Eszerint januártól nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba. Megjegyezzük, hogy eddig arról volt szó, hogy a korábbi telepítések még 10 évig élvezhetik a szaldós elszámolást, és ez látszólag így is marad, csak az éves kiegyenlítés helyett havi elszámolás lesz.
Véleményünk szerint ez a változás leginkább azoknak húsbavágó, akik az elmúlt években és leginkább a tavalyi év végi rohamban a fűtésrendszerüket építették napelemekre. Nyilvánvaló, hogy a fűtési energiára leginkább a téli hónapokban van nagy szükség, a napelemek pedig a nyári időszakban termelik az elektromos áram nagy részét. Éves szaldós elszámolásnál ez nem okoz problémát, hiszen a nyári túltermelést „elnyeli” az országos hálózat, aztán télen visszaveheti a fogyasztó a fűtéséhez szükséges villanyáramot.
Havi elszámolásban viszont ez már nem működik. Könnyen lehet, hogy a nyári túltermelés a nyakunkon marad, télen pedig magas áron kell megvásárolnunk a fűtéshez szükséges villanyáramot. Különösen éles ez a probléma az ún. 1 az 1-ben fűtésekre (tehát nem a hőszivattyúra vagy a klímafűtésre), ahol egy egységnyi villanyáramból egy egységnyi hőenergia lesz. Tárolni pedig gyakorlatilag lehetetlen a nyári túltermelést a téli időszakra.
Ebből nem következik, hogy a napelem telepítésének mostantól nincs semmi értelme. De a rendszert és az áramfogyasztást úgy kell felépíteni, hogy a háztartás áramfogyasztása nagyjából minden hónapban kiegyenlítődjön. Nyáron a klíma fogyasztása jó eséllyel összekapcsolható a napelemek csúcsteljesítményével, de a háztartás egyéb fogyasztása is megtermelhető a napelemből, legfeljebb ez nyáron túltermelést eredményez. A napelemeket pedig úgy kell méretezni, hogy a háztartás energiaszükségletét télen is fedezni tudják. Mosás, világítás, háztartási gépek, esetleg elektromos autó töltése ebbe jó eséllyel belefér, de az elektromos fűtés aligha!