Szigeteléssel sokat tehetünk az energiaszegénység ellen
Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése teszi ki, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők. Egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban arányosan magasabbak a lakhatás költségei, vagyis az fizet bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres.
Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka mindenképpen érintett. Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt. Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra.
A szakemberek szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a lakóépületek szigetelése lenne. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége.
Európában sem jobb a helyzet
Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb annak a lakosságnak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.
Energiaszegénység
Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.