Öntöttvas kályhák

Egy kis történelem

Öntöttvas kályhákat már a XVI. századtól gyártottak Európa számos műhelyében. A különböző díszítőelemek valósággal burjánzottak a kályhákon. A díszítésen túl még feladatuk is volt, hiszen a kidomborodó, részletgazdag minták a felületnövelés célját is szolgálták, így a hő leadása sokkal nagyobb felületen volt megvalósítható. Minthogy e tárgyak egész évben a lakásban álltak, díszítésüknek összhangban kellett lenniük a szoba többi tárgyával.
Például gyönyörű áttört ajtóval vagy éppen karmos lábakkal látták el őket. A legegyszerűbb kályhák, a „jancsikályhák” viszont csupaszok, legfeljebb az öntöde neve van rajtuk. Ugyanakkor e háromlábú hengeres fűtőalkalmatosságokat mindig ellátták a méretükre utaló számozással.
Szépségükön kívül az öntöttvasból készült kályhák az ötletességükről is híresek voltak. Belső füstjáratukat úgy alakították ki, hogy azt jobbra-balra vezették, mígnem elérkezett a kéményhez. Meghosszabbítva így a füst útját, az tovább tartózkodhatott a kályhában, jobban lehűlhetett. Némelyik kályhában füstterelő lemezekkel kis fülkét alakítottak ki, s abban akár megmelegíthették a vacsorát. Olyan szobai kályha is akad közöttük, amelyiknek az alsó része (a kályhán belül) tűzhelyként működött, sütni, főzni lehetett benne. Ezért a főzőedények fölötti terelőlapon olyan ferde lyukat alakítottak ki, amelyen keresztül az erős huzat a kéménybe szippantotta az ételkészítéssel járó szagot, illetve a párát - gyakorlatilag szagelszívót alakítottak ki benne.
Tömegtermékről lévén szó, a választékról (méret, súly, fűthető légtérfogat stb.) a leendő vásárló mintaképgyűjtemény és árjegyzék alapján értesülhetett. A kályhákat többnyire vasúton szállították: az összsúlyuk nagy volt, ám több darabból készültek, s otthon még a háziasszony is össze tudta állítani őket. Az öntöttvas kályhákat úgy tisztították, hogy vixszel azaz liszt finomságú grafitporral, más nevén vasporral bekenték, majd száradás után fényesítették. Az ilyen fényesítés után a finom minták úgy csillogtak, mintha ezüstből volnának.

A jelen kályhái

A ma használt kályhák fa illetve pellettüzelésűek lehetnek. A fa munkaigényesebb, ha nem tűzifaként rendeljük meg, fel kell aprítani, ami kényelmetlen fűtési hónapokban. Az öntöttvas kályha a falában sok hőt tárol, pazarló túlfűtés általában nem jelentkezik, és további előnynek számít, hogy a kályhában lobogó rönkök a meleg mellett megnyugtató hangulatot is sugároznak.
A pellettüzelés előnye a gázüzemhez hasonló kényelem, hiszen a préselt rudacskákat egy pontosan vezérelt csiga juttatja az égéstérbe. További előnye a fa ill. pellettüzelésnek, hogy nem juttatnak plusz szén-dioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit az eltüzelt fa élete során megkötött. A ma használt kályhák hőleadási hatásfoka, tűztértől, és kialakítástól függően 60-87%, a fennmaradó 13-40%-nyi hő a kéményen keresztül a szabadba távozik.
A hasznos hőmennyiség leadása kétféle módon történik:

• sugárzó hőleadásként, amely közvetlenül a tűztér üvegfelületéről történik, így az összes, termelt hő 30-40%-a kerül a környezetbe.
• konvekciós légfűtésként, ahol a hasznosítható hőmennyiség 60-70%-a kerül leadásra.

Ez utóbbi oly módon történik, hogy a légtér (lakás) hideg levegője, amely nehezebb fajsúlyából adódóan a padlószinten helyezkedik el, beáramlik a kályha alján kiképzett nyílásokon. A tűztér fűtőbordái és a kéménybekötéshez használt rozsdamentes acélból készült füstcső nagy hőleadó felületeket képeznek, ahol a hideg levegő felhevül. A meleg levegő fajsúlya csökken, így elkezd felfelé áramolni, és a kályha tetején (oldalán, szemben) elhelyezett diffúzorrácsokon kiáramlik a fűtendő térbe. Így eljut a kályhától távolabb eső, egybenyitott terekbe, ahol leadja hőjét, lehűl, lekerül a padlószintre, majd újra kezdődik az áramlás. Ezt az áramlást az hajtja, hogy az alul belépő levegő hőmérséklete 15-20°C, a lakás hőmérsékletétől függően, míg a felül kilépőé 80-150 °C, a tűz intenzitásától függően. Az így kialakult magas hőmérséklet olyan gravitációs áramlást hoz létre, amely 15-20 perc alatt melegebbre cseréli az egész légtér levegőjét.
Ha kályha vásárlására adjuk fejünket, néhány dologra feltétlenül figyelnünk kell. A korszerű előírásoknak megfelelően egy kéménybe csak egy kályhát szabad bekötni. Az elhelyezésnél minimális távolságot tartani kell az oldal-, illetve a hátfalaktól, de elsősorban a közelben lévő éghető anyagokra kell nagy figyelmet fordítani. Mind a fa, mind pedig a pellettüzelő kályhát a gyártó által meghatározott időközönként tisztítani kell!

Összefoglalva a fatüzelésű kályhák előnyei:

• gyors felfűtési idő
• egészséges klíma
• relatív olcsó fűtőanyag
• kis helyigény
• dekoratív megjelenés
• könnyű szállítás és áthelyezhetőség
• értékállóság
• kis befektetés

Árak

Egy ismert barkácsáruház kínálatában található 4kW teljesítményű, fatüzelésű kályha 30 ezer forintért kapható. Ez a teljesítmény kb. 90 m3-es helyiség felfűtésére elegendő. A tűzifa köbmétere 12000 és 16000 forint között változik, a feldolgozottságtól, minőségtől és a fa fajtájától függően. A száraz (20% alatti nedvességtartalom) tűzifa fűtőértéke 13-15 MJ/kg.