelep, harmadiknak - minden kötél szakad esetre - pedig egy biztonsági szelep, hogy eleressze a gőzt.

Tisztelt Résztvevők !

Valaki segitségét kérném ahhoz hogy a radiátorok és csővek nyomásprobáját hány bár-ral kell ellenőrizni, tőbb helyen eltérő számokat olvastam. A kazánhoz nem tudok igazodni mert még nem dőntőttem hogy milyet fogok venni. Még egykérdés aki szerelt már rézcsővel kőzpontit hogy a tőkéletes sorjátlanitást hogyan oldotta meg . Nekem ez nemigen megy pedig rendes sorjátlanitot használok, a peremet nemtudom megszüntetni.

Kőszi a segitséget.

Tisztelt Résztvevők !

Valaki segitségét kérném ahhoz hogy a radiátorok és csővek nyomásprobáját hány bár-ral kell ellenőrizni, tőbb helyen eltérő számokat olvastam. A kazánhoz nem tudok igazodni mert még nem dőntőttem hogy milyet fogok venni. Még egykérdés aki szerelt már rézcsővel kőzpontit hogy a tőkéletes sorjátlanitást hogyan oldotta meg . Nekem ez nemigen megy pedig rendes sorjátlanitot használok, a peremet nemtudom megszüntetni.

Kőszi a segitséget.

Ha más előírás nincs, akkor üzemi nyomás másfélszerese + még 1 bar. De a maximális nyomás 3,5 bar lehet a rendszerben üzemszerűen, továbbá a kazán, radiátor maximálisan kb. 4 bar nyomást bír el.

Tisztelt Résztvevők !

Valaki segitségét kérném ahhoz hogy a radiátorok és csővek nyomásprobáját hány bár-ral kell ellenőrizni, tőbb helyen eltérő számokat olvastam. A kazánhoz nem tudok igazodni mert még nem dőntőttem hogy milyet fogok venni. Még egykérdés aki szerelt már rézcsővel kőzpontit hogy a tőkéletes sorjátlanitást hogyan oldotta meg . Nekem ez nemigen megy pedig rendes sorjátlanitot használok, a peremet nemtudom megszüntetni.

Kőszi a segitséget.

Szia!

A radiátorok 10 bart is kibírnak, mert gőzfűtéssel is működhetnek. De a kazánok 3-3,5 barnál nem nagyobbak, a mika 2,5bárnál engedi el a nyomást.
Valóban az üzemi nyomás 1,5 szöröse minimum, +1. A tökéletes sorjátlanítás nem a sorjátlanítón, hanem a csővágó technikán múlik. Puhafémhez való fűrészkorong egy leszabó fűrészbe a legjobb, de nagyon hangos használni. Fűrészelheted is gérvágó tokban (persze 90fokban), kézi fűrésszel, de ez lassúcska. Éles, hegyes szögű rézhez való csővágó is jó, azt csőtollal viszonylag szépre lehet formálni. A Rems kombinált réz + rozsdamentes acél csővágó ami nekem is van, nagyon csúnyán vágja a félkemény rézcsövet, az olcsóbbak sokkal szebben dolgoznak.

Sziasztok!
Szeretnék belevágni én is egy központi fűtés rendszer építésbe.Szeretnék segítséget,ötleteket kérni a megvalósításhoz.
Röviden leírom mi lenne a rendszerben, Kazántól-kazánig kb 75 méter leágazásokkal együtt.
7 radiátor:
955w
3x 1377w
1911w
2675w
3057w
Ezeket szobák alapján számoltam ki. lenne egy 1000 literes puffer tartály,mivel sok időt töltök a munkahelyen legyen meleg míg nem vagyok itthon, és egy 23 kw vagy nagyobb vegyes tüzelésű kazán, és egy keringető szivattyú, és persze nyitott kétcsöves rendszer,5 rétegű müa csővel.

Kérdéseim:
Milyen cső átmérővel induljak a két csöves megoldáshoz? És milyet használjak végig?
Radiátor leágazásoknál kell e kisebb átmérőt használni?
Hogy tudom kiszámolni mekkora szivattyú kell?
Kell e e légtelenítő a rendszerbe vagy az utolsó radiátor közelébe?

Most ennyi jut eszembe, ha kell még más is akkor azt írja le valaki.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv: Józsi

[Plaszlo]

Üdv!

A csőméreteket számolni kellene a tömegáramok, áramlási veszteségek alapján, ebben nem tudok segíteni. Talán Yocee kolléga ráfigyel a témára.
Új építésnél több fajta megoldás létezik, bár gondolom nem lesz szétverve az egész ház. Az osztó-gyűjtő rendszerrel lehetne a legjobban elvezetni a csöveket a radiátorok felé, mert így minden radiátor külön vízkörön van, könnyű a szabályozása, és kizárása hiba esetén. Viszont ezt a csövezést általában az aljzatbetonban szokták vezetni.
Ha csak a hagyományos felfűzős módszerrel lehet vezetni, akkor az elején nagyobb átmérőjű, majd a vége felé csökkenő átmérőjű gerincet kell képezni, több lépcsőben leszűkíteni. A radiátorokhoz egységesen vékony csővel lehet leágazni.

A kazánhoz ökölszabályként 50 l/KW víztérfogattal kell számolni a puffer méretét, az 1000 l kevés lesz.
Automata légtelenítő több helyen is szükséges (kazánkör, puffer), valamint a fűtőtestekben sem árt (manuális).

Egy új rendszert jobb lenne szakemberrel megterveztetni, később már nehéz és drága javítgatni, átalakítani. Nem szabad kifelejteni a biztonsági és kazánvédelmi berendezéseket sem.

Lakás felújítás lesz,és így tudom a falban vinni a csöveket. osztó gyűjtő rendszerre gondoltam én is.
http://kepfeltoltes.hu/view/140222/K_zponti_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
ilyesmire gondoltam,de lehet úgy rossz ahogy van.

[Plaszlo]

Így egyszerűbb valamivel. Az osztó-gyűjtő be-kimeneti csövei megadják a szükséges keresztmetszetet a puffer és köztük. Csak jó helyre rakd az osztó-gyűjtőt, hogy minél kevesebb csövezéssel lehessen összekötni a radiátorokkal.
A kazán mellé a Laddomatot ajánlom az All-in-One, vezérléséhez füstgéztermosztátot, valamint a kazánhoz termikus védőszelepet, ami megforrás előtt nyit. Nézd át ezt a fórumot is, olvasd el a linkeket, pár napja volt szó ezekről:
http://forum.ezermester.hu/viewtopic.php?f=9&t=1036

Szerintem itt nagyjából kiveséztük a szükséges eszközöket, ha kérdésed van, továbbra is igyekszem segíteni.

Köszönöm,el fogom olvasni.
Még annyi,h egy másik fórumon,azt a tanácsot kaptam,h a kazán és a puffer közé is kell egy szivattyú keverő szeleppel, ami keveri a vizet a kazán kimenő,és a puffer vissza jövőt.

[Plaszlo]

Üdv!

A Laddomatban benne van a szivattyú. Amíg a kazánkör hőmérséklete nem éri el a nyitási hőfokot (általában 65 C°), addig csak a kazánkört keringteti. Amint meghaladja a nyitási hőfokot, akkor nyitja a visszatérő oldali szelepét és kezdi belekeverni a pufferből jövő hideg vizet. A felesleg a meleg oldalon elindul a puffer felé. Ha már annyi meleget ad a kazán, hogy nem kell keverni a kazánkör vizét a visszatérővel, akkor teljes egészében összeköti a puffert a kazánnal. Nincs szükség plusz szivattyúra. (persze ha elolvastad volna a linket a Laddomatról... )

Laddomat 21-60.jpg (107.55 KiB) Megtekintve 10631 alkalommal.

Nem volt már időm,mert mennem kellett. De ezt tudtam,h ilyen van.
Ezt írták a másik fórumon, "Nos kezdjük azzal,hogy az a 1 db keringető a kazán és a puffer között vagy a puffer és a radiátorok között lesz??? csak mert mind2 helyre kellene valami."
Ezért írtam,h 2 keringető kell.