Tenyészidő és a hőösszeg

2024-04-02 21:51:43 | Módosítva: 2024-04-02 21:54:44

A tavasz még kicsit várat magára, ám a családellátó zöldségeskert tervezését és a vetőmagok beszerzését már érdemes elkezdeni. Az adott zöldségfajokon belül sokfajta van, ezeknek pedig lényeges tulajdonsága a szükséges hőösszeg és a tenyészidő hossza.


Konyhakert tervezésekor is fontos

A növények tenyészideje az az időtartam, ami alatt a növény teljes életciklusa zajlik, a magvetéstől a termésérésig – általában. Kertészeti szempontból ezt addig a stádiumig számoljuk, amíg a növény gazdaságilag hasznos részét betakarítjuk. Hónapos reteknél (nevében is szerepel) ez egy hónap, hiszen a vetéstől nagyjából ennyi idő telik el, amíg a gyökérgumója fogyasztható lesz, de ekkor még messze van a növény a virágzástól. A salátánál is hasonló a helyzet: csak a fejesedésig fontos nekünk a tenyészidő. De ha pattogatni való kukoricát vetünk, akkor lényeges, hogy virágozzon, termést hozzon, és azt be is érlelje a növény.

A tenyészidőszak periódusa lehet rövid, mint a rukkola esetében, amelynek tenyészideje mindössze néhány hét. A tenyészidőszak hossza jellemző nem csak a zöldségfajokra, hanem azon belül a fajtákra is. Például káposztából is vannak rövid tenyészidejűek és hosszú tenyészidejűek. Természetesen az eredmény sem ugyanaz. A rövid tenyészidejűek általában kisebb fejeket hoznak, melyek friss fogyasztásra alkalmasak, cserébe hamarabb jutunk hozzá munkánk eredményéhez. A hosszú tenyészidejűeket jóval tovább kell gondoznunk, ám nagyobb méretű fejeket eredményeznek és általában ezek a télire jól tárolható fajták.



Tökféléknél is hasonló a helyzet: cukkininál hamarabb kapunk termést, hiszen azt zsengén, éretlenül, még a magok kialakulása előtt szedjük le és így használjuk fel a konyhában. A cukkinikkel egy időben vetett vagy ültetett sütőtökökre még hónapokat kell várni, nem véletlenül, hiszen azokat éretten szedjük, sőt az első fagyokat követően, de itt is igaz, hogy tömegük, terméshozamuk jóval nagyobb, tehát ez kompenzálja azt, hogy hosszabb ideig bajlódtunk velük.

Ezért fontos a matek…

A tenyészidő ismerete azért nagyon lényeges egy konyhakertben is, mert ha a helyünk korlátozott, akkor egymás után más-más növényeket kell tegyünk ugyanoda a jobb helykihasználás érdekében. Másik eshetőség, hogy helyünk van bőven, de akkor munka szempontjából jobb, ha nem hagyjuk a már lekerült vetemény helyét beültetetlenül, hiszen így is, úgy is gyommentesen kell tartani azt, akkor már inkább úgy tegyük, hogy valami termésre számítunk onnan. Egy egyszerű példa: ha áttelelő salátát vetettünk, mondjuk tépő fajtából, ahol a fejesedést nem kell kivárni, vagy a kora tavaszi vetésűnél is ez a helyzet, akkor az már március-áprilisban leszedhető, azaz a helye megüresedik. Ott mondjuk paradicsomot szeretnénk majd termeszteni a nyár folyamán, ám annak a palánta kiültetési ideje május közepén van, tehát egy hónapig üresen lenne a terület a saláta után és a paradicsom előtt.

De ekkor még vagy rukkolát, vagy hónapos retket vethetünk oda, hogy abban az egy hónapban is termeljen a terület. Az áprilisban vetett hónapos retek május elejére szedhető, május közepétől, amikortól már nem kell számítani talajmenti fagyokra, kiültethető a helyére a paradicsom palánta, vagy más melegigényes zöldség, akár uborka, paprika vagy tojásgyümölcs.

A tenyészidő befolyásoló tényezője többek között a növényfajta, az éghajlati viszonyok, a talaj minősége és az ápolás intenzitása. Az éghajlat különösen meghatározó lehet, mivel a növényeknek megfelelő hőmérsékletre és fényviszonyokra van szükségük a fejlődéshez. Ha melegebb van, akkor a tenyészidő általában rövidebbé válik, ha hűvösebb, akkor hosszabb lesz. Bár az extrán meleg is hátráltathatja a növényt, ha az olyan mértékű, hogy leáll emiatt a fejlődése, például légköri aszály esetén.

Ha öntözünk, akkor gyorsabban fejlődik a növény, ha nem, akkor lassabban, tehát a vízellátottság is hosszabbíthatja, vagy rövidítheti is a tenyészidőt. Ha gyomos az állomány, akkor a gyomok konkurálnak a haszonnövényeinkkel, azoktól tápanyagot vonnak el, ezért lassabban fejlődnek. Ha gyommentesen tartjuk a területet, az rövidítheti emiatt a tenyészidőt, tehát még a gondozás intenzitása, azaz a kertész is hatással van a tenyészidőre.

A tenyészidő meghatározásában fontos tényező a növényfenológia, ami az adott növény életfolyamatainak időbeli változásait tanulmányozza. A növények tenyészidejének megértése és figyelembevétele számos előnnyel járhat a kertészek és gazdák számára. Ha tudják, hogy egy adott növénynek mennyi időre van szüksége a teljes fejlődéshez, akkor jobban tervezhetik a termesztést és a termés betakarítását. Ezenkívül segíthet az évelő növények szaporításában, és az egyéves növények vetési időpontjának optimalizálásában is. Összességében a növények tenyészideje az a meghatározó időtartam, amely alatt a növény (esetünkben) gazdasági szempontból teljes életciklusa lezajlik.




Növekedési foknap, vagy hőösszeg

A növények hőösszege is fontos fogalom a mezőgazdaságban és a növénytermesztésben. Ez a kifejezés arra utal, hogy mennyi hőenergiára van szükség egy adott növény fejlődéséhez és termésének kialakulásához. A növények hőösszege az összes akkumulált hőmennyiséget jelenti, amit a növény felhasznál az életfolyamatai során ahhoz, hogy például a számunkra gazdaságilag fontos életszakaszába érjen. Ez reteknél a gumóképzés, kukoricánál a teljes érés, káposztánál a fejesedés, karfiolnál és brokkolinál a bimbó megjelenése – hiszen ezt fogyasztjuk. Ez a hőmennyiség meghatározza, hogy egy adott növény milyen időtartam alatt fejlődik ki és „érik be”. Segítségével lehet optimalizálni a növénytermesztést, és jobban megérteni, hogyan hat a hőmérséklet a növényekre.

A tenyészidő jó iránymutatást ad a növény termesztési idejére vonatkozóan, ám ha a hőösszeget is figyeljük, akkor a betakarításhoz közeledve egyre pontosabban, egy-két héttel korábban már napra pontosan ki tudjuk számolni a betakarítás ideális időpontját. A hőösszegeket természetesen nem nekünk kell méregetni és számolgatni. A különböző meteorológiai alkalmazásokban láthatjuk az előző napok adatait, és előrejelzést is látunk a még előttünk álló napokban várható értékekről – csak használnunk kell ezeket.





További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-10217/Tenyeszido_es_a_hoosszeg