Növények hirtelen pusztulása
Akár nagy fák esetében, vagy idősebb, de egyébként jó állapotú évelőknél is bekövetkezhet, hogy különösebb előjelen nélkül a növény állapota hirtelen leromlik. Ilyenkor az esetek többségében már nem lehet sok mindent tenni, ám érdemes megismerni az okot. Az ok sok esetben a föld alatt keresendő, hiszen, ha a gyökérzet nem tudja ellátni a leveleket megfelelő mennyiségű vízzel, akkor azok először nem fejlődnek megfelelő ütemben, később, ha a probléma nem oldódik meg akkor a leépülés rohamtempóban folytatódik.
Ha a vízhiányt nem a víz hiánya okozza, akkor lehet, hogy egy vakond vagy valami más, fölben élő állat, vagy állatok, például sok cserebogár pajor, lótetű is óriási károkat tud okozni a gyökérzetben. Mire ezt észrevesszük valószínűleg olyan mértékű a károsodás, hogy a növény már menthetetlen. Az időszakosan magas talajvízszintre is vannak növények, melyek érzékenyek, hiszen ilyenkor víz van bőven, de levegőtlenné válik a talaj, ami szintén gond.
Ha mondjuk valamilyen földkábel vezetés, vagy csővezeték csere történt, akkor az ok kézenfekvő, a növény gyökerének egy részét levágták, a maradék meg nem képes ugyanannyi feladatot ellátni. A növények leépülésének az egymással való konkurenciaharc is oka lehet. Ilyen, amikor két fa egymástól nem messze szépen fejlődik, egy ideig. Ám amikor elérnek egy bizonyos méretet, elkezdenek versengeni a fényért a vízért, mindenért ami az élethez szükséges. Amelyik jobb eredményt ér el ebben a harcban, az látványosan gyorsabban kezd fejlődni, amelyik alulmarad, az pedig rohamosan leépül.
Nem csak tavasszal lehet veteményezni
Sok zöldségnövény magjait öntözés mellett nyáron is el lehet vetni, ezzel a szezont időben széthúzhatjuk. Látva a zöldségek árait a boltokban; nem hátrány, ha idén a dísznövények mellett az ehető növények termesztésére is több hangsúlyt fektetünk.
Nézzük, mik vethetők még az év további szakában:
Június 1-10.
Vethető a fejes
káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka, csemegekukorica, zöldbab, cikória,
kapor.
Június 10-20.
Vethető az
uborka, kukorica, kapor zöldbab.
Június 20-30.
Vethető a
karalábé, cékla, uborka, késői burgonya, zöldbab, fejes saláta, kapor.
Július 1-10.
Vethető a
karalábé, cékla, uborka, késői burgonya, kapor, fejes saláta, zöldbab.
Július 10-20.
Vethető a cékla,
uborka, spenót, zöldbab, kapor.
Július 20-30.
Vethető a téli
retek, ún. fojtott vagy tarló burgonya, spenót, kapor.
Augusztus 1-10.
Vethető a téli
retek, ún. fojtott vagy tarló burgonya, spenót, kapor.
Augusztus 10-20.
Vethető a spenót,
sóska.
Augusztus 20. –
szeptember 10.
Vethető az
áttelelő saláta, spenót, sóska, és itt az ideje a téli sarjadék-hagyma
duggatásnak.
Szeptember 10-30.
Vethető a spenót,
sóska.
Október 1-10.
Vethető a spenót.
November 1-10.
Vethető a téltűrő
sárgarépa, petrezselyem, borsó, és itt az ideje a vöröshagyma- és fokhagyma
duggatásnak, valamint a torma dugványtelepítésnek.
Nyáron is alkalmazható növényszaporítási módok
Tőosztás: az idősebb, vagy több hajtással rendelkező töveket késsel szétdaraboljuk.
Gyökérsarjak felszedése, darabolása (például a mentánál alkalmazható): 5-10 cm-es tarackokat választunk le a tőről, amelyek elegendő hajtásrüggyel rendelkeznek. A tőosztásnak és a gyökérsarjas szaporításnak nem a nyár a legideálisabb időszaka, de megfelelő öntözéssel és árnyékolással sikerrel járhatunk.
Bujtás: az anyanövény hajtásait lehajtjuk a talajba, és dróttal lerögzítjük, amíg meg nem gyökeresedik. Ezután a csemetét leválasztva továbbneveljük.
Dugványozás: éles késsel kb. 4-5 cm-es darabokat levágunk a rügy alatt, és homokos talajba ültetjük őket, majd párásan tartjuk a környezetüket, mondjuk zacskót húzva rájuk. Ha a levelek túl nagyok ollóval elfelezzük-harmadoljuk ezeket, hogy kisebb legyen a párologtató felület – addig amíg nincs gyökeresedés.
Vegyszerek nélkül is eredményesen
– A nagy terméshozamú hibridek helyett a szabadbeporzású tájfajták jobbak biotermesztésre, valamivel kisebb a termésük, de ellenállóbbak
– A káposztafélék közé fehér tojáshéjat kirakva, a káposztalepkék más helyet keresnek a petelerakásra.
– Tojáshéjat alaposan összetörünk, egy hétig hideg vízben áztatjuk, majd ezzel öntözzük növényeinket, ami kalcium tartalma miatt javítja a talajadottságokat. Nitrogén tartalma van a sörmaradéknak, vízzel hígítva a sűrített tejnek.
