Kéményfelújítás

2024-03-28 19:22:39 | Módosítva: 2024-03-28 19:27:13

Amikor Magyarországon a gáz fűtőberendezések kiszorították a szilárd tüzelésű kályhákat, kazánokat, akkor a kéménybe alumínium béléscsövet helyeztek el. Ez legtöbbször az alumíniumból készült Westerform volt. Könnyű volt szerelni, flexibilis, és a célnak kitűnően megfelelt. Egy ideig…


Semmi sem tart örökké

Nem lett volna ezzel semmi probléma, ha az alucső falvastagsága lényegesen nagyobb lett volna. A gázkészülékek évekig működtek megfelelően, mígnem a füstgáz, a készülékből a füstcsövön távozó kondenzátum el nem fogyasztotta az alumíniumot. Először csak apró lyukak keletkeztek, majd ezek egyre nagyobbá váltak. Így a savas kondenzátum a kémény falára is kijutott, amely kimarta a fugákat a kéménytéglák közül. A régi alumíniumcső porrá vált. Emellett a gáz kondenzátum sok helyen eláztatta a falat.

A gáz égéstermékének lényegesen kisebb kilépő hőmérséklete és nagyobb vízgőztartalma okozza a hagyományos falazott kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, a nedvesség a kémény falazatát átáztatja, télen ez a víz megfagyhat, a falszerkezet tönkremegy, a téglák bedőlhetnek, megnehezítve, megakadályozva az égéstermék távozását. A béléscső így már nem tudja a feladatát ellátni, sőt inkább veszélyt jelent, mert a széthulló törmelékek sokszor megakadnak a kéményben, leszűkítve ezáltal a járatot, így még jobban megnövelve az esélyét egy esetleges szén-monoxid-mérgezésnek. A régi belvárosi lakásokban jó néhány ilyen elöregedett kémény van még.

Régi kéményeket fel kell újítani. A problémát orvosolni a régi béléscső kihúzásával, majd a tégla kémény újra bélelésével lehet. A régi kéménybéléseket – illetve ami maradt belőle – el kell távolítani a kéményből, ami elég nehézkes munka. A téglakéményt természetesen újra kell bélelni, és ha szükséges, a falazatot is vissza kell építeni. Gáztüzeléshez másfajta kéményre van szükség, mint a fatüzeléshez. A fatüzeléshez képest a gáz tüzelésekor keletkező füstgázok viszonylag alacsony hőmérsékletűek, 100-150 °C fokosak. Viszont az égéskor keletkező füstgáz erősen maró hatású savakat is tartalmaz, és a biztonságos elvezetés érdekében olyan speciális kéményre van szükség, ami ellenálló ezekkel a maró hatású savakkal szemben. Gázkazán működtetéséhez a falazott kéményt mindenképpen béléscsővel kell kibélelni. Ez a béléscső készülhet speciális műanyagból, alumíniumból, kerámiából vagy rozsdamentes acélból is. A leghosszabb élettartamot a rozsdamentes acélcső biztosítja, ezért nem véletlen, hogy gáz és olajtüzelésű kazánokhoz előszeretettel építik be.




Hagyományos, atmoszférikus gázkészülékek esetén a nagy szilárdságú, üvegszálakkal erősített, hőre keményedő műgyanta az egyik megoldás. A kémény megfelelő előkészítése után belehelyezik a műgyanta béléscsövet a kéménybe, majd csatlakoztatják a gőzfejlesztő készüléket. Folyamatos nyomáson tartva, forró gőzzel – mérettől függően – kb. 3 órán át járatják benne a gőzt. Ha megfelelően kikeményedett a cső, akkor elzárják a készüléket, majd az alsó kalibráló csőnél, és fent a kémény kitorkollásánál elvágják. Szükség esetén beteszik a bekötő fölé a köztes csövet, majd kialakítják az alsó szakaszt acél idomokkal. Felhelyezik az esővédő sapkát, és visszajavítják a falazatot. Ezzel a kéménybélelés kész.

Merev falú béléscsővel egyenes (kürtőelhúzás nélküli) kéményjáratnál alkalmaznak. A béléscső anyagaként a rozsdamentes acélból készülő biztosítja a legtartósabb megoldást. A rozsdamentes acélból készült béléscsövek használata gáz- és olajtüzelésű tüzelőberendezéseknél ajánlatos. Flexibilis béléscsövek leginkább az elhúzott füstjáratú kéményeknél alkalmazhatók. A rozsdamentes acélból készülő csövek 100, 110, 130, 140, 150 stb. mm névleges átmérővel készülnek. A béléscsövekbe és a nyílásokba kerülő idomok beszerelése megegyezik a merev falú béléscsövekével. A béléscsöveket toldó idomokkal csatlakoztatják egymáshoz, hőálló anyaggal összeragasztva, amely egyben a tömítés is.

Ha nem megoldható a meglévő kémény utólagos bélelése, akkor kerül szóba egy új kémény felépítése vagy szerelése. Ezek lehetnek kerámia bélésű, épített kéményrendszerek és szigetelt, háromhéjú fémkémény rendszerek. Kondenzációs kazánok esetében a meglévő bélelt kéményekbe húzzák be a kéményépítők a PPS anyagú füstcsövet. Ha a méretek engedik, itt is lehet koncentrikus rendszert felépíteni. Ha túl magas a kémény, illetve az átmérő kicsi, vagy olyan elhúzások találhatók az eredeti kéményben, amik nem teszi lehetővé a koncentrikus beépítést, csak a füstcső kerül bevezetésre a kéményjáratban. Ha hagyományos, falazott kéményünk van, akkor nem szükséges feltétlenül korszerű, elemes kéményre cserélni, de mindenképp meg kell nézetni a cserépkályha vagy a kandalló beépítésekor a téglakéményt is, hogy alkalmas-e a kandallóban vagy a cserépkályhában keletkezett füstgázok biztonságos elvezetésére. Erre azért van szükség, mert több évtized alatt a falazott kémények habarcs vakolata a rendszeres tüzelés hatására meggyengülhet. A vegyes tüzeléskor keletkezett gázok az idők során széteszik a téglákat összekötő habarcsot. Ez pedig olyan mértékben meggyengítheti a téglakémény szerkezetét, hogy a kémény még le is dőlhet.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Milyen a jó kémény?

Összegyűjtöttük az ismérveket.


Mikor kondenzációs a kondenzációs kazán?

A kondenzációs kazánok működési elve régóta ismert. Nyeresége a füstgázok hőmérsékletének csökkentéséből, és az ebből adódó páralecsapódásból ered. A hagyományos kazánokból az égéstermékek magas...