Kerti járda betonból vagy járólapból

2023-07-14 10:23:39 | Módosítva: 2023-07-20 16:57:16

Egy kerti járda építésénél alapvetően két megoldás között választhatunk. Az egyik a szárazon rakott technológia, melynél lényegében kész burkolóelemeket vásárolunk meg, és azokat úgy rakjuk le, hogy nem szükséges betont használnunk. Ez talán a színvonalasabb, de nyílván drágább megoldás. A másik a betonozás; akár úgy, hogy egybe öntjük a betonjárdát, akár úgy hogy betonelemeket öntünk, és öntőformaként kész vagy saját gyártmányú zsaluelemeket használunk.


Mindenekelőtt ki kell találnunk

Hogy milyen járdát szeretnénk, az honnan-hová fog vezetni. Egy járda mindig vezet valahonnan valahová. Nem fontos, hogy nyílegyenesen fusson, lehet íve, hogy például minél nagyobb egybefüggő területet hagyjunk a pázsitnak – ez nagyon látványos eleme lehet egy kertnek –, de ha túl sok kacskaringó van benne, akkor valószínűleg gyakran le fogjuk vágni a nagy ívű és felesleges kanyarokat, vagyis nem a járdán fogunk közlekedni, hanem mellette a füvön.

Az elképzelt járda funkcióját is meg kell határoznunk. A kertkaputól a házig egy forgalmas járdát kell elképzelnünk, melyen sokat, és olykor egyszerre többen is közlekedünk. Ennek a szélessége legalább egy méter, vagy akár kicsit nagyobb is legyen. Hátul a kertben a veteményeshez vagy a virágágyáshoz futó kis ösvénynek viszont nem szükséges ilyen szélesség, oda 60 cm is elegendő. Ha valamilyen fal mellet halad a járdánk, számoljunk hozzá még körülbelül 30 cm-t. Mindig gondoljunk a legalapvetőbb két szempontra, eszté­tikus legyen és betöltse az alapvető funkcióját.

A tervezés után jöhet a kivitelezés módjának eldöntése. Akár betonból egybe öntött járdát, akár helyben készített betonelemekből kirakott megoldásban gondolkodunk, valószínűleg olcsóbban fogunk kijönni, mint a készen vásárolt kerti járólapokból épített, szárazépítési technológiával megvalósítható változatnál. Persze a gyári járólapok kivitelével, szín és forma gazdaságával nem vetekedhetünk, de azért a betonnak sem kell feltétlenül unalmas szürke felületűnek lennie. Használhatunk betonszínezőket, és a frissen kiöntött, nyers betonfelületbe is ágyazhatunk díszítő elemeket, pl. változatos színű folyami kavicsokat. A beton készítéséhez minimum egy betonkeverőre, egy-két segítőre és betonkeverési alapismeretekre van szükség. Ezt a munkát legjobb egy lendületből, egy-két nap alatt elvégezni. A szárazépítési technika sem csak abból áll, hogy a kész elemeket a talajra fektetjük, de időben jobban el lehet húzni a munkát.


Ki kell jelölnünk tehát a járda pontos nyomvonalát, majd hozzálátunk a tükör kialakításához. Ki kell ásnunk a teljes nyomvonal mentén a földet, amit majd erre megfelelő anyagokkal pótlunk vissza. Az egybeöntött betonjárdánál nem szükséges mély tükröt kiásnunk, 10 cm is elegendő, melynek szélei mentén elhelyezhetjük a zsaluelemeket.

A térkőnek ennél mélyebb – 25-30 cm-es – tükröt kell kiásnunk, amit fel kell töltenünk a beágyazó anyaggal. A jól kialakított, kellően tömörített, vibrált, jó teherbírású alap nem fog megsüllyedni. Több rétegben, 0-55 mm méretet használva, feltöltjük sóderral a kiásott vájatot, közben tömörítjük. A megfelelően ledöngölt sóderrétegekre terítjük a finom szemcséjű 1-5 (vagy 2-5) kőzúzalékot, amit tömöríteni már nem kell, viszont ezzel állítjuk be a pontos szintet.

