A lehullott falevelek hasznosításának egyik legegyszerűbb módja a komposztálás. Nagyon egyszerűen megoldható: egy árnyasabb, félreeső helyen készítsünk drótfonatból karikát, belegyűjtjük a leveleket, a többit a természet kicsiny és még parányibb lényeire bízhatjuk. Ha nem számít az idő, gyűjthetők egybe is a különféle levelek. Viszont, aki nem szeretne több évig várni, tegye külön tárolóba a gyorsabban bomlókat (gyümölcs, mogyoró, szil, akác, fűz, hárs, nyír, éger) és az erőteljesebb szerkezetűeket (platán, tölgy, bükk, dió, gesztenye). Ha kicsit összevágjuk a leveleket, füvet és némi gyümölcs- vagy zöldséghulladékot is teszünk hozzájuk, meggyorsíthatjuk a folyamatot. Normál esetben kb. egy évre van szükség a lebomláshoz, a nehezebben bomlóknál azonban akár 3-4 évig is eltarthat. Mégis ha türelmesen kivárjuk, fantasztikus komposztunk lesz, amit később az ültető földhöz keverhetünk, és növényeink hálásak lesznek érte. Habár a komposztálás e módja igazán pénztárca- és környezetbarát megoldás, ha valaki mégsem akar ezzel foglalkozni, még most ősszel egyszerűen be is áshatja a leveleket a talajba. Ez néhány hajszálnyival jobb választás, mint az égetés, de minden tekintetben az a leghelyesebb, ha komposztáljuk.
Fagyérzékeny fajok takarására is jó
Az érzékenyebb, fázósabb növények megérdemelnek egy kis melegítő avarpaplant télre, különösen, mivel az utóbbi években eléggé elmaradozott a védelemül szolgáló hótakaró. Ezért bátran hordjunk a tövükhöz leveleket. A lombhullatók köré készíthetünk egy alacsonyabb drótkeretet, amit aztán teletölthetünk levelekkel. Így fenntartjuk a szervezettséget és a rendet a kertben. Tavasszal a felesleget eltávolíthatjuk, vagy szétteríthetjük a környéken, a finomabb szerkezetű levelek úgyis hamar bekerülnek a természet feneketlen bendőjébe.
Menedék hasznos élőlényeknek
Már egy kupac levél is rengeteg élőlénynek szolgál menedékhelyül vagy értékes táplálékforrásként. A földigiliszták például imádják lehúzkodni magukhoz a járataikba, hogy ott lakmározzanak belőlük. Ha nincs levél, nincs is értelme reménykedni, hogy megtelepszenek a kertünkben ezek az értékes komposztgyárosok. Ősszel is vigyázzunk a sünökre, főleg azok, akik minden lehullott levelet akkurátusan összegereblyéznek egy kupacba. A kis tűpárnás állatkák szeptemberben már a télre készülnek, és szemet vethetnek egy otthonosan barátságosnak tűnő kupacra, és bekuporodhatnak. Ha a leveleket át szeretnénk mozgatni, elvinni máshová, vagy felaprítanánk, legyünk nagyon körültekintőek és megértőek.
Cserjetányérozás és madármentés
Amennyiben nem szeretnénk mindenhol meghagyni a földre szállt leveleket, mert gondozatlannak érezzük, próbáljuk meg hasznosítani máshol. Hordjuk például a cserjék alá, ahol remek tápanyagutánpótlásul szolgál majd, illetve felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tesz a földön vagy a talaj közelében fészkelő madaraknak. A száraz levelek által keltett zaj figyelmezteti őket a négylábú vadászok közeledtére. Ezeken még a párnázott mancsúak sem tudnak nesztelenül közlekedni.
Tartós dekoráció falevelekből
Keverjünk össze 1 rész glicerint és 2 rész vizet. Az oldatot öntsük egy lapos tálba, és a megtisztított leveleket áztassuk bele úgy, hogy a levél teljes felülete merüljön bele a tartósító oldatba. Szükség esetén használjunk egy kis nehezéket. Néhány nap múlva kiemelhetjük a leveleket, hogy aztán papírtörlővel finoman felitassuk róluk a nedvességet. Ily módon rendkívül élethű, és rugalmas leveleket kapunk, amikkel dekorálhatunk.
Textildíszítés falevelekkel
A leveleket kenjük be festékkel, pl. temperával, akrillal, attól függően, hogy mire szeretnénk nyomdázni. Hangulatos képet, üdvözlőkártyát, könyvjelzőt, táskát, terítőt, függönyt vagy egyedi pólót készíthetünk magunknak, vagy ajándékba.
Őszi koszorú lakásdísznek
A legegyszerűbb módja annak, hogy gyönyörű őszi koszorút készítsünk, ha gyűjtünk egy halom falevelet és felfűzzük őket. A levelek közepén szúrjunk át egy drótot, majd addig meg se álljunk, míg el nem érjük a kívánt átmérőt. A végeiket rögzítsük. Kicsit szomorkás látni a levelek lehullását, mert eszünkbe juttatja, hogy ismét a végefelé tart az idény, hamarosan egyre csípősebbek lesznek az éjszakák, borongósabbak és rövidebbek a nappalok, közeleg a tél. Ennek ellenére próbáljuk meg észrevenni ennek az időszaknak a szépségét is, ne csak az elmúlást. Lássuk legalább egy pillanatra Albert Camus szemével a világot, aki szerint „…az ősz (...) egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.”