– A kamilla virágának forrázata vetőmagok kezelésére is alkalmas. A langyos kamillateába húsz percre beáztatjuk a magokat, amelyeket ezután azonnal elvetünk. A kamillafürdő tisztítja és fertőtleníti a maghéjat.
– A bab, a borsó gyökereit hagyjuk a talajban. Az abban megkötött nitrogént az utóvetemény jól hasznosíthatja.
– Gyógy- és fűszernövények illóolajtartalma jelentősen fokozható, ha közelükbe csalánt ültetünk.
– Fokhagyma tea: készítsünk fokhagyma permetezőszert, ehhez mindössze egy liter vizet kell felforralnunk, majd beletennünk egy apróra vágott fokhagyma gerezdet, és áztatni, amíg a víz kihűl. Utána leszűrjük, és használhatjuk is a folyadékot rovarok elűzésére.
– Rovarölő keverék, paprika és hagyma felhasználásával: 2 csípős paprika, 1 nagy hagyma és egy fej fokhagyma szükséges ehhez az ütős szerhez. Tegyük az egészet a konyhai robotgépbe, öntsünk hozzá egy 1/4 csésze vizet, és keverjük pépesre. A kapott pépre öntsünk egy liter forró (de nem forrásban lévő) vizet, és 24 órán keresztül hagyjuk így. Rózsák, azáleák, zöldségek permetezéséhez ideális, a tripszek, rágó és szívó szájszervű kártevők és levéltetvek menekülni fognak ettől.
– Paradicsomlevél keverék: vágjunk le leveleket egy paradicsomnövényről, és áztassuk vízbe pár napig. Szűrés után már permetezhetünk is a lével-, illetve üvegházi molytetűk (liszteskék) ellen bevethető. A paradicsom levele mérgező, körültekintéssel készítsük és használjuk a keveréket, ne használjuk ehető termést hozó növényeknél a terméskötődés után, és levélzöldségeknél, fűszereknél sem.
– Levéltetvek ellen használható a bazsalikom tea, ehhez 4 csésze vízre és 1 csésze friss bazsalikomra, valamint egy teáskanál folyékony mosogatószerre lesz szükségünk. Forraljuk fel a vizet, majd adjuk hozzá a bazsalikomot. Vegyük le a tűzről, és lefedve várjuk meg, míg kihűl. Ekkor adjuk hozzá a mosogatószert.
– Citrus permetezőszer: forraljuk fel 4 bögrényi vizet, majd levével a tűzről adjuk hozzá 2 csésze narancs vagy citrom héját. Fedjük le, és áztassuk, amíg kihűl. Liszteske-űzőként megállja a helyét.
– Szappanos permetező: 2 evőkanál szappan pelyhet és egy bögre vizet használjunk ehhez a keverékhez (kerüljük a mosószappan alkalmazását). Permetezzünk bőven belőle a levéltetvekre.
– Földibolha ellen a káposztaágyások mellé vessünk csalogatónövényként kerti zsázsát, vagy füves területtel körülvett helyet jelöljünk ki számára.
– Hernyófogó öv házilag: ez nem több mint egy 20 cm széles hullámpapír, ami alá a kártevők bebábozódnak. Nyári időszakban a lárvák és a kártevők ellen ezt az övet beenyvezzük, vagy ragasztóval bekenjük. Hernyófészek ellen jól alkalmazható a „forró zuhany”. A permetezésnél a víz hőmérséklete ne legyen 60 foknál melegebb! Ez a kártevőt elpusztítja, ám a levélen azonnal lehűl, így a növényt nem károsítja.
– Mezei zsurló: 1 kg friss, vagy 15 dkg száraz növény szükséges 10 liter vízhez. 1:10 arányban a növényre vagy talajára permetezve gombás fertőzések ellen.
– Sóoldat: oldódásig keverjünk össze 2 evőkanál sót egy flakon meleg vízzel, és hagyjuk, hogy szobahőmérsékletűre hűljön. Takácsatkák, káposztalepke hernyó, egyéb hernyók és rágó szájszervű rovarok ellen hatásos. Az Epsom só magnézium-szulfát, ebből is készülhet sóoldat, kb. 50 gramm sót használva 2 liter vízhez. Ez a szer penésszel és a rozsdával is felveszi a harcot.
– A sokféle növény jelenléte csökkenti a kórokozók és kártevők megjelenésének és felszaporodásának az esélyét, mert azok inkább a monokultúrákban pusztítanak. A virágok nem csak díszítenek, pl. a bársonyvirág drótféregűző.
– A bio-termények kicsit vegyesebb méretűek és minőségűek, de egészségesebb a fogyasztásuk.
– A fűszerek termesztése vegyszermentesen különösen indokolt, hiszen ezeknek nem a termését, hanem a levelét fogyasztjuk, pont azt, amin a vegyszer felszívódna.
– Csigacsapda: tegyünk egy vödörbe, tálba sört, és nézzük, ahogyan a csigák belepotyognak a folyékony kenyérbe. Másik csiga elleni védelem: rozskorpa szétszórása kis kupacokban. Reggelre erre odagyűlnek a csigák, vagy felfordított virágcserép alól is reggelente összeszedhetők.