A térkövezésnél fontos szerepe van a fugázásnak. A homok nem jó fugázó anyag, nem tartja meg eléggé a köveket, kifújja a szél a fugákból, ráadásul a gyomok is kikelnek belőle. Olyan anyagot használjunk, ami tartást ad a térköveknek. Besöprő kővel, apró szemcséjű, 1-4, vagy 1-5 mm méretű zúzott kővel töltsük fel a fugákat. Lehetőleg olyannal, ami nem gömbölyű szemcsékből áll, mert azok képesek elgördülni egymáson. Szilánkosra tört szemcséjű besöprő kő a legjobb. Ennek a szemcséi nem gördülnek, inkább egymásba kapaszkodnak, így adva még nagyobb stabilitást a térköveknek.

Betonjárda készítésénél a tükör kiásása után el kell simítanunk a talajt a járda alatt, majd következik a legfontosabb, a zsaluzat elkészítése. Ehhez használhatunk fenyőanyagú széldeszkákat vagy kifejezetten erre a célra készített zsaludeszkákat.


A zsaludeszkáknak mindig az egyenes része álljon felfelé, mert ez mutatja meg nekünk a járda magasságát. A zsaludeszkák a járda felé a simább felületükkel álljanak. A zsaludeszkák mentén állítsunk 2-3 méterenként egy-egy karót/lécet, hogy stabil maradjon a szerkezet, végül pedig, a kötés során fellépő hőtágulás miatt – a repedezések elkerülése érdekében – a járdaelemek közé kb. 2 méterenként keresztben is helyezzünk el léceket, ezzel biztosítva a teret a térfogat-növekedésnek.

A beton elkészítéséhez cement, sóder és víz szükséges. A cement-sóder arány pontos betartása lényeges a jó minőségű beton elkészítéséhez. Alapvetően 1 m3 beton készítéséhez kb. 300 kg cement, 1800 kg sóder és kb. 180 liter víz szükséges. Ez persze túl nagy mennyiség, arányosan le kell osztanunk, amikor az alapelemeket a betonkeverőbe adagoljuk. Az arányokat általában a cementhez viszonyítjuk, tehát ha egy egység cementet veszünk alapul, ahhoz körülbelül harmadannyi víz, és háromszor annyi sóder kell. A víz adagolását legtöbbször szemre végezzük, de ha pontosak akarunk lenni, akkor 1 kg cementhez 0,25 liter vizet kell adni.





A keverés során minden esetben először a sódert, majd a cementet adagoljuk be a gépbe, és miután összekeverte, kis adagokban hozzáöntjük a kimért vizet, ügyelve arra, hogy a végére is maradjon egy kevés. Ha nedves a sóder, akkor figyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl sok víz a betonba, ezáltal mindig gondosan ügyeljünk a megfelelő konzisztencia előállításához. Fontos, hogy a betont soha ne keverjük túl sokáig, hiszen ezzel túlkeverés léphet fel, amivel a hozzáadott alapanyagok szétválhatnak, és a beton szilárdsága rendkívüli mértékben csökkenhet.

A beton beöntése után fontos a tömörítés. Ha nagyobb felületről van szó, akkor egy szabályos élű deszka is megfelel tömörítőként és lehúzóként is. A betonnak nagy szüksége van arra, hogy szilárdulás után legalább 2-3 óráig nedvesen legyen tartva.

Valamivel könnyebb a dolgunk, ha zsalukőbe, vagy más formába öntjük a betont. Gyakorlatilag vödörrel betöltögetjük a még elég híg betont a formába, és egyenes léccel lehúzzuk a tetejét, ez gyorsan megy, és a zsalukészítéssel sem kell külön foglalkozni. A nedvesen tartás azonban ilyenkor is fontos.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Betonfelületek impregnálása

A kültéri igénybevételnek kitett építményeknél fontos, hogy felületük vízlepergető legyen. Köztudott, hogy télen a pórusokban felszívódott víz megfagy, kitágul így roncsolja az anyagot. Azzal,...


Kültéri fűtések

A járdákra, kocsibehajtókra, rámpákra hulló hó problémát jelenthet, balesetek forrásává válhat. Szintén gondot okozhat az ereszcsatornában megfagyó és jégdugót okozó hóolvadék. Ezeknek a veszélynek...