A képek keretben mutatnak jól, ezt mindenki tudja. Ám azt, hogy maga a keret milyen legyen, mindenki maga dönti el. Egy azonban biztos; nem olcsók, kivéve, ha kis méretűek és műanyagból készültek. Márpedig a nagyobb képkeretek sok esetben többe kerülnek, mint a bele kerülő képek. Aki pedig szokatlanul fazonírozottat szeretne, és még munkálkodni is hajlandó érte, alábbi ismertetésünkben bizonyára talál néhány ötletet.Eredetileg tengerentúli laptársunk otthon rovatában bukkantunk erre a kollekcióra, s mivel a helyzet Amerikában némileg különbözik a hazaitól, ezért az ötletet a mi lehetőségeinkre adaptálva közöljük. Az Államokban ugyanis sokkal könnyebb a fenyőnél nemesebb fából készült léceket beszerezni, márpedig a bemutatott képkeretek ezekből készültek. Ez itthon sem lehetetlen, hiszen az Erdértnek van egzóta fákat árusító telepe, ám ez csepp a tengerben. Viszont számos más lehetőségünk van hasonló jellegű, félkész faanyagok, illetve díszlécek beszerzésére.
A mi képkeretváltozatainkat ezeknek a felhasználásával lehet elkészíteni. Méreteiket illetően nincs különösebb korlátozó körülmény, ám a saját készítési lehetőségeinket nem árt józanul tudomásul vennünk. A keretanyagokat ugyanis általában előbb szálban ajánlott összeragasztanunk, és ezt követően célszerű leszabni a képkeret darabjait. A 1,5 m-nél hosszabb lécekkel elég nehéz dolgozni, ezért lehetőleg a keretekhez szükséges idomokat olyan hosszú lécekből állítsuk össze, hogy kiadják a keret feléhez szükséges darabokat. A felhasznált lécek természetesen csak egyenesek és csavarodás mentesek lehetnek, vásárláskor tehát e szempontok szerint válasszuk ki az alapanyagokat.
A különféle MDF anyagokat is érdemes számításba vennünk az alapként használt vakkereteknél, ám ezeket előbb lapszabászatban megfelelő szélességűre kell vágatnunk. Több rugós szorítófogó sem árt 
az ilyen munkákhoz, hogy a különféle léceket kellő erővel préselhessük le az alaplécre. A gérvágó készülék a daraboláshoz ideális szerszám, ám helyette megfelel az egyszerűbb és sokkal olcsóbb gérvágó láda is egy finom fogazatú illesztőfűrésszel kiegészítve. Ragasztóként általában diszperziós gyors faragasztót, vagy hagyományos csontenyvet használjunk, mert a ragasztópisztoly ilyen munkákra nem alkalmas.
Célunk a szinte hézagmentesen összeragasztott léckombinációk legyenek, mert a réseket utólag nehéz tapaszolva eltüntetni. A nyers léceket előbb nedvesítsük be, majd teljes száradásuk után csiszoljuk simára, ám az éleket csak nagyon finoman koptassuk le. A keretelemeket lehetőleg párosítva vágjuk a kívánt méretűekre, így feltehetően egyformák lesznek. Szükség esetén a 45 fokos szögű végeket síkba csiszolva pontosítsuk.
Ennyit az általános tanácsokból. További szószaporítás helyett vegyük sorra a bemutatott kereteket, amelyek akár ötletadók is lehetnek kreatív olvasóink számára.
Ívelt szegélyű, festett keret (1)
Mivel a kész keret majd festve lesz, anyagául nyugodtan választhatunk fenyőfát, vagy MDF alapanyagot. Alaplécként 15x30-as méretűt válasszunk, csiszoljuk simára, majd ragasszunk rá 5x40 mm-es lapos lécet, vagy pl. rétegeltlemezből levágott csíkot. Tetejére domború szegélyléc kerüljön (A). Ennek szélessége 35 mm-nél kisebb legyen, és ha pl. barkácsáruházakban vásárolt idomos takarólécet használunk díszítésként, akkor a domború rész fölé emelkedő éléhez kell majd illesztenünk a keretlécet oldalt fedő 5-10 mm vastagságú fedőlécet. Ennek szélessége kb. 30 mm legyen (B).
Az idomos takarólécen kívül mindegyik elemet 45 fokos vágással előre ledarabolhatjuk, amivel így munkát és anyagot takaríthatunk meg. E daraboknak azonban párban azonos hosszúságúaknak kell lenniük, különben később összeillesztési gondjaink lesznek. Ha a daraboláskor két lécet fogunk össze, ezt elkerülhetjük. A gérvágáshoz finomfogazású fűrészt használjunk, és az alapkeret összeragasztását célszerű sarokszorítókba fogva elkészíteni. Az alsó lécek összeeresztéseit nem árt tűzőgép kapcsokkal is megerősíteni. Ezt követheti az idomkeret-, majd a külső keretszegély felragasztása (C). A simára csiszolt felületeket ezután szórjuk be alapozó spray-al, majd a felületek finom átdörzsölését követően kétszer fújjuk be vékonyan, pl. kalapácslakk utánzatú akrilfestékkel, amely a divatosságán túl áldásosan eltakarja az alapanyagok eltérő erezetét és színtónusbeli különbségeit.
Dúsan fazonírozott festett keret (2)
Ez elkészítését tekintve egyszerűnek mondható, hiszen 20x60-as fenyőléc az alapja, amelybe 10x15 mm-es aljazást kell marni, de ezt a léc élére ragasztott, és néhány vékony szeggel is megerősített 5-7x10 mm-es léc felerősítésével kiválthatjuk. Efölé kerül a 10-15 mm széles félkerek belső szegély, míg az alapléc külső élével szintbe illesztve szélesebb félkerek lécből kialakított domború szegély övezi a homlokfelület külső szélét. A középső sík részt újabb idomos léckeret töri meg, amelynek lehetőleg szimmetrikus legyen a fazonja (D). Így a keret mindegyik elemét gérvágással szinte hulladékmentesen szabhatjuk le.
Az alapkeret összeragasztása nem nehéz, és száradását követően a külső- és belső félkerek szegélyek, valamint a közbenső fazonos keret felerősítése sem okozhat gondot. A nyers keret festését az előzők szerint végezzük el. Megemlítjük, hogy a kalapácslakkon kívül még számos dekorfesték közül választhatunk, gondolunk itt a szokatlan hatású terrakotta-, kő-, és repeszfestékekre, amelyek egészen szokatlan külleművé változtatják az egyszerű fenyőfából készült keretet.
Egzótafával borított sima keret (3)
Ez a mintakeret eredetileg mahagónifából készült, és ébenfaléc berakás díszíti, ám ezt a hatást sima fenyőfából, felvasalható furnér élfóliával borítva is elérhetjük. Aprólékos munkát igényel ugyan, de nagyon megtévesztő a látványa. A keret anyaga 20x50-60 mm-es léc, amelybe 10x10 mm-es aljazást kell marnunk, felső éleit pedig 5 mm szélességben 45 fokban ferdére munkálni (E). A méterben kapható, hőre olvadó ragasztóréteggel ellátott furnér élfóliával előbb a léc felületét vonjuk be.
Mivel a fa élszalag bizonyos helyeken fogazottan toldott, ezeket a részeket ne használjuk fel. A faszalagokat 1 mm ráhagyással vágjuk kellő szélességűre, majd a keskenyebb élfelületekre illesztve vasalással rögzítsük. A keretléc belső- és külső éleit borítsuk be, majd az éleken túlnyúló anyagot csiszoljuk a ferde élekkel síkba. Ezt követően ezeket is - kevés túlfedéssel - borítsuk be nemes furnérral, és a felesleges anyagot most is precízen csiszoljuk síkba.
Az így kialakult élek épségére nagyon ügyeljünk, ne koptassuk le csiszolás közben. A léc homlokfelületét az utolsó fázisban és három sávban furnérozzuk le. A sávok szélessége a szélek mentén azonos, és a homlokfelület harmadáig érjenek. A betétcsíkok 5x5 mm-es modellécek, amelyeket felsőmaróval kialakított 4x5 mm-es hornyokba ragasztva rögzítsünk. A léceket rugós szorítófogóval préseljünk a fészkükbe (F), majd miután mind a két léc a helyére került, kiálló részüket csiszolással koptassuk a homlokfelülettel azonos síkba.
A kapható modellécek anyaga többnyire világos okume, sötét mahagóni, de leginkább fenyőfa, és az átszínezésük - tekintettel a síkba csiszolásra - nem megoldható, viszont natúr színükben hagyva is dekoratív a hatásuk. A horonymarás helyett választhatjuk a pontos szélességűre vágott, sötét tónusú élfurnérral történő csíkozást is. A keskeny lemezcsíkok méretre vágása nehezen megoldható ugyan, de így eleve sötét faanyagot választhatunk díszítő szegélyként.
A kialakított keretlécet párosan vágjuk gérbe, majd csiszoljuk simára a felületeket, de az élekre nagyon vigyázzunk, egyáltalán ne kerekítsük le egyiket sem. A keretet ragasszuk össze, hátoldala felöl tűzőkapcsokkal is erősítsük meg a gérbevágott részeit, majd többször színtelen akrillakkal átfújva, közbenső finom csiszolással adjuk meg a tökéletesen sima keret tompán fénylő fedőrétegét.
Egyszerű léckombinációs keret (4)
Ez egy nagyon egyszerűen kialakítható lécfazon. Középrésze 20x30 mm-es léc, amelynek lapját széles sötét tónusú furnér élfóliával fedjük le, és csiszoljunk simára. Éleire ragasszunk sűrű erezetű 10x25 mm-es fenyőlécet. Az egyikbe előzőleg marjunk a paszpartu számára 5x15 mm-es aljazást. A szegélylécek csiszolásakor az éleket nagyon finoman le is kerekíthetjük (G). Ha a fenyőfát nem találjuk "méltónak" a középső, furnérozott felülethez, akkor e lécek látható felületét felvasalt világos tónusú fa élfóliával tehetjük igényesebbé. Vigyázzunk, a fa élfedő anyagok 0,6 mm vastagok, ezért megnövelik a keretezésre használt lécek vastagságát. Csiszolás, méretre vágás és összeállítás után a kész keretet az előzők szerint lakkozzuk be.
Mahagóni keret (5)
E keretnek a kialakítása sem bonyolult, ám az egzótafa borításához és díszítéséhez a szükséges anyagot kissé nehezen lehet hozzá megvásárolni. A vakkerethez most 20x50 mm-es fenyőlécre lesz szükségünk, amelyet középen 5 mm vastag rétegeltlemez csíkkal fedjünk le (H). Ha a lemez fedőrétege megfelelő minőségű és színtónusa is világos, akkor már csak simára kell csiszolnunk a felületét, mielőtt a széleire díszléceket ragasztunk. E lécek azonban a hajómodellekhez használatos palánklécek-, mégpedig sötét mahagóni fából leszabottak legyenek. Ha viszont a rétegeltlemez felülete nem elég dekoratív, akkor széles furnér élfedő szalag felvasalásával tegyük "nemesebbé".
A lemez kiálló része szolgáltatja majd a képet befogadó aljazást. Az alapkeret lécéből gérbe vágva állítsuk össze a megfelelő méretű képkeretet, majd homlokfelületére ragasszuk fel a ferdére gyalult élű mahagóni szegélyléceket. A rétegeltlemez élét azonos anyagú 3x5, vagy 5x5 mm-es lécek felragasztásával takarjuk el. Végül a képkeret külső élét furnérszalag felvasalásával fedjük le. A léceket még a felragasztásuk előtt csiszoljuk teljesen simára, a külső takarófurnért pedig a festés előtt koptassuk le. Ezt követően már csak lakkoznunk kell, többször vékony rétegben felszórt akrillakkal.
Kombinált lécezésű keret (6)
E keretfazon kialakításához 20x50 mm-es, és 10x40 mm-es fenyőléc adja az alapot. A vakkeret lapjára kell felragasztani a 3-5x50 mm széles, pl. bükk rétegeltlemezből leszabott, simára csiszolt fedőcsíkot. Ezt kívülről 10x40 mm-es, 30-45 fokban ferdére gyalult külső takaróléc erősíti meg, amelynek látható felületeit széles furnér élfedő szalaggal kell beborítani. A belső díszítőkeret anyag a sötét mahagóni modellezőléc, amelyet a vakkeretléc élére úgy ragasszunk fel, hogy ezzel kialakítsuk a képbefogó aljazást is (J). Ha ez a léc elég vastag, akkor közvetlenül a vakkeretléc élére is felragaszthatjuk, csavaros szorítókkal beállítva (K). Mivel a modellécek kb. 1 m hosszúak, legalább két keretdarabot kiadó idomot kell készítenünk. Így leszabáskor a ferde vágások miatt több hulladék keletkezik, a keret nagyságát ezért ennek figyelembevételével határozzuk meg. A kész idomból méretre vágott keret darabokat az előzőkhöz hasonlóan gérbevágva illesszük-, majd ragasszuk össze, lakkozzuk, és a hátsó oldalon tűzőkapcsokkal összefogva erősítsük is meg. Az összeállítást mindig sík lapon, vagy sarokszorítókba fogva végezzük el (L), hogy a kész keret garantáltan szabályos négyszög alakú legyen.
Végül ne feledjük, hogy a kép mögé vékony hullámpapír alátét kell, és az apró szegekkel rögzített képet ezen kívül hátulról felragasztott csomagolópapírral szokás lefedni. A keret sarkaira pedig ajánlatos 5 mm vastag kis távtartó korongokat ragasztani, hogy a falra akasztott képet ne vegye körül poros mezsgye. Ezt viszont a képakasztó felerősítésekor is vegyük figyelembe, hiszen 5 mm-rel magasabban kell a keretből kiállnia, hogy képünket könnyen a falra tudjuk akasztani